Környezetkultúra szak
|
KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetkultúra (Environmental Design) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat - szakképzettség: környezettervező szakember - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Designer 3. Képzési terület: művészetközvetítés 4. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit - a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék) - a szakdolgozat (diplomamunka) készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit 6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 214/0212 7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja környezettervező szakemberek képzése, akik képesek terek és tárgyak célszerű és formailag igényes kialakítására. Felelős magatartásuk, alkotói, tervezői képességeik, szakmai ismereteik képessé teszik őket emberi-környezeti problémák megoldására, terek és tárgyak egységes építészeti szemléletű felfogására, műalkotások bemutatására, valamint a mindezekben rejlő értékek közvetítésére. Történeti, társadalmi, művészeti, környezetfilozófiai és műszaki ismereteik alapján létrehozott tárgyak, terek és környezetek a felhasználók számára élhetőkké és használhatókká válnak. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és alkotói gyakorlati készséggel rendelkeznek a környezetkultúra területén való szakmai munkához, gyakorlatvezetéshez. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására. 7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 7.1.1. A környezettervező szakember a) tudása - Tisztában van a társadalom, ember, környezet, tér és tárgy viszonyával, és ezek egymásra hatásával. - Ismeri a környezetkultúra főbb elméleteit, területeit, alapelveit. - Tájékozott stíluskorszakokról, irányzatokról, a környezet társadalmi igény szerinti változásairól. - Ismeri a tér- és tárgyalkotás módszertanát, ami kiterjed a téralakításra, tárgyformálásra, felületképzésre és a tárgy jelentésének megfogalmazására. - Ismeri a látszati és műszaki ábrázolás formáit, alkalmazni tudja gondolatai és szakmai elképzeléseinek megjelenítésére. - Rendelkezik a munkájához kapcsolódó alapvető gazdasági, jogi és műszaki ismeretekkel. - A tér- és tárgyalkotás terén megszerzett elméleti és gyakorlati tudását magas szinten közvetíti. b) képességei - Képes a társadalom, ember, környezet és tér viszonyát szakmai szempontok alapján elemezni és ezek egymásra való hatását vizsgálni. - Képes tervező, konstruáló és elemző készségét magas szintre fejleszteni. - Képes az adott helyzetet a feladatnak megfelelően a társadalmi, környezeti igényeket kielégítve és előremutatóan elemezni, megfogalmazni. - Képes a piacon fellelhető anyagok és technológiák közül kiválasztani azokat, melyek környezet- és egészségtudatos, fenntartható megoldásokat eredményeznek. - Képes a környezeti, téri, formai problémák felismerésére és azok kreatív megoldására. - Képes a környezetkultúrával kapcsolatos etikai normákat alkalmazni. c) attitűdje - Nyitott a más szakmákkal való együttműködésre építész, urbanista, illetve más műszaki területeken is, együttműködésre és közérthető kommunikációra törekszik a társterületek szereplőivel. - Hozzáállása szociálisan érzékeny, környezettudatos és elhivatott, mindez a szakmagyakorlás alapkövetelménye is. - Nyitottsága, szakmai érdeklődése új ismeretek, módszerek, megvalósítási lehetőségek megszerzésére, vagyis a tanulásra, fejlődésre sarkallja. - Kitartása alkalmassá teszi a környezet alakítás területén rutin feladatok megoldására is. - Képes a környezetkultúra területén kritikai hozzáállást érvényesíteni. - Szakmai tudását képes önállóan vagy iskolai keretben továbbfejleszteni annak érdekében, hogy mindig meg tudjon felelni az aktuális társadalmi, környezeti kihívásoknak. - Fontos számára, hogy környezet- és egészségtudatos szempontok is érvényesüljenek az épített terek kialakításában. d) autonómiája és felelőssége - A környezetkultúra területén önálló, határozott szakmai identitást alakít ki. - Egyéniségére jellemző környezettervezői stílust épít fel. - Nyitottan és kommunikatívan vesz részt környezetkultúrával kapcsolatos projektek kialakításában, ezeket kreatívan formálja. - Felismeri környezetalakító tevékenységének közösségi és társadalmi hatásait. - A környezetkultúrával kapcsolatos szakmai normák elfogadására és képviseletére törekszik minden fórumon. - Szakmai felelősséget érez azért, hogy az épített terek kialakításában környezet- és egészségtudatos szempontok is érvényesüljenek. 8. Az alapképzés jellemzői 8.1. Szakmai jellemzők 8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - a művészetközvetítés általános elmélete 20-30 kredit; - a környezetkultúra szakelmélete 9-15 kredit; - művészetközvetítő és kommunikációs ismeretek 9-15 kredit; - tér- és tárgyalkotó alapismeretek 20-40 kredit; - környezetkultúra téralakítási és formaképzési (specializációs) szakismeretek 60-98 kredit. A képzésben belső és külső tér és tárgyalkotási szakismeret gyakorlathoz kötve szerezhető meg. 8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által a környezetkultúra területéről ajánlott, sajátos kompetenciákat eredményező speciális ismeret, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül legalább 60 kredit. 8.2. Idegennyelvi követelmény Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. 8.3. A szakmai gyakorlat követelményei A szakmai, alkotói gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, külső helyen, belső próbateremben, műteremben, mesterségteremben, szaktanteremben, stúdióban, laborban szervezett, konzultációval kísért művészeti gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 3 kredit. |
