Közösségi és civil tanulmányok szak

KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: közösségi és civil tanulmányok (Community and Civil Development Studies)

  2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

  szakképzettség: okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember

  a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Community and Civil Development Studies

  3. Képzési terület: társadalomtudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a pedagógusképzés, a gazdaságtudományok, a jogi képzési terület alapképzési szakjai, az államtudományi képzési területről az igazgatás szervező, a közigazgatás szervező, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

  a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit

  intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

  a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

  7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 313/0312

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja közösségi és civil fejlesztő szakemberek képzése, akik a hazai közösségek értékeinek és a civil társadalom és szervezetek jelenlegi nemzeti, európai és globális jelentőségének és szerepének ismeretében képesek a közösségek és a civil, nonprofit szervezetek életében eredményesen tevékenykedni. Elkötelezetten vesznek részt a civil/nonprofit szervezetek és a helyi közösségek fejlesztésében, az életminőség javításában, a közösségben megjelenő problémák kezelésében, enyhítésében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  8.1.1. A közösségi és civil fejlesztő szakember

  a) tudása

  Ismeri a nonprofit szektort körülvevő jogi, financiális és társadalmi közeget, szabályozókat, jellemző folyamatokat és azok hatásait.

  Ismeri a különböző társadalmi csoportok, lehetséges partnerek, a civil és nonprofit önkormányzati szereplők aktuális társadalmi és gazdasági helyzetét.

  Ismeri a civil, nonprofit szervezetek főbb jellemzőit, az egyes nonprofit szervezetek sajátos szervezeti és működési jellemzőit.

  Ismeri a hatékony forrásszervezési módszereket.

  Ismeri a lehetséges nonprofit szervezeti célokat, funkciókat, közönségcsoportokat, tevékenységeket, a források kategóriáit és határait.

  Birtokában van a fejlesztési irányok kidolgozásához, a fejlesztési folyamatok megszervezéséhez és értékeléséhez szükséges ismereteknek.

  Magabiztosan alkalmazza a korszerű információs és kommunikációs technológiákat.

  b) képességei

  Képes a helyi társadalom szervezeti szereplőinek a kibontakozó helyi cselekvéshez szakmai és fejlesztői segítségnyújtásra.

  Képes az intézmények közötti kommunikáció és a közösségi, civil csoportok együttműködésének fejlesztésére a nem kormányzati szektoron belül és a három szektor között.

  Képes a tervezési, értékelési és fejlesztési folyamatokban szakmai segítőként való közreműködésre.

  Képes a helyi, kistérségi, regionális és nemzetközi együttműködés fejlesztésére.

  Képes a hazai és nemzetközi programok, projektek tervezésére és támogatások szervezésére.

  Képes képzések és tréningek szervezésére és koordinációjára.

  Képes a társadalmi nyilvánosság folyamatainak szakmai segítésére.

  Képes a hozzáférhető irányítási szinteken, a településközösségek megfelelő szervezeteivel együttműködve érdekképviseleti munka végzésére.

  Képes szakmai munkacsoportot létrehozni, működtetni, annak feladatait tervezni, szervezni és folyamatosan értékelni.

  A képesek közösségi fejlesztési folyamatokban, tervezési és értékelési eljárásokban interprofesszionális szellemiségű tevékenység folytatására, szakmai segítség nyújtására.

  c) attitűdje

  Elkötelezett az alulról szerveződő, demokratikusan működő közösségek iránt.

  Szociális érzékenység jellemzi.

  Elfogadja a társadalom, a helyi közösségek sokszínűségét, toleráns a saját és a nagyobb közösségekben többséget élvező véleményektől, értékektől, viselkedésformáktól eltérő jelenségekkel, megoldásokkal szemben.

  Nyitott más emberek véleményének megismerésére, befogadására.

  Elfogadja az emberi kapcsolatok konfliktusos jellegét, törekszik érdekkiegyenlítő megoldásokra a konfliktusok megoldásában.

  Kreatív, proaktív, kezdeményező módon való fellépés jellemzi.

  Tud megalapozott szakmai állásfoglalásokat kialakítani, továbbá képes különböző fejlesztési célú munkacsoportokban hatásos és hatékony munkára, döntéshozatalra.

  Munkája során képes a szakmai önreflexióra, megújulásra, szakmai munkában az önfejlődésre és a másokkal való kooperációra, együttműködésre, törekszik az önismeret, az önreflexió, és a szakmai módszerek fejlesztésére.

  d) autonómiája és felelőssége

  Szakmája gyakorlása során és különböző szintű társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a szakma alapelveit, értékeit, valamint az általa képviselt társadalmi csoportok érdekeit.

  Önállón vesz részt kutatási tervek kialakításában és menedzselésében, a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok meghatározásában és gyakorlati megvalósításában.

  Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szakmai folyamatokat, képes szakmai állásfoglalás kialakítására és képviseletére.

  Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, az azt segítő, megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározásában és ellátásában, szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  elméleti alapozó tárgyak 20-23 kredit;

  a modern közösségiség elméleti keretei és társadalmi jelenségei 20-25 kredit;

  a közösségi és civil segítő munka speciális területei 10-18 kredit;

  a közösségi és civil segítő munka módszertana 18-22 kredit;

  kiegészítő elméleti ismeretek 8-10 kredit.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

  9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott 120 óra közösségi és civil projektmunkában való közvetlen részvétel, a képző intézmény által szervezett vagy jóváhagyott program alapján. A gyakorlatnak részét képezik továbbá a kutatási szemináriumok, a gyakorlatokhoz kapcsolódó feldolgozó szemináriumok, a szakmával való találkozások is.

  9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretkörökből.

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.