Muzikológus szak

MUZIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: muzikológus (Musicology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles muzikológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Musicologist

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak valamennyi szakiránya, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak muzikológia szakirányától eltérő szakirányai.

4.3 A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék);

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja muzikológusok képzése, akik a magyar és az egyetemes zenei kultúrát szolgálni, terjeszteni és gyarapítani tudják, ismerik a tág értelemben vett zenetudomány lehetséges alkalmazási területeit. Képesek alkotó módon, munkatársként vagy asszisztensként részt venni kutatási projektekben. Alkalmasak a zeneműkiadásban, a zenei lemezkiadásban (a hangfelvételi iparban), illetve a zenei könyvkiadásban szerkesztői, vezetői tevékenység ellátására, továbbá arra, hogy zenei produkciókat szolgáltató kulturális intézményeknél (előadó együttesek, koncertrendezők, fesztiválok, színházak, múzeumok, illetve produkciókat befogadó vagy létrehívó egyéb intézmények) a programok és projektek tartalmi kialakítását, illetve az ezekhez kapcsolódó, a közönség tájékoztatását szolgáló szövegek megalkotását elvégezzék. A médiában zenekritikusként, zenei ismeretterjesztő tartalmak létrehozóiként, a zenei élet jelenségeit feltáró újságíróként, zeneszerzőkkel, muzsikusokkal és zenei menedzserekkel készített interjúk alkotóiként tevékenykedhetnek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A muzikológus

a) tudása

Részleteiben ismeri a magyar zenének, illetve Magyarország zenei művelődéstörténetének forrástípusait, azok lelőhelyeit és tudományos feldolgozásuk módját.

Szerteágazó ismeretekkel rendelkezik a magyar zenekultúra közép-európai, európai és globális beágyazottságának jellemzőiről.

Behatóan ismeri a magyar zene jelenéről és múltjáról szóló nemzetközi tudományos diskurzust.

Specializált ismeretei vannak a modern zenetudomány eltérő irányzatairól, módszertanairól, a műközpontú és attól különböző megközelítésekről.

Ismeri a zene és az irodalmi szöveg összekapcsolásának esztétikai problémakörét.

Elmélyülten ismeri a zene, mint kulturális és társadalmi jelenség problematikáját (így populáris és elitkultúra, írott és szóbeli hagyományozódás kérdései, zene és politika, recepció és kánonképződés).

Ismeri a zenetudományi kutatás interdiszciplináris jellegét.

Szerteágazó ismeretei vannak a hangfelvétellel, mint zenetörténeti forrással kapcsolatos elméleti kérdésekről; az írott és hangzó zenei források viszonyának kérdésköréről; a hangfelvételek típusairól.

Beható ismeretekkel rendelkezik a jelenkori és történeti zenei előadások, előadóművészi életművek és előadási gyakorlatok tudományos megismerésének és értelmezésének módszereiről.

Részletesen ismeri a zenekritika és más zenei publicisztikai műfajok történetét, különös tekintettel azok magyarországi művelésére.

Tájékozott a jelenkori magyar zenei nyilvánosság fórumairól és fontosabb véleményformálóiról.

Ismeri a hangszerelés, hangszerhasználat és a zenekari apparátusok jellemzőit.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a zeneművészeti, zenetudományi tevékenységgel kapcsolatos menedzsment elveiről, szempontjairól és szerzői jogról.

b) képességei

Képes forrásokat, adatokat gyűjteni egy adott zenetörténeti témához archívumi (levéltár, irattár, kézirattár stb.) környezetben.

A professzionális kutatásban leggyakrabban használt információforrásokat hatékonyan kezeli. Eligazodik a forráskritika és forráskiadás alapvető kérdéseiben.

Biztonsággal olvas és kommentál komplex szakszövegeket, képes a szövegek fogalmi-elméleti kereteit rekonstruálni.

Képes ugyanazt a műegyedet eltérő szempontok szerint, eltérő módszerekkel elemezni, értelmezni.

Képes szépirodalmi és filozófiai szövegeket, illetve társadalom-, művelődés- és művészettörténeti munkákat zenei jelenségek elemzéséhez felhasználni.

Kutatómunkája eredményeit magas szinten képes megvitatni másokkal.

Képes egy zenei produkciót az adott mű korabeli előadási gyakorlatának tükrében, ugyanakkor a művészi hitelesség szempontjából is elemezni.

Képes szisztematikus összehasonlító vizsgálat alá vetni egy adott zenemű különböző előadásait.

Képes magas színvonalú zenei kritikák, cikkek írására, interjúk készítésére zeneművészekkel. Képes a zeneszerzők hangszerelési döntéseit a zenemű keletkezésének idején jellemző konvenciók és újítások tükrében megítélni.

Képes a zenei és kulturális intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási feladatokat végezni.

c) attitűdje

Nyitott a 20. század legnagyobb magyar zeneszerzőiről szóló eltérő tudományos értékelések összevetésére, kritikus megértésére.

Érdeklődéssel viszonyul a különféle tudományos megközelítések kialakulásának intellektuális hátteréhez és társadalmi meghatározottságához.

Az online tartalomszolgáltatás folyamatosan bővülő lehetőségeivel élve törekszik egy-egy zenemű minél többféle előadásának megismerésére, egy-egy előadói életmű teljességre törekvő feltérképezésére.

Igényli, hogy rendszeres, naprakész és folyamatosan bővülő áttekintése legyen a környezetében zajló zenei produkciókról, illetve az azokról szóló zenekritikákról, zenei publicisztikáról.

Törekszik arra, hogy nyomon kövesse a zenetudományi szakirodalom bővülését; igényli, hogy hozzáférést nyerjen a munkája és érdeklődési területe szempontjából releváns új tudományos és szakmai ismeretekhez, módszerekhez.

Igényli a részvételt szakmai továbbképzési programokban; törekszik arra, hogy inspirációt és új tudásanyagot szerezzen a szakmai konferenciákon való részvétellel.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatossá válik a zenetudományi gondolkodás új útjainak értő és kritikus megítélésében.

A művészi teljesítmény iránti, valamint a tárgyilagos tájékoztatást váró közönséggel szembeni felelősséget érezve, ugyanakkor a véleményalkotás személyességét és szuverenitását vállalva fogalmazza meg ítéletét, benyomásait egy-egy zenei eseményről.

Tevékenységével elősegíti a zenéről magyar nyelven folytatott közbeszéd tematikus gazdagodását és színvonalának emelését.

Felelősségének érzi, hogy a zenével kapcsolatos szakszerű ismeretek minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé.

Felismerve a zene befogadásának és a műkedvelő zenélésnek a közösségi jellegét, a zenei tevékenységekre a társadalmi integráció és mobilitás fontos eszközeként tekint.

Szakmai tudásának bázisán önálló és felelős véleményt formál a zenei tevékenységek intézményi kereteinek és szabályozásának aktuális kérdéseiről.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a zeneművészet kapcsolódása a kultúra és a művészeti élet különböző területeihez 3-9 kredit;

a zenetörténet speciális területei (kiemelten Magyarország zenekultúrájának története) 38-68 kredit);

zenetudományi kutatás és módszertan 8-32 kredit;

zenei előadások (interpretációk) elemzése, zenekritika 8-32 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott szabadon választható specializált ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül legalább 45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma:

a zeneművészet történeti és általános zenei elméleti ismeretei 20 kredit,

muzikológia és részterületei 30 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.