felvi.hu


Praktikus tanácsok szakdolgozatíráshoz

2019.04.15

A végzősök egyik mumusa a szakdolgozat-írás: hiába készítettünk esetleg hosszabb beadandókat az elmúlt években, a szakdolgozat mégis más; komolyabb, önállóbb anyagot kell kiadnunka kezünből. Nem kell azonban szenvedésként megélnünk a diploma megszerzéséhez szükséges tudományos munka elkészítését.

Sőt, akár kifejezetten izgalmasnak is találhatjuk a feladatot, feltéve persze, ha valóban az érdeklődési körünknek megfelelő szakra járunk, és olyan témát választottunk, amely tényleg foglalkoztat minket. Hogy mire érdemes figyelni? Összeállításunkkal igyekszünk megadni a választ a fontosabb kérdésekre.

Figyeljünk a határidőkre!

Ha nem szeretnénk versenyt futni az idővel, jó előre tervezzük meg, hogyan is fogunk haladni. Legtöbbször nem is kell magunknak határidőket szabnunk, megteszi ezt helyettünk az egyetem vagy főiskola: már a témaleadáshoz is tartozik határidő. Ezekről az információkról többnyire az egyetem vagy a kar honlapján tudunk tájékozódni. Általában jó előre felteszik a főbb tudnivalókat az internetre, hogy el tudjanak igazodni a diákok a rájuk váró feladatok között. A témabejelentő űrlapot általában a végzést megelőző félévben le kellett adni, ám itt is nagy különbségek vannak az egyes intézmények és a karok gyakorlata között.

Hogyan válasszunk témát?

Témaválasztásnál mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy kedveljük-e azt az oktatót, aki a minket érdeklő területtel foglalkozik. Ne csak a témára koncentráljunk, hanem arra is figyeljünk, hogy milyen szakirodalom áll rendelkezésre, mennyire kutatott az a terület, milyen kihívásokra számíthatunk a feladat elvégzése során. Bizonyos egyetemeken, főiskolákon több lépcsőben zajlik a témaválasztás, és egyes oktatók olyan népszerűek is lehetnek, hogy szinte lehetetlen hozzájuk kerülni, mert mindenki náluk szeretné írni a szakdolgozatát. A szaktudás és az elismertség fontos szempont, amikor arról döntünk, kinél szeretnénk írni, ám azt is érdemes átgondolni, hogy mennyire segítőkész az oktató, illetve mennyire leterhelt. Lesz-e majd elegendő ideje a konzultációkra, a levelek megválaszolására, tud-e annyit foglalkozni velünk, amennyire szükségünk lehet? Témákat az egyetem intézetei, karai is javasolnak, érdemes ezeket is alaposan átnézni. Lehet, hogy egyből rábukkanunk a minket leginkább érdeklő területre, de az is elképzelhető, hogy ötletet merítünk, és egy másik vonalon indulunk el.

Legyünk praktikusak!

Mivel a legtöbb szakon folyamatosan kell évfolyamdolgozatokat, műhelymunkákat, kutatásokat végezni, akár ezeket a munkákat is továbbfejleszthetjük szakdolgozattá. Amikor új témán gondolkodunk, először járjuk körbe, hogy mennyire kutatott a terület, milyen szakirodalom áll rendelkezésre. Ha ugyanis nincs elegendő forrás, akkor nem lesz tudományosan kellően alátámasztott az írás.

Képviseljük érdekeinket!

Ha az intézmény által felajánlott témák közül választunk, akkor többnyire nyert ügyünk van, mert ebben az esetben egyúttal konzulenst is kapunk. Ám ha önállóan találjuk ki kutatási területünket, akkor valószínűleg át kell gondolnunk, ki ért ehhez a témához, és kivel dolgoznánk szívesen. Ezután meg kell győznünk az érintettet, hogy dolgozzon velünk. Előfordulhat, hogy a szakterület elismert képviselője egy másik egyetemen oktat, akár őt is megkereshetjük, ekkor azonban fel kell készülnünk arra, hogy nem lesz egyszerű megszervezni a konzultációkat. Sokszor azonban megéri a nehezebb utat választani, főleg, ha tudományos pályára készülünk. Ez ugyanis az első lépés lehet a szakmai kapcsolati háló kiépítésében.

Ha túl általános a téma...

Gyakran fordul elő, hogy a hallgatók túl nagyot merítenek. Ha nem tudjuk pontosan felmérni, hogy a meghatározott terjedelemhez szükséges téma mennyire lehet részletekbe menő,  minél előbb kezdjünk el konzultálni az oktatóval, mert lehet, hogy szűkíteni kell majd a területet, amellyel foglalkozni szeretnénk. Először érdemes kissé általánosabb címet választani, majd később konkretizálni a témát, amikor már körvonalazódik, merre haladunk az írással. Természetesen a túl általános cím sem jó, hiszen megfoghatatlannak tűnhet, célszerű inkább középutas megoldást választani.

Jegyzeteljünk, rendszerezzünk!

A kutatómunka fegyelmezettséget és precizitást igényel, ezért érdemes folyamatosan jegyzeteket készíteni, és rendszerezni ismereteinket. Külön mappákba gyűjthetjük a témához kötődő információkat, így könnyebb lesz majd használni őket az írás során. Gyűjtsük össze a szükséges segédleteket is, így például szükségünk lehet egy hivatkozási kisokosra, vagy a mellékletek, jegyzetek feltüntetésével, az idézésekkel kapcsolatos tudnivalókra is. Készítsünk vázlatot, akár le is rajzolhatjuk, hogyan képzeljük el a szakdolgozatot, mely témák mekkora arányban szerepelnek majd benne. Könnyű belátni, hogy összességében ezek mind-mind a segítségünkre lesznek majd, és végül jelentősen lerövidítik a munkát, mert nem kell újra és újra átgondolnunk, mit is szeretnénk.