Hangulat és fittség: ez is fontos az érettségi előtt
A tanulás nem csak agymunka, a jó teljesítményhez testi, lelki felkszéültségre van szükség. Ép testben - kicsit kitekerve a közmondást - ép vizsga. A szünetekben érdemes erőt gyűjteni és átgondolni, hogyan készülhetünk eredményesen az érettségire!
Az idegrendszer optimális működéséhez a fizikai állóképesség, testi erőnlét is fontos kérdés. Az egyik legfontosabb módszer tehát a jó eredmények megszerzéséhez a rendszeres, nem megerőltető testmozgás. Növeli a koncentrációs képességet, segíti az emlékezet működését. Ha úgy érezzük, hogy a tanulási kedv alábbhagy, érdemes egy negyed-félórás, kedvünkre való mozgást beiktatni a programba. Ha mást nem, egy alapos nyújtózást, néhány törzskörzést, nyaktornát az íróasztal mellett is kipróbálhatunk. A mozgás mellett a rendszeres táplálkozás, könnyű és fehérjékben gazdag étrend lehet a tanulási kondíció javításának feltétele.
Ha rossz a kedvünk, rosszul is emlékszünk
![]() |
Az állapotfüggő felidézéshez hozzátartozik az is, hogy a megtanultakra könnyebb emlékszünk a vizsgán, ha megpróbáljuk a tanuláskori környezetet, testhelyzetet felidézni. Nem butaság ezért a fontos anyagokat kedvenc tollunkkal, sima fehér lapokra jegyzetelni, miközben íróasztalunknál ülünk. Valószínű ugyanis, hogy az érettségin sem egy kinyúlt pólóban, az ágyon heverve kell számot adni a tudásunkról.
A tanulást hangulatosabbá teszi egy kis napfény, némi mozgás és egy kis friss gyümölcs. Ha már egyszer muszáj, legalább legyen jó élmény az információszerzés.
Egy kis lustaság fél siker lehet a tanulásban
A tanulás koncentráció kérdése. A koncentrációt viszont nem lehet tartósan magas szinten tartani. Ez azt jelenti, hogy a napi tanulás során szünetekre lesz szükségünk. Egyéni jellemzőktől függ, hogy ki mennyi időt tud tényleg hatékonyan a könyvei felett tölteni, de a tapasztalatok szerint egy-másfél óránként legalább negyedórás szünetre szükség lehet. Amikor tehát úgy érezzük, hogy összefolynak a fejünkben az éppen olvasott gondolatok, a szemünk már messze előrébb tart, mint az agyunk, akkor éppen itt az ideje a kikapcsolásnak.
Az igazi kikapcsolódás mindenkinek más lehet, de megint csak általános tapasztalat, hogy az éppen olvasottak rögzítése szempontjából előnyös, ha kicsit relaxálunk. A függönyök behúzva, a lámpák leoltva és a szemek behunyva. Negyed óra csendes szendergés, esetleg halk, szöveg nélküli zenére, a padlón vagy az ágyon elnyúlva segíti az aktuális tanultak bevésését. Pár perc mozgással a végén újra lendületbe hozhatjuk vérkeringésünket, és tiszta fejjel folytathatjuk a tanulást.
Pihenés minden áron
Ha már nagyon sűrűsödnek a tanulnivalók, akkor is érdemes a szüneteket beiktatni. Ilyenkor a hatékonyságot javíthatja, ha a szünet után más témájú tanulnivalóval folytatjuk a munkát. A tanulási folyamatot támogathatjuk azzal is, ha lefekvés előtt még egyszer átfutjuk a legfontosabb anyagokat - és hagyjuk az agyunkat dolgozni éjjel, nyugalomban a fő tartalmak, összefüggések elmélyítésén. Elsősorban azok számára hasznos módszer, akik szeretnek hangosan tanulni, ha a napközbeni tanulás során a legfontosabb anyagot hangfelvételre rögzítik, majd fülhallgatón visszahallgatva este csendben elszundítanak. Az egyéb ingerektől mentesülő agy ilyenkor nagyobb hatékonysággal koncentrálhat az elhangzó információkra. A módszer sajnos nem váltható ki a tankönyv párna alá helyezésével, és nem mellőzhető a másnapi rendszerezés, ismétlés sem.