Növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen NÖVÉNYVÉDELMI SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület agrár 4. A felvétel feltételei - szöveges A növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak felvételi feltétele agrár képzési területen mesterképzésben (korábban egyetemi szintű képzésben) mérnöki oklevél.
Képzési idő 4 Kreditek száma 120 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Ismeri - a növények termesztését, a károsítók elleni védelem lehetőségeit; - és elsajátítja a szükséges élelmiszer- és takarmánybiztonsági, továbbá a feldolgozási alapanyagok előállításához és minőségük biztosításához szükséges ismereteket, szabályokat; - a növények termesztésének kockázati tényezőit, köztük a károsító szervezeteket, megjelenésük esetén a gazdasági és környezeti kár megelőzése, elhárítása érdekében a növényorvoslás eszköztárából a hatékony, preventív és egyben a legkisebb környezeti és humánegészségügyi kockázatot jelentő integrált védekezési módszerek megválasztására képes. Tudása magába foglalja - a kémiai, ökológiai, molekuláris biológiai, entomológiai, növénykórtani, herbológiai ismereteket; - a szakma gyakorlásához szükséges gazdálkodási, kereskedelmi, vállalkozási, szakigazgatási és menedzsmentismereteket; - a műszaki, technológiai ismereteket; - a növény-biotechnológiai, rezisztenciabiológiai, diagnosztikai ismereteket; - a szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek működésének ismereteit.
Képességei: Képes - a növényi károsítók diagnosztizálására; - az ellenük való hatékony védekezés megtervezésére, vezetésére; - üzemi szintű növényvédelmi irányítói feladatok ellátására; - a károsítók előrejelzésére; - a kártétel létrejöttének megelőzésére, a növényt károsító szervezetek időbeli felismerésére; - környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozására és megvalósítására; - új növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére; - a környezet peszticidterhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására; - az integrált növényvédelem megvalósítására; - az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, kutatási feladatok megvalósítására, a környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére.
Attitűdje: - érzékenység és fogékonyság jellemzi a természeti és gazdasági környezet változásaira; - a mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs képességekkel rendelkezik; - szakmai ön- és továbbképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás iránti igény jellemzi; - fogékony és alkalmas az együttműködésre.
Autonómiája és felelőssége: A növényvédelmi szakmérnök - alkalmas az adott mezőgazdasági üzemben vagy a növényvédelmi szakigazgatásban fellépő bármilyen jellegű növényvédelmi probléma kezelésére; - alkalmas növényvédelmi szaktanácsadásra, növényvédelmi kutató-fejlesztő tevékenységre; - önállóan tervezi, végrehajtatja és ellenőrzi a környezetkímélő növényvédelmi beavatkozásokat, felhasználja és fejleszti az új növényvédelmi módszereket; - felelőssége kiterjed a környezet peszticidterhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására, az integrált növényvédelem megvalósítására, az élelmiszer-biztonságot garantáló növényi termékelőállítás, ellenőrzés folyamataira, a humánegészségügyi kockázatok minimalizálására.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Alkalmazott természettudományi ismeretek: 14 kredit Növénykórtani ismeretek: 22 kredit Entomológiai ismeretek: 22 kredit Gyombiológiai, gyomszabályozási ismeretek: 12 kredit Növényvédelmi ökonómiai, szaktanácsadási, jogi és szakigazgatási ismeretek: 8 kredit Növényvédelmi technológiai ismeretek: 32 kredit
9. A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit |