Szemiotika szak

SZEMIOTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: szemiotika (Semiotics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése 

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat 

szakképzettség: okleveles szemiotika szakos bölcsész 

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Semiotician 

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudományi képzési terület alapképzési szakjai. 

  4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a társadalomtudomány, az informatika, a jogi, a természettudomány és a művészet képzési terület alapképzési szakjai. 

  4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév 

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit 

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 220/0220 

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák 

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az alapvetően bölcsészettudományok területén megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában alkalmasak elméleti kutatásokra, a kultúra és társadalomtudományok különféle területeihez kapcsolódó, illetve tudományközi szférákban folytatott interdiszciplináris szakértői elemzések végzésére, alkalmazott szemiotikai tevékenységek művelésére, népszerűsítésére és társadalmi kommunikációjára, alkalmazott jelrendszerek értelmezésére, fejlesztésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A szemiotika szakos bölcsész

  a) tudása

Ismeri a jeltudományi fogalmi rendszereket, elméleteket, irányzatokat és módszereket. 

Átfogó ismeretei vannak a nemzetközi és magyar szemiotika történetének folyamatáról és egyes szakaszairól.

A szemiotikai tanulmányokba bevont tudományterületekről megbízható ismeretekkel rendelkezik, specifikus ismeretei vannak a jeltudományi szemantika, szintaktika és pragmatika egyes szakterületeiről.

Tisztában van a jelek és jelrendszerek működésének sajátosságaival a hagyományos és modern kultúrákban.

A magyar kulturális szemiotika jelenségeit átfogó kultúraszemiotikai kontextusban tudja értelmezni és kutatni.

A kultúrát a maga szemiotikai rendszerszerűségében szemlélve a kultúraszemiotika ágazatait, a zeneszemiotikát, vizuális szemiotikát, irodalomszemiotikát, film- és színházszemiotikát, etnoszemiotikát azok egymással való összefüggésében tudja kezelni.

A kultúra tanulmányozásába be tudja vonni a kulturális kommunikáció problémáját és a szemiotikai szövegtan elméleti és alkalmazási kérdéseit. 

Ismeri az interdiszciplináris gondolkodásra alkalmas elemzési módokat és azok tudományos értékeléseit, valamint a komparatisztikai vizsgálati módszereket.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szemiotika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és friss nemzetközi bibliográfiákról. 

Egy szemiotikai résztémában, szakdolgozatának tárgyában elmélyült kutatási tapasztalatok birtokában van. 

  b) képességei

Képes jeltudományi szempontú empirikus kultúravizsgálatra.

Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes alapos értelmiségi tájékozottság és nagyfokú kreativitás alapján az elméleti ismereteknek az alkalmazás gyakorlati problémáival való összekötésére.

Képes az aktuális kutatások és tudományos munkák kritikai értelmezésére, az egyes tudományterületek és a szemiotika történeti és elméleti kontextusba való helyezésére, szükség esetén alternatív megoldások felvetésére. 

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes szakkutatás végzésére.

Képes interdiszciplináris témaköröket illetően a szemiotika szempontjainak érvényesítésére.

Képes interdiszciplináris alkalmazási körök kimunkálására és teljesítésére, a szemiotika összekapcsolására más bölcsészettudományi diszciplínákkal, szakokkal, kreatívan hozzájárulva a gondolkodás új területeinek megnyitásához különböző interdiszciplináris szemiotikai nézőpontok mentén.

Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére.

Képes elméleti és alkalmazott gyakorlati ismereteinek érvelés, bemutatás, elemzés útján történő hatékony közvetítésére a nem szakmabeli közönség számára. 

  c) attitűdje

A szemiotika mesterképzési szakon végzett szakember a jelelmélet és az interdiszciplináris szak keretében tanulmányozott diszciplínák művelésében magas fokú motivációval és minőségtudattal rendelkezik és tisztában van a rész-tudományterületekhez tartozó ismeretek művelésének és átadásának fontosságával. 

A szemiotikával és az érintett interdiszciplináris tudományterületi elemekkel kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére irányuló képességét képes a gyakorlatba átültetni. 

Fokozott együttműködési készséggel tudja gyakorolni hivatását olyan munkakörökben, melyekhez az interdiszciplináris szemiotikai gondolkodás elengedhetetlen az elmélet és a gyakorlat összehangolásához. 

Szakmai érdeklődése a szemiotikán belül elkötelezett és folyamatos.

Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok, jelenségek megértésére használja fel kreatív elemzésekben. 

Lépést tart a nemzetközi tudományos élet jelentős eredményeivel, és alkalmazza az új módszereket.

  d) autonómiája és felelőssége

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Tisztában van a tudományközi szférákban folytatott interdiszciplináris szakértői elemzéseknek a társadalmi önértékelésben betöltött szerepével. 

Autonóm módon elkötelezett alkalmazott jelrendszerek kreatív értelmezésére és fejlesztésére.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányában is kiterjeszteni.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul. 

Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

az alapképzésben megszerzett ismeretekre ráépülő szemiotikaelméleti és -történeti, kulturális jeltörténeti bevezető tanulmányok, amelyek képesek általános kultúra- és tudománytörténeti kontextusba helyezni a szemiotikát 8-15 kredit;

szemiotikai szakmai ismeretek (a verbális és vizuális kommunikáció, a szemiotikai szövegtan, a kulturális szemiotika különböző ágazatai, valamint a szemiotikai komparatisztika rész-szakterületei, ideértve a jeltudományi szemantika, a jeltudományi szintaktika, valamint a jeltudományi pragmatika területeit, azok elméleti és gyakorlati vonatkozásaival) 40-75 kredit;

választható speciális kurzusok és programok a kulturális szemiotika elméleti és gyakorlati területeiről, valamint a szemiotikához kapcsolódó társtudományok és az alkalmazott szemiotikai stúdiumok köréből 8-35.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből, vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvéből. 

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit az esztétikai, filozófiai, történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi, kulturális és művészeti ismeretkörökből.

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.