Tippek a hatékony tanuláshoz
2025.01.13A középiskolához képest már az egyetem vagy főiskola első félévében jelentősen megnő a tananyag mennyisége, az sem ritka, hogy a vizsgaidőszak alatt akár több száz oldalnyi jegyzetet kellene megtanulni.
A folyamatos tanulás szükségességének tényét számtalan fórumon kifejtették már, ezt hallod otthon, ezt hallod az iskolában, erről írnak a különböző blogokon. Ezért ez a cikk most nem is erről fog szólni, inkább azt vizsgáljuk meg, hogyan lehet hatékonyan lépést tartani a főiskolai, egyetemi követelményekkel.
Sok hallgató a tanulás során csak felszínes és hiányos ismereteket szerez, míg mások értelmetlenül magolnak. Ilyenkor nincs logikai kapcsolat a megtanult anyagok között, így egy vizsgán nehezebb felidézni őket. Legtöbbször a kevésbé szemléletes vagy gyakorlatias, úgynevezett "száraz" tantárgyaknál esnek a hallgatók a fenti hibákba.
A jegyzetelés művészete - Cornell-módszer
Az első és legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnod, hogy képes legyél gyorsan és lényegre törően jegyzetelni. Egy előadáson nem kell minden szót leírni, ki kell szűrnöd a fontos információkat a szövegkörnyezetből. Ezeket az előadó - ha nem szól, hogy fontos információ jön, vagy nem írja fel a táblára, nem vetíti ki a projektorral - általában a mimikájával, gesztusaival, a hangszínével jelzi (hangosabban, tagoltabban mondja el). Meg kell tanulnod odafigyelni ezekre, hogy ne kapj görcsöt a sok felesleges írástól.
Az egyetemi, főiskolai szintű jegyzetelésnek és az abból való tanulásnak egyik legismertebb módszere, az úgynevezett Cornell-módszer, amelyet Amerikában, a Cornell Egyetemen fejlesztettek ki. A lényege, hogy a lapot, amire az előadás során írni fogsz, oszd fel három részre: Jegyzet, Felidézés és Összegzés. Az órán igyekezz a legtöbb fontos információt beírni a Jegyzet részbe. Használj vázlatos formát, felsorolást és már ekkor emeld ki a lényeget aláhúzással, keretezéssel stb. Ezeket a kiemeléseket a későbbi jegyzetelésnél is tartsd meg, ugyanúgy jelöld a hasonló fontosságú tartalmakat.
Az előadás után, a jegyzetek mellé, a Felidézés rovatba próbáld meg összefoglalni a leírtakat. Itt már nagyon lényegre törően fogalmazz, használj címszavakat. Próbálj olyan fogalmakat és kérdéseket gyűjteni, amik beindítják az agyadat. Ezután takard le a jegyzeteket, csak a Felidézés rovatot nézd és próbáld meg elmondani az anyagot.
Ezután jöhet az úgynevezett Tükrözés fázisa, ahol is gondolatban próbáld meg összekapcsolni az előadáson hallottakat a korábbi ismereteiddel. Keress összefüggéseket, gondold át, mely állításokkal értesz egyet és melyekkel nem. Az amerikai filmekből ismerős lehet a szituáció, amikor két középiskolai tanuló érvel az órán egy-egy állítás mellett pro és kontra. Nem véletlen, hogy ezt már fiatal korban elkezdik, ugyanis ahhoz, hogy véleményt tudj nyilvánítani egy témáról, alaposan át kell gondolnod, meg kell ismerned azt. Ezért fontos, hogy a tanulás során is alkalmazd ezt a módszert.
Ha mindezzel megvagy, néhány mondatban foglald össze a gondolataidat a füzeted Összegzés rovatában. Ezt megteheted minden oldalon, vagy egyben az előadás jegyzetének legvégén is. Ha jól csinálod később ez a pár mondat lehet a mankó a tanuláshoz.
Ha egyedül kell tanulnod - PQ4R-módszer
A hallgatói lét során az is sokszor előfordul, hogy önállóan kell felkészülnöd egy könyv anyagából. Nincs melletted tanár, aki kiemelné a lényeget, vagy elmagyarázná az összefüggéseket. Ilyenkor sem kell azonban kétségbe esni. Elsőre talán lehetetlennek tűnhet megtanulni egy-egy hosszabb jegyzet, vagy könyv anyagát, azonban ehhez is csak a megfelelő módszerre van szükséged.
Az úgynevezett PQ4R-módszer a tanulási folyamat egyes lépéseiről kapta a nevét (Preview - Áttekintés, Question - Kérdezés, Read - Olvasás, Reflect - Tükrözés, Recite - Felmondás, Review - Összegzés). Legelőször is fusd át a könyv bevezetőjét, tartalomjegyzékét, hogy képet kapj az anyag témájáról, hogy miről és milyen szerkezetben fogsz olvasni. Már itt is felfedezhetsz kapcsolatokat a korábbi tanulmányaiddal.
Ezután próbálj meg kérdéseket megfogalmazni az egyes fejezetcímek alapján (Ki, mit, mikor, miért?). Próbálj meg feltételezéseket megfogalmazni, próbáld meg megtalálni az összefüggéseket az egyes részek között. Igyekezz megfogalmazni, hogy melyik rész lehet érdekes vagy fontos és miért. Ha ezzel megvagy, kezd el olvasni az anyagot, de közben próbálj válaszokat találni az általad feltett kérdésekre, igazold, vagy cáfold meg a saját feltételezéseidet. Ha olvasás közben új kérdéseid merülnek fel, igyekezz azokra is válaszolni. Mindeközben készíts jegyzeteket. Rövid, címszavas jegyzetekkel dolgozz, és mindig jelöld az összefüggéseket.
Az olvasás után próbáld meg elmondani, hogyan kapcsolódnak az olvasottak egymáshoz illetve, ahhoz, amit korábban tanultál. Ha ellentmondásba ütköztél, próbáld meg kitalálni, mi lehet az oka. Ez az úgynevezett Tükrözés fázisa. Gyakorlatilag hasonló a következő lépés is, a Felmondás, amikor magadnak hangosan elmondod az olvasottakat, logikailag felépítve, keretbe foglalva, ahogyan azt egy vizsgán is előadnád. Az ismeretek hangos kimondásával nemcsak az anyag vésődik be jobban, de segít, hogy a vizsgán se ijedj majd meg a saját hangodtól. Az összegzés lépésében, próbáld meg az előbb elmondottakat néhány mondatba összefoglalni - ezeket esetleg írd is le. Tegyél fel magadnak kérdéseket, ahogyan a vizsgáztató tanár is tenné. Ha nem vagy biztos magadban, vagy nem tudod önállóan elmondani az anyagot, menj vissza és kezd az egészet elölről az olvasási szakasztól.
Rajzold le a gondolataid - Gondolattérképek
Rövidebb témák megértéséhez hasznos módszer lehet a Gondolattérképek alkalmazása. A módszer lényege az asszociáción alapszik. Az agyunk könnyebben jegyez meg új dolgokat, ha azokat a korábbi ismeretekhez kapcsoljuk. Emellett a szóban elhangzott ismeretek lerajzolása, képi megjelenítése az agy mindkét féltekéjét aktiválja, ezáltal hatékonyabban ragadnak meg az új dolgok. A gondolattérkép közepén mindig a megtanulandó új ismeret áll. Ebből ágaznak ki a különböző kapcsolódó fogalmak, ismeretek, kiegészítheted képekkel, az áltáthatóságért használhatsz különböző színeket és kiemelési formákat.
A fent említett módszerek mellett számos egyén technikai is a rendelkezésedre áll, a te feladatod, hogy eldöntsd számodra melyik a legjobb. Ezek a módszerek segítik és hatékonyabbá tehetik a felkészülést, azonban hogy mi se maradjunk ki a közhelyekből: a folyamatos tanulás hiányát egyetlen módszer sem fogja pótolni.
