felvi.hu


A tanulás könnyebbé tehető

2018.02.16

Új dolgokat megismerni izgalmas kihívás. Ki mondana nemet egy távoli kalandtúrára, vagy egy izgalmas film megnézésére? Sajnos, ha mindezt iskolai keretben kell csinálni, akkor a tanulás már nem tartozik a legkedveltebb foglalatosságok közé. Mit tehetsz, hogy könnyebben készülj az érettségire?

Az első, és legfontosabb: az értelmetlen tanulás erőpocsékolás. A legbonyolultabb kémiai képletnek vagy egyenletnek is könnyebb nekifutni és megjegyezni, ha tudod: szükséged lesz rá még a jövőben. Azt lenne jó tudatosítani tehát, hogy miért is tanulsz. Milyen célokat szeretnél megvalósítani az életedben, és ebben milyen szerepet játszik az adott tantárgy tanulása, az adott lecke. A tapasztalatok szerint aki csak szülői nyomásra választ pályát, vagy a könnyen megközelíthető, várható érettségi eredménye alapján elérhető lehetőségek közül válogat, sokkal kevesebb lelkesedéssel veti magát a munkába később is. Ha körvonalazódott benned egy olyan tudományterület, foglalkozás vagy szakma, ami felé nyitott vagy, akkor ez a tanulásban is ösztönző erőt jelent. Befolyással lesz a memorizálás hatékonyságára is.

A helyes motivációnak pozitív hatása lehet abban is, hogy a megtanultakra ne csupán az érettségi vizsga erejéig, hanem hosszabb távon emlékezzen az ember, márpedig az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz biztos alapokra is szükség van.

A titok nyitja az idő- és tananyagbeosztás

Nem mindegy, mikor és hogyan készülsz fel - az idődet érdemes beosztani. A kampányszerű tanulás nem olyan hatékony, mintha rendszeresen, nap mint nap, meghatározott ideig foglalkozol az érettségi tárgyakkal. A tanulás során a szünetnek is óriási jelentősége van. Nem lehet a figyelmet órákon keresztül egyetlen dologra összpontosítani. Kutatások azt igazolták, hogy erre még negyvenöt percig sem vagyunk képesek! Egy idő után szellemileg mindenki kifárad, ezért csak addig szabad tanulni, amíg az ember úgy érzi, hogy fog az agya. Amint befejezted a "napi penzumot", érdemes sétálni, sportolni, olyasmivel foglakozni, ami örömet szerez. Azt is érdemes tudni, hogy pihenés után az anyagból az szilárdul meg a legjobban, amit először tanultál meg.

Nemcsak az idővel, de a tananyaggal is gazdálkodni kell. A pszichológus javaslata az, hogy oszd megtanulható részekre az anyagot, és próbáld felfedezni az összefüggéseket. Legyen szó középiskolásról, egyetemistáról vagy főiskolásról, mindenki azt tudja jól elsajátítani, amit ért. Ezért érdemes vázlatot készíteni, a leglényegesebb pontok köré építeni az információkat. Aki rendszerezni tudja magában az ismereteket, időt is nyer. Aki nehezebben boldogul a megértéssel, igyekezzen átfogalmazni a bonyolultabb részeket a saját szavaival úgy, hogy a lényeg ne változzon - így tanulni is könnyebb.

Magolni csak végszükség esetén, és okosan

Olyan kifejezések, adatok minden tárgyban előfordulnak, amiket nem megérteni, egyszerűen csak magolni kell. Ebben nagy segítséget nyújtanak az emlékezést segítő eljárások.

Ahány ember, annyi recept. A "helyek módszere" például a vizuális típusúaknak segít. Ők azok, akik elképzelik a szobájukat, és a megjegyzendő fogalmakat meghatározott használati tárgyakhoz kötik. Így elég később felidézni a berendezést, és a képzeleti képek máris előhívják emlékezetükből az adatokat. Másoknak az válik be, ha mozaikszóba rendezik a memorizálandó kifejezések kezdőbetűit. De akadnak olyanok is, akiknek a ritmus és rím segít - ki ne ismerné például a versbe szedett matektételeket. Ha mindezek nem használnak, akkor külső "mankók" segíthetik a tanulást: ilyenek a cetlik, a filcek, a zsebkendőre kötött csomó - az információk ezekről a jelzésekről jutnak majd a diák eszébe.

Ezek az eljárások segítik a biflázást, megnövelik az emlékezeti tárat, de csodára azért nem képesek. Fontos úgy tervezned, hogy hosszú távra tanulj: nem érdemes semmit az utolsó napra hagyni, és sokat tanulni, mert a friss információ elnyomhatja a korábban eltároltakat.

A vizsgán

Az érettségire is igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert. A próbaérettségi feladatsorok kitöltése, gyakorlótesztek írása és próbaesszék fogalmazása segít megszerezni azt a rutint, ami a jó érettségi dolgozat megírásának egyik alapfeltétele. A vizsgán arra is nagyon figyelni kell, hogy jól gazdálkodj az idővel. Ezért ha valamelyik feladattal nehezebben birkózol meg, inkább lépj tovább, és később térj vissza rá. Ne kapkodj, mert a végén talán épp azt nem tudod megoldani, amiben biztos vagy! Ha bármilyen technikai részletben bizonytalan vagy, inkább kérdezz rá, és ne hagyd, hogy bármilyen külső körülmény, vagy egy társad zavarjon, mert a Te értékes idődet vesztegeti el!

A szóbeli és az írásbeli érettségi vizsgák között fontos, hogy jó időbeosztás mellett mindent átismételj. Próbáld meg rendszerezni a két vizsga között az ismereteid. Gondold végig, hogyan összegeznél egy-egy témát, és mindenképpen kipihenten menj a szóbeli vizsgára.

A vizsgáztatók tapasztalatai szerint a diákok rendszerint még a vizsga előtt is a könyveket lapozgatják, és a bizottságról hallott jó és rossz hírekkel traktálják egymást. Ettől azonban csak még jobban szoronganak, ami kihat a teljesítményükre is. Próbálj meg lazítani a kritikus pillanatok előtt. Ha pillanatnyilag leblokkolnál a vizsgán, akkor kérj néhány másodperc haladékot, amíg rendezed a gondolataid, esetleg fogalmaztasd át a kérdést, amit váratlanul feltettek. Előfordulhat, hogy csak a szóhasználat miatt blokkolsz le. Aki lelkiismeretesen felkészült, az csak nyerhet a vizsgáival, akárhány százalékot is szerez a végén. Ismételni nem csak a leckét, de az érettségi vizsgát is lehet.