A tudás megszerzésének menete
| 1 2 3 |
előre »
|
Sajátos útvonalat járnak be a tanulás során azok, akik felsőoktatási képzésre vállalkoznak. Fárasztó, de egyben roppant izgalmas felfedezési folyamat részesei lehetnek. De ezért tenniük is kell!
A felsőoktatást sokan választják azért, mert érdekesnek, izgalmasnak tartják a tanulást, és néhány kérdésben szeretnének elmélyülni. A jelentkezők rendre mintegy harmada azzal indokolja továbbtanulási szándékát, hogy igazán az a terület, témakör érdekli, amit választottként megjelölt - osztja meg tapasztalatait Kiss István pályatanácsadó pszichológus. A jelöltek további harmada pedig kifejezetten intézményhez is köti, hol tudná elképzelni, hogy pontosan azt a tudást szerezheti meg, ami céljai eléréséhez szükséges. Ez a választás azonban gyakran csak az intézmények hírnevére alapozott döntést jelent, további tájékozódás, valós tapasztalatok és megfelelő önismeret nélkül.
Amikor a tudást a könyvekben, professzorok fejében keressük
A tudás megszerzésének fejlődésében az első lépcsőn azok a felvételizők állnak, akik a középiskolai tapasztalatszerzés módjához ragaszkodnának. Úgy gondolják, hogy a helyes választás lényege abban rejlik: megtaláljuk a megfelelő intézményt, a tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező tanárokat és a legjobb szakkönyveket. A tudás ugyanis úgy sajátítható el, hogy a hallgató az információk passzív befogadója, aki a szakértői tudás birtokosára támaszkodik.
Vagyis: elvárják, kínáljanak számukra kész, a gyakorlatban jól bevethető mintákat, modelleket. Ahogy azt a középiskolában megszokták, emelje ki számukra a jól szerkesztett egyetemi jegyzet a lényeget, magyarázza el az oktató a megtanulandó anyag súlyponti kérdéseit. Azok számára, akik a tudásról ilyen abszolút igazságokban gondolkodnak, a tanulmányok első két éve elbizonytalanító élményt jelenthet. A felsőoktatási környezet ugyanis ritkán kínálja tiszta formában ezt az első lépcsőben ideálisnak tartott ismeretszerzési formát.
Egyrészt a hallgatók kevés iránymutatást kapnak az egyetemi oktatóktól, ellepi őket a feldolgozandó tananyag. Másrészt mégis vannak "helyes válaszok", amiket ugyanúgy be kell vágni, mint a középiskolában ahhoz, hogy jó eredményekkel teljesítsék a vizsgákat. Gyakran pontosan azok a diákok kerülnek így nehéz helyzetbe a tanulmányok során, akik saját kutatókedvüktől vezérelve új, eltérő irányokban keresik a válaszokat, és nem találják el, mit tartottak fontosnak tanáraik.
- 1. Amikor a tudást a könyvekben, professzorok fejében keressük
- 2. A szárnypróbálgató hallgatók
- 3. Az önálló tudásszerzés szintje
