A döntéshozás művészete
| 1 2 |
előre »
|
Ha átböngésszük az álláshirdetéseket, az egyik legfontosabb elvárás a leendő munkatársakkal kapcsolatban: hatáskörükben felmerülő problémák megoldása során képesek legyenek önálló döntésekre. Ez a döntési képesség tanulható.
Amikor döntünk, akkor tulajdonképpen nem teszünk mást, mint különböző lehetőségeket mérlegelünk, aztán választunk közülük, melyik lesz számunkra, egy adott probléma során a legcélszerűbb megoldás. Az alapszituáció azonos, mindegy hogy a továbbtanulás, pályaválasztás, egy állásajánlat elfogadása, a szombati buli kiválasztása vagy a hozzád illő ruhamárka megtalálása a cél. Természetesen, az előbb felsorolt helyzetek nagyon sok részletben eltérnek egymástól, és minden esetben más-más szempont válik döntővé.
Életpálya-kijelölés és döntési szempontok
Könnyű a döntés, ha tisztában vagyunk a legkritikusabb jellemzőkkel, amelyek megkülönböztetik egymástól a különféle alternatív megoldásokat. Mit jelent ez mondjuk a pályaválasztással kapcsolatban?
Többek között azt, hogy alaposan tájékozódni kellene a különféle foglalkozások jellemzőiről. A tulajdonságok között azonban nem csak azt érdemes felsorolnunk, hogy hány ismerősünk, rokonunk űzi az adott szakmát, hogy milyen magasra becsült a foglalkozás a jelenlegi gazdasági helyzetben, és mennyi pénzt lehet vele keresni. Érdemes a listára azt is felvenni, hogy milyen örömforrásokat jelenthet a munka. Az egyes foglalkozások, illetve a szakmai képzés birtokában betölthető munkakörök eltérő feladatok elé állítják az embert. Van, ahol aprólékos, szöszmötölős munkával lehet eljutni a célhoz - mint például egy pénzügyi adatokat tartalmazó táblázat összeállítása során, máshol inkább nagy összefüggésekben kell tudni tervezni. Ilyen lehet egy projekt keretének kigondolása, ötletek előállítása egy termék sikeres bevezetéséhez. Megint más irány egy széleskörű ismeretháló kezelését, folyamatos újítását jelentő kutatói munka.
Felzaklatnak a részletek?
A döntéshez a pálya-jellemzők mellett önmagadról is tudnod kell, mennyire tud lekötni a megkövetelt munkastílus. Gondolhatnád, hogy erről sok tapasztalatod nincsen, de itt elég, ha arra gondolsz, hogyan tanulsz. Felzaklatnak a részletek, untatnak az egyenletek? Esetleg nem látod át, mi miért történt a világtörténelem folyamatában? Inkább beszélgetsz az osztálytársaiddal, mint elolvasd a leírt anyagot? Esetleg csak arra tudsz pontosan emlékezni, amit magad is kipróbáltál a fizika könyvben található kísérletek közül? Nos, ehhez hasonló kérdések, amelyek a tanulási stílusodra vonatkoznak, már elvezetnek saját személyes munkamódod, és az általad keresett élmények típusainak felfedezése irányába.
A választáshoz fontos szempont, hogy mi az, amihez megfelelő képességekkel rendelkezel. Ezeket a képességeket többé-kevésbé fel tudod mérni (pl. egyáltalán nem megy matematikai-logikával kapcsolatos feladatok megoldása, vagy nagyon nehéz kiemelni a lényeget egy-egy hosszabb irodalmi műből, a lista tetszés szerint bővíthető), de nagy különbség lehet aközött, hogy mi az, amit megcsinálsz, ha nagyon muszáj, és amit igazán örömmel művelsz. Kutatási eredmények szerint ez utóbbi tényező - az örömmel végzett feladatok megtalálása - jelentős mértékben hozzájárulhat a későbbiekben a pályaválasztással és foglalkozással kapcsolatos elégedettséghez. A döntés során ez utóbbi tényezőt is érdemes tehát mérlegelned.
Érdeklődési irányaid, illetve személyes jellemzőid (pl. mennyire szeretsz egyedül, egy csapat részeként, vezetőként stb. dolgozni) további értékes információkat jelentenek a döntésben.
Milyen döntési stratégiát használsz?
Az első lehetőség: a hideg fejjel, teljesen logikusan hozott döntések módszere, a legjobb kiválasztása. Ehhez arra lenne szükség, hogy ismerd az összes lehetséges, szóba jöhető választási lehetőséget a problémahelyzet megoldásához. Az alternatívákból készíthetsz ilyenkor egy táblázatot, amiben minden fontos információt felsorolsz.
Mérlegeled, hogy a lehetőségek milyen jövőbeli következménnyel járnak és bekövetkezési valószínűségüket és figyelembe veszed az összértékelésben. A logikusan adódó megoldások közül azokat választod ki és súlyozod egy végső körben, amelyek a legnagyobb "haszonnal" kecsegtetnek. A mérlegelés utolsó körében már csak két alternatívát kell egymástól megkülönböztetned, és azok különbsége is jól kiszámítható.
Az életpálya-építéssel kapcsolatban ez a mérlegelő, hideg fejjel hozott döntési stratégia akkor lenne igazán hatásos, ha minden fontos tényezőt előre fel lehetne mérni. A valóság azonban az, hogy nagyon gyorsan változnak a szakmai követelmények, szeszélyesen a munkaerő-piaci szükséglet, ráadásul az érdeklődési irányokban is bekövetkezhet változás az idő előrehaladásával.
- 1. A döntéshozás művészete
- 2. Kompromisszum: nem szép, de hasznos
