felvi.hu


Ki csinál majd karriert?

2017.05.08

Vajon legfőképpen intelligensnek kell lennie annak, aki sikert szeretne elérni egy pályán? Esetleg kifejezetten ügyesnek a kapcsolatteremtésben? Vagy minden attól függ, hova született a pályázó és mit örökölt? Kérdések, amikre még nincs kimerítő válasz.

Ha azon gondolkodunk, hogyan legyünk sikeresek, előbb meg kell határozni, mit tekintünk a siker mércéjének. Vajon csak az a sikeres ember, aki világraszóló újdonságot talált fel, esetleg olyan sok pénzt keres, hogy alkalma sincs elkölteni a jövedelmét? - fogalmazza meg a karriertervezéssel kapcsolatos első, legfontosabb kérdést Kiss István pályaorientációs tanácsadó pszichológus. A megoldás minden esetben egyéni választás. Kinek-kinek más fontossággal esik latba a családdal tölthető idő, a munkavégzés során bevethető precizitás, vagy kapcsolatteremtő képesség, a kereset vagy az utazások lehetősége. A sikeresség mércéje tehát egyfajta szubjektív elégedettség lehetne. Az az állapot, hogy többé-kevésbé élvezzük amelyek a napi munka tevékenységeit. Ebből erőt is meríthetünk, hogy a feladatok kevésbé kedvelt részeivel is gyorsan végezni tudjunk - állítja a szakember.

A siker feltételei

A teljes kép töredékeiről beszélünk a sikerességgel, munkaörömmel kapcsolatban, ha kiemelünk egy-egy tényezőt, mint az eredményes karrier feltételét. Az intelligencia, vezetői képességek, társas kapcsolati készségek csak egy-egy szeletét jelentik annak a sokféle tényezőből álló rendszernek, amely a munkával kapcsolatban mérlegelendő. Talán leginkább egy hagyma szerkezetével lehetne szemléletesen ábrázolni ezt a rendszert, amelynek központi eleme maga a személy.

Az ember maga

Az alapvető személyiségvonások - amelyeknek számáról még ma is vitatkoznak a neves szakértők - fontos alapot jelentenek a kibontakozáshoz. Az, hogy valaki mennyire nyitott az új lehetőségek kipróbálására, mennyire tudja kordában tartani az érzelmeit - legyen szó örömről, bánatról vagy lelkiismeret-furdalásról - ugyanúgy számít, mint ahogy az is döntő lehet, hogy mennyire lelkiismeretes, alapos az illető. Fontos a jó teljesítmény szempontjából a kapcsolatteremtő képesség, a társak iránti érdeklődés is. Nem utolsó sorban a teljesítményhez való egészséges viszony, magas szintű teljesítménymotiváció szükséges a megfelelő színvonalú célok kitűzéséhez.

A munkafeladat

A hagymahéj második rétege a munkavégzés és környezete. Az előbbiekben elemzett, már önmagában is összetett "jelölt" még hasonló munkát végezve is eltérő környezeti feltételek között találhatja magát. Nem mindegy ezért, hogy hogyan tud megküzdeni egy adott munkahely kihívásaival. Milyen gyorsan ismeri fel az adott helyszín kapcsolati hálózatának sajátosságait, és milyen eredményesen tud beilleszkedni a közösségbe. Ismernie kell a munkaerő-piaci lehetőségeit, ha váltásban gondolkodik, és tisztában kell lennie azzal is, hogy a kedvelt tevékenységet milyen más, például nem szokványos foglalkoztatási formában végezhetné még. Ilyen lenne a szellemi szabadfoglalkozású, önfoglalkoztató vagy részmunkaidős tevékenység, esetleg a távmunka - elemzi a lehetőségeket a szakértő.

A hagymahéj családi szelete

A karrierépítésben meghatározó szereppel bír az a közeg, amelyben a jelöltek felnőttek. A társadalmi réteg hatása érvényesül nemcsak az egyéni értékrend vagy a munkához való viszony kialakulásának folyamatában, de szerephez juthat az iskolai pályafutás során az intézményválasztásban, a szakmai képzés folyamatában és a megismerhető foglalkozások körének behatárolásában. A későbbiekben a származási család szerepét átveszi a saját család, a pillanatnyi családi helyzet, partnerek, gyermekek száma vagy életkora lehet befolyásoló tényező a foglalkozás választás és gyakorlás módjában.

Társadalom és kultúra

A hagyma negyedik héjrétege a társadalom, kultúra. A karrierlehetőségeket és életpálya-építési mintákat nagyban befolyásolják olyan tényezők, amelyek csak társadalmi összefüggések tanulmányozásával tárhatóak fel. Egy adott időszakban a társadalom korosztály szerinti összetétele meghatározhatja, hogy milyen előrelépési lehetőségek állnak rendelkezésre. Törvényi szabályozás segítheti, vagy korlátozhatja a nemek közötti egyenlőség érvényesülését, a nők kiemelt támogatását karrierépítési tevékenységük során. De érvényesek a társadalomban uralkodó elképzelések, sztereotípiák is: ezek meghatározzák, hogy milyen módon gondolkodunk egyes foglalkozásokról. Ennek következménye lehet, hogy nőként például nem vállalják a jelöltek a műszaki pályát, mert az "nem nőies szakma".

Globális hatások

Az egyén számára csak közvetett hatásként érvényesül, de egy adott társadalom számára egy meghatározott időpillanatban bizony nagyon jelentős tényező a munka világának globális környezete. A nemzetközi munkamegosztás, a munkaerőpiac nyitása, a nemzetközi konszernek határokat átszelő működése meghatározó tényezők az új karrierminták kialakításában.

Ne essünk túlzásokba

Az előbbiekben felsorolt tényezőket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a sikeres életpályaépítés sok összetevőn alapul. Legfontosabb feladatként ezért elsősorban azt jelölhetnénk meg, hogy ezekkel az elemekkel mind számoljunk, amikor terveinket kovácsoljuk. Ismerjük meg a munka világára vonatkozó környezeti tényezőket, de ne hangsúlyozzuk túl ezek hatását. Az önismeret fejlesztése ugyanolyan fontos feladatunk, mint a munkaerő-piaci folyamatok és környezeti tényezők folyamatos követése.