Ha elsőre nem sikerült jól választani
| 1 2 3 |
előre »
|
Az alaposan kidolgozott jövőképet is elronthatják váratlan tényezők. Ilyenkor újra kell rajzolnunk a főbb körvonalakat, akár azon is elgondolkodva, hogy elhagyjuk eddigi képzési helyünket, és más felsőoktatási intézményt, netán új szakot is keresünk magunknak.
Néhány tanár vagy gyakorlatvezető viselkedése - vélt vagy valós okkal - alaposan megkeserítheti a diákéveket. Vannak területek, ahol a szakma jellemzői olyan személyiséget formálnak, ami gyakorlatilag képtelen a "tanítói" feladatok ellátására. Hiába várjuk az emberi tényezők, igények vagy teherbírás mérlegelését az oktatóktól, amikor az elsajátítandó szakma keretében végzendő munka színvonalától, minőségétől emberéletek függnek majd, esetleg komoly anyagi veszteséget jelenthetnek a hibázások. Ilyenkor a precizitás, a gépies önellenőrzés és tökéletesség csiszolása szerepel majd a képzési programban, és ez bizony nem feltétlenül kellemes tanulási kihívás.
Mielőtt panaszt tennénk az oktatók embertelenségével kapcsolatban (pl. túl sok feladat, túl kemény követelmények), vagy végleg elvesztenénk a lelkesedésünket a szakkal kapcsolatban, beszéljünk évfolyamtársainkkal a nehézségekről. Talán tudnak ötletekkel, javaslatokkal szolgálni, hogyan hidalhatóak át a problémák. Ha nem tudjuk a problémát tisztázni az oktatóval, forduljunk az intézmény diáktanácsadó szolgálatához, hallgatói érdekképviseleti szerveihez segítségért. A tapasztalatok szerint kevés eredménnyel jár, ha ilyen személyes problémák miatt azonnal a szakváltást vagy intézményváltást fontolgatjuk. Tisztázzuk ezért első lépésben önmagunkkal, hogy valóban az adott szakma jelenti-e a céljainkat, és mit tehetünk a célok megvalósítása érdekében, hogy áthidaljuk a problémát.
- 1. Eltérő szakmák, eltérő személyiségek
- 2. Ha nem hiszünk önmagunkban, a jövőnkben
- 3. Ha rossz vágányra kerültünk
