felvi.hu


A tudás megszerzésének menete

2017.11.16

Sajátos útvonalat járnak be a tanulás során azok, akik felsőoktatási képzésre vállalkoznak. Fárasztó, de egyben roppant izgalmas felfedezési folyamat részesei lehetnek. De ezért tenniük is kell!

A felsőoktatást sokan választják azért, mert érdekesnek, izgalmasnak tartják a tanulást, és néhány kérdésben szeretnének elmélyülni. A jelentkezők rendre mintegy harmada azzal indokolja továbbtanulási szándékát, hogy igazán az a terület, témakör érdekli, amit választottként megjelölt - osztja meg tapasztalatait Kiss István pályatanácsadó pszichológus. A jelöltek további harmada pedig kifejezetten intézményhez is köti, hol tudná elképzelni, hogy pontosan azt a tudást szerezheti meg, ami céljai eléréséhez szükséges. Ez a választás azonban gyakran csak az intézmények hírnevére alapozott döntést jelent, további tájékozódás, valós tapasztalatok és megfelelő önismeret nélkül.

Amikor a tudást a könyvekben, professzorok fejében keressük

A tudás megszerzésének fejlődésében az első lépcsőn azok a felvételizők állnak, akik a középiskolai tapasztalatszerzés módjához ragaszkodnának. Úgy gondolják, hogy a helyes választás lényege abban rejlik: megtaláljuk a megfelelő intézményt, a tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező tanárokat és a legjobb szakkönyveket. A tudás ugyanis úgy sajátítható el, hogy a hallgató az információk passzív befogadója, aki a szakértői tudás birtokosára támaszkodik.

Vagyis: elvárják, kínáljanak számukra kész, a gyakorlatban jól bevethető mintákat, modelleket. Ahogy azt a középiskolában megszokták, emelje ki számukra a jól szerkesztett egyetemi jegyzet a lényeget, magyarázza el az oktató a megtanulandó anyag súlyponti kérdéseit. Azok számára, akik a tudásról ilyen abszolút igazságokban gondolkodnak, a tanulmányok első két éve elbizonytalanító élményt jelenthet. A felsőoktatási környezet ugyanis ritkán kínálja tiszta formában ezt az első lépcsőben ideálisnak tartott ismeretszerzési formát.

Egyrészt a hallgatók kevés iránymutatást kapnak az egyetemi oktatóktól, ellepi őket a feldolgozandó tananyag. Másrészt mégis vannak "helyes válaszok", amiket ugyanúgy be kell vágni, mint a középiskolában ahhoz, hogy jó eredményekkel teljesítsék a vizsgákat. Gyakran pontosan azok a diákok kerülnek így nehéz helyzetbe a tanulmányok során, akik saját kutatókedvüktől vezérelve új, eltérő irányokban keresik a válaszokat, és nem találják el, mit tartottak fontosnak tanáraik.

A szárnypróbálgató hallgatók

Az első két év a felsőoktatásban az ujjgyakorlatok ideje. Ahogy a hangszeres zene tanulásában, vagy az autóvezetésben is első lépés a rutin megszerzése, a gépezet uralása, ugyanúgy a felsőfokú tanulmányok folyamatában is létezik egy ilyen alapozó szakasz - állítja a szakember.

Ebben az alapozó fázisban a hallgatók számára fontos a szakértő vezetés. A hallgatóknak megfigyelőként, tanáraik ajánlásait követve érdemes tájékozódniuk a még ismeretlen területeken. Véleményüket bizonyos esetekben alá kell rendelniük a szaktekintélyek, tanárok által közvetített modelleknek. Ők már évtizedes tapasztalataik alapján ki tudják jelölni azokat az ösvényeket, ahol a tárgyról való gondolkodás során, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően érdemes elindulni. De tudatosítani kell, hogy egyetlen szakértő sem képviseli az „abszolút tudást". Nem meglepő, hogy különféle vélemények létezhetnek egy-egy kérdéssel kapcsolatban. Különböző szaktekintélyek mást és mást mondanak egy-egy problémával összefüggésben. Gyakran dönteni sem lehet, megfelelő bizonyítékok nélkül.

Ezt a bizonytalanságot a szárnypróbálgató hallgatók nehezen viselik. Könnyen csalódottá válnak, és a tanulmányok módosításán törik a fejüket - jellemzi a második csoportba tartozó hallgatókat a pszichológus. Gyakran mesélnek arról, hogy tudományterületük nagyon gyenge lábakon áll, s szívesebben tanulnának valami kézzelfogható, igazolható témáról. Esetleg saját ötleteik számára keresnek érvényesülési lehetőséget

Az önálló tudásszerzés szintje

Az említett két korábbi lépcsőt is meg kell haladnia annak, aki valóban élvezni szeretné a felsőoktatásban rejlő lehetőségeket - ajánlja a pszichológus. Szorgalmasan kell gyakorolni az általánosan elismert módszerek, megoldások elsajátításának folyamatában. El kell viselni az egymásnak feszülő vélemények ellentétét. Ezután kezdhetünk el azon töprengeni, hogy a különféle vélemények mikor, milyen feltételek között igazolhatóak.

Amikor a hallgatók belátják, hogy a különböző problémákról különböző összefüggésekben gondolkodhatnak, és ezeknek a gondolati kereteknek a felhasználásával igazolható kijelentéseket tehetnek, elérték az önálló tudásszerzés szintjét. Ezen a szinten új értelmezést kapnak az egyetemek rangsorolásában használt feltételek. Ahhoz ugyanis, hogy hozzáférjenek a hallgatók a legfrissebb információkhoz, gazdag nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező, nagy hagyományokkal bíró, jó infrastrukturális feltételeket kínáló intézményeket ajánlott választaniuk - állítja a pszichológus. Olyan helyeket kell keresniük, ahol támogatják a diákok ötleteit, mobilitását. Ahol ösztöndíjakkal bíztatják tanulmányi munkájukat, a kutatást, a külföldi tapasztalatszerzést. Egyszóval, az önállóságra nagy lehetőséget kínálnak. Ezek a feltételek biztosíthatják, hogy a megszerezhető tudás egy, a gyakorlatban is alkalmazható ismeretrendszerré kristályosodjon ki.

Érdekes tapasztalat, hogy ebben a kristályosodási folyamatban nem csak a tanóráknak van fontos szerepe - hívja fel a figyelmet a szakember. Azokon az egyetemeken vagy főiskolákon, ahol hagyománya van a diákmunkának, eredményesebbek és kitartóbbak a hallgatók ebben a fejlődési folyamatban. A titok nyitja egyszerű. Aki az egyetemhez kapcsolódva, a helyszínen dolgozik, lehetőleg nem többet, mint napi néhány órát, több lehetőséget kap arra, hogy tanárai és diáktársai körében mozogjon. A gyakoribb kapcsolattartás keretében, a munka mellett vagy a kollégiumokban is több az esélye annak, hogy a diákok megvitassák a szakjukhoz kapcsolódó témákat. Gyakorlatot szerezzenek egy-egy álláspont kimunkálásában. Felismerjék, hogy kontextusba kell helyezni a tudást, hogy megfelelően érvelhessenek. Ezért aztán nem szabad elhanyagolni a jó választáshoz a rangsorból a hallgatói élettel kapcsolatos szempontokat sem - ajánlja a pszichológus.