Az első félév hallgatóként - hogyan éljük túl?
2022.10.03A félévkezdés sosem egyszerű, különösen akkor nem, ha az lesz az első a hallgatói életünkben. Ha nincs az ismerőseink között egyetemista, főiskolás, akihez kérdéseiddel fordulhatnánk, akkor érdemes végigböngészni cikkünket.
Aki a középiskolában jó tanuló, még nem kap bérletet az egyetemre
Vizsgálati eredményeink szerint az első két félév rendszerint az átállás komoly próbáját jelenti, és ebben vízválasztó az első vizsgaidőszak. A megtanulandó anyagmennyiség komolyn sokként érhet bárkit, még akkor is, ha a középiskolában minden simán ment. Ennek oka nagyon egyszerű. Az ugyanis, hogy valaki középiskolában szépen meg tudta tanulni a tankönyv vastagon szedett részeit és fel tudta idézni az órán elhangzottakat, az egyetemi és főiskolai tanulmányok idején már kevés.
Amit minden egyetemi kurzus előtt meg kell tanulni: a lényeges és lényegtelen információk kiválasztásának készsége, a pontos jegyzetelés technikája. Ennek hiányában a tanulásra fordított idő jelentős része a tananyag ismételgetéséhez szükséges, ami több ezer oldalas irodalmak esetén már nem eredményes módszer. Itt már nem használ önmagában az "elolvasom és felmondom magamnak, esetleg ezt többször is ismétlem" eljárás.
Amikor kevés lesz az idő...
További problémát jelent az időbeosztás. Könnyű a félév során időnként tovább aludni, és nem bejárni az előadásokra, vagy kihagyni egyet-egyet a kötelező irodalmak részletes tanulmányozásából. Egy-egy ilyen könnyen jött rossz döntés nyomán elveszik az értelmezési keret, amelybe a teljes félév, vagy egy szigorlathoz szükséges több félév információit illeszthetnénk. A megoldás a tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a saját tanulási stílushoz igazodó munkamódszerek alkalmazása.
Megdöbbentő tény, de az eredményes vizsgaidőszakhoz minden meghallgatott előadás mellé még két órányi tanulás szükséges. Könnyen kiszámolhatü, hogy a félév során felvett tanegységek esetében ez mennyi időt jelent. Akár heti negyven órát, azaz egy teljes munkaidőt kitöltő programot is összehozhat magának az, aki túlvállalja magát.
Készítsünk időbeosztást
Ugyan a napirendet érdemes rugalmasan kezelni, de hasznos lehet, ha leírjuk magunknak a teendőiket. Már egy egyszerű naptár sokat segíthet abban, hogy célszerűen tervezni tudjuk a heti és havi terhelést. Ránézésre meg tudjuk állapítani, mi mindent vállalhatunk még be a tanulmányaink mellett. Az időbeosztás során azt is mérlegelhetjük, melyik tanegységre mennyi időt szánunk, így várhatóan nem bíbelődünk majd lényegtelen dolgokkal. A határidők kijelölésénél a legfontosabb, hogy hátulról, a leadandó anyagok határidejét vagy a szóbeli vizsgák várható időpontját figyelembe véve visszafele megtervezzük a teendőket. Még az is lehet, hogy a tanulás mellett nem igazán jut idő hosszú hétvégékre, de mindenképpen tervezzünk időt a pihenésre, sportra és barátokra is. Még a legkeményebb vizsgaidőszakban is!
Tanulni továbbra is minden nap érdemes
Ugyan nem kérik számon naponta az előrehaladást, de magunkat is könnyebb formába hozni és tartani a szintet, ha minden nap tanulunk. Méghozzá akkor, amikor az a legkönnyebben megy. Van, aki az éjszakai órákat, más a kora reggeli csendet kedveli az elmélyült munkához. A tapasztalatok szerint viszonylag rövidebb, szünetekkel és pihenéssel vegyített intenzív tanulási szakaszok lehetnek a legeredményesebbek. Ha napi két óránál többet szánunk a tanulásra, akkor érdemes rövid szüneteket beiktatni, és ezután áttérni egy másik, az eredetileg tanulthoz kevéssé hasonlító tárgyra. Annak nem sok értelme van, hogy olyankor erőltessük az olvasást, ha már leragad a szemünk és összefolynak a betűk. Csak a legjobb időt használjuk erre a célra. Ezért fontos megismernünk a számunkra legjobb tanulási időt és módszert. Ebben segíthetnek tesztjeink!
