felvi.hu


Kritikus gondolkodás - emelt szinten


Az emelt szintű érettségi vizsgadolgozatban a javítást végző tanárok egy dolgot különösen keresnek: a kritikus gondolkodás bizonyítékait. Vagy legalábbis nyomokat, amik arra utalnak, hogy a jelölt többé-kevésbé tisztában volt azzal, amiről és ahogyan írt.

Az emeltszintű vizsgafeladatoknél el kell szakadni a tényszerű tudás egyszerű visszaadásától, és új összefüggésekben is kell tudni használni az információkat. Emelt szinten.

A kritikus gondolkodás demonstrálásához természetesen szükség van az alaptudásra. Hogy legyen min gondolkodni. És ennek a gondolkodásnak az első lépése megtalálni azokat a kérdéseket, amelyek legjobban jellemzik a témát. Ezek a kérdések segíthetnek az anyag lényegi részének összefoglalásában illetve ezeknek az elemeknek az egymással való kombinálásában.

Kritikusan gondolkodni. Hogyan?


Az első és legfontosabb, hogy egy vázlatpapírra mindent azonnal jegyezzünk fel, ami a vizsgafeladattal kapcsolatban eszünkbe jut. Kulcsszavakat, gondolatokat, esetleg mondatokat. Ebben az ötletbörze fázisban csak egyetlen kérdésnek van helye: "Mi az, amit még meg tudok említeni?"

Ha úgy érezzük, nincs több ötletünk, elfogytak az előráncigálható információk, akkor megkezdhetjük az adatok csoportosítását. A célravezető kérdés ezen a ponton: "Milyen kapcsolatban állnak a lapomra felvezetett adatok. Milyen viszonyt tudok közöttük létesíteni? Milyen szempontok alapján kerülhetnek ezek az adatok egy gondolatkörbe?"

Ha ezeket a kérdéseket is sikerült megválaszolni, akkor már csak azt kell eldöntenünk, hogy mire tudjuk használni a felismert összefüggéseket. Milyen valószínűséggel tudjuk magyarázatként alkalmazni a felvázolt kapcsolatokat.

Ha ezt a lépést is megtettük, akkor még egyszer át kell gondolni azt is, hogy a leírtakban nincs-e valamilyen logikai bukfenc, ellentmondás. Lehet, hogy ezen a ponton jutnak eszünkbe olyan információk, amik kivételek lehetnek, és ezért külön említést érdemelnek.

Kísérletezzünk a tanultakkal!


Az emelt szintű érettségi feladatok nehézsége abból is fakad, hogy olyan kérdésekkel szembesülhetünk, amiken eddig még nem gondolkodtunk. Attól, hogy a szükséges információkat ezerszer hallottuk, átismételtük és külön-külön fel is tudnánk mondani, még nem biztos, hogy látjuk és értjük az összefüggéseket. Ezért kell úgymond kísérletezni a tanultakkal! Az előbb vázolt módszerrel különféle témákban papírra vetni mindazt, amit már tudunk, és megnézni - hogy is áll össze ez a tudás egy rendszerré. Mindig újabb és újabb kérdéseket kell feltenni. Olyanokat is, amikre esetleg azonnal nem is tudjuk a választ. Ezek lesznek a különösen érdekes kérdések, hiszen agytornát igényelnek, esetleg arra is szükség lehet, hogy a felkészülési időben újra rendezzük gondolatainkat, vagy máshol szerzett tudásunkat (nem tankönyvi ismereteket) próbáljuk mozgósítani.

Tulajdonképpen mindegy is, honnan jön a szikra, a lényeg: gyűjtünks össze mindent, és vessünk papírra minél több mérlegelendő érvet. Aztán majd ráérünk szelektálni a végleges változatban, aszerint, hogy mit tudunk hasznosítani közülük.

Az írás fontos eleme a munkának. Egyrészt, mert így nem felejtjük el azt, ami már egyszer eszünkbe jutott, másrészt, mert azt is végig tudjuk gondolni, hogyan jutottunk a papíron szereplő következtetésre. Ami adott esetben jó lehet, ha hasonló feladattal szembesülünk a későbbiekben. Ráadásul a legnehezebb feladatok megoldása során is bekövetkezhetnek olyan pillanatok, amikor a legjelentéktelenebbnek látszó információ jelenti a helyzet kulcsát, adja az első lökést a megoldáshoz. Néha a legkézenfekvőbb összefüggések elegendőek a problémák megoldásához, és kár is túlbonyolítani a helyzetet.

Mi a teendőd tehát? Elő a papírt, készítsünk gyors számvetést az információkból, és csak utána kezdünkj a vázlat majd a dolgozat megírásához. A kérdéssel kapcsolatban minden lehetséges információt gyűjtsünk össze, próbáljunk meg sok oldalról közelíteni a problémához. A logikus kapcsolatokat keressük, és próbáljunk létrehozni egy gondolati rendszert. Ha ellentmondásokba ütközünk, azokat vagy fel kell oldanunk, vagy felhívni a figyelmet a probléma következő fázisára. Kutatni és gondolkodni való mindig akad majd.