Design- és művészetmenedzsment szak

DESIGN- ÉS MŰVÉSZETMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: design- és művészetmenedzsment (Art and Design Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles design- és művészetmenedzser

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art and Design Manager

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. *  Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a design- és művészetelmélet és designkultúra alapképzési szak, továbbá bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudományok és művészeti képzési területek alapképzési szakjai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211/0213

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja széleskörű gyakorlati ismeretekkel, releváns nemzetközi kitekintéssel rendelkező design- és művészetmenedzserek képzése, akik a kreatív iparágak, a művészeti szféra és a designkultúra érdekérvényesítő irányítóiként, szervezőiként és kommunikátoraiként a vizuális kultúra piacát jól ismerik, vállalkozásuk vagy munkájuk révén tevőlegesen alakítják. Képesek a művészetek és a design eltérő területein a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével kulturális projektek és termékek elemzésére, tervezésére, megvalósítására és kommunikációjára. Alkalmasak a köz- és magánintézményekben, kulturális vállalkozásokban felvetődő menedzsment feladatok elvégzésére, továbbá a vizuális kultúra intézményeiben és vállalkozásaiban (design és kreatív stúdiók, reklámügynökségek, múzeumok, galériák) a kezdeményező, felelős munkavégzésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A design- és művészetmenedzser

a) tudása

Átfogó ismeretekkel bír a design- és művészetmenedzsment hatókörébe tartozó tervezési és előadó-, illetve alkotóművészeti folyamatokról.

Mélyreható ismeretekkel rendelkezik legalább egy, a hallgató által preferált design- és művészetmenedzsment területről.

Széleskörűen ismeri a választott design- és művészetmenedzsment terület szakirodalmát, anyagait, technológiáit és infrastrukturális igényeit.

Alapos áttekintése van a választott design vagy művészeti ág és a kapcsolódó rokon ágak történeti és elméleti kontextusáról.

Magabiztos tudással rendelkezik a design- és művészetmenedzsment területen alkalmazott kutatási és értelmezési módszerekről.

Részletekbe menő ismeretekkel bír a kulturális javak piacáról, különösen a design- és művészetmenedzsment területén érvényesülő gazdasági törvényszerűségekről.

Pontos ismeretei vannak általában a kultúra piacán, és különösen a design- és művészetmenedzsment célterületén a profitorientált és a non-profit működés sajátosságairól, illetve az intézményi rendszerről (közművelődési, közgyűjteményi, kulturális művészeti, kulturális vállalkozások és szolgáltatások területeken).

Széleskörű ismeretekkel bír a művészet és design fogyasztói mintáiról, azok feltérképezésének módjairól, az alkotó és a fogyasztó közötti csatornák használatáról. Konkrét gyakorlatba átültethető jártassága van kulturális és művészeti vállalkozások indításáról és működtetéséről, márka- és stratégiaalkotási feladatairól.

b) képességei

Azonosítja a design és művészet új, előremutató értékeit és hatékonyan képviseli azokat mind gazdasági, mind esztétikai tekintetben.

Komplex módon szemléli a kulturális piacot és kapcsolódó közegeit (önkormányzati, állami, civil szektor, az idegenforgalom, a városfejlesztés, a vizuális nevelés területén), azok trendjeit a művészeti színvonal és a társadalmi-gazdaságilag fenntarthatóság jegyében.

Képes a kritikai ítéletalkotásra, szuverén módon kezdeményezi értékek létrehozását és kétirányú áramoltatását a design és a művészet ágai között hazai és nemzetközi viszonylatban.

A design- és művészetmenedzsment alkotói, közvetítői és befogadói folyamataihoz kapcsolódó anyagi, technikai és információs forrásokat kompetensen használja, illetve specialisták általi használatukat irányítja, értő figyelemmel követi.

Együttműködik, és az ennek során fellépő váratlan helyzeteket kezeli alkotói és befogadói, illetve művészeti és üzleti oldal között, továbbá különböző társművészeti területek pro-aktív bevonása során is.

Asszertív kommunikációt folytat egy-egy helyzet gyakran ellentétes pozíciójú érintettje felé, erősíti a csapatmunkát, előmozdítja az együttműködést különböző (művészet, gazdaság, közszféra) érdekeltségű felek között.

Megvalósítható jövőképet alakít ki művészeti és gyakorlati szempontok, egyéni és közösségi törekvések szintetizálásával.

Megtervez akár non-profit, akár profitorientált kulturális vállalkozások tartós működtetéséhez szükséges gazdasági és kommunikációs folyamatokat, megteremti a személyi és szervezeti feltételeket, kialakítja hosszú távú stratégiájukat.

Innovatív megoldásokat keres a design és a kultúra gazdasági kihívásainak kezelésére, tekintettel van ezek társadalmi és nemzetközi kihatásaira

A kreatívipari értékteremtést etikai értelemben is társadalmilag mértékadóan, példamutatóan végzi; képes összeegyeztetni egyéni céljait különböző csoportérdekekkel és általánosabb szinten a közjó érvényesítésével.

c) attitűdje

Egyaránt elkötelezett a design és a művészeti minőség és annak társadalmilag, gazdaságilag kivitelezhető, a befogadók által is elismert érvényesítése iránt.

Aktívan keresi a design, illetve az előadó- és alkotóművészet új tendenciáit és tehetségeit, és előtérbe állításukhoz a non-profit vagy profitorientált megvalósítás lehetőségeit.

Árnyalt, kritikai hozzáállással viszonyul a kreatív ipar folyamataihoz, figyelemmel azok egymás közötti összefüggéseire, a trendkövetés jelenségére.

Érzékeny a kulturális piac iránt megfogalmazódó, sűrűn változó társadalmi elvárásokra, egyensúlyra törekedve az igényeknek megfelelés és az igények előremutató befolyásolása, a különböző közösségek esztétikai normáinak aktív alakítása között.

Elfogadó, nyitott kapcsolatot ápol szakmai partnereivel, munkatársként és vezetőként egyaránt saját és csapattársai fejlődését elősegítve.

Toleráns, az értékek különbözőségét tiszteletben tartó és mások elé is példaként állító munkatársként dolgozik, a kulturális piac sajátosságából adódóan kiemelt elkötelezettséggel a profitorientált és non-profit szempontok kölcsönös elfogadására.

Fontosnak tartja szakterülete eredményeinek, saját véleményének a szélesebb közönség és a szűkebb hozzáértők felé egyformán hiteles képviseletét, kulturális és gazdasági értékek összeegyeztethetőségének hangsúlyos kifejezését.

Törekszik a kulturális vállalkozások és intézmények szervezeti mechanizmusainak javítására, a design és a művészetek értékeinek meghonosítására minél több társadalmi szegmensben és minél többféle formában, a kulturális sokszínűség jegyében.

Tevékenységét magas hivatás- és értéktudattal, a szakma etikai normáit szem előtt tartva végzi; kezdeményező hozzáállással viszonyul munkatársai és külső környezete felé is közéleti, társadalmi értékválasztási kérdésekben.

Szakmai identitása tükrözi saját kulturális értékválasztásait, egyúttal nyitottságról, tartós tanulási vágyról és képességről tesz bizonyságot.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló menedzseri elképzeléseit az együttműködő kulturális szereplők hasonlóan szuverén alkotói koncepcióival harmóniában tudja kezelni.

Egyensúlyban látja a design és a kultúra hagyományos, történeti értékeit és mai, újító tendenciáit, képes e regiszterek között szabadon mozogni.

Önállóan létesít és menedzsel kreatívipari vállalkozást, illetve nagyobb profitorientált vagy non-profit intézményben külön munkaterületet.

Felelősen mérlegeli szakterületén és a szélesebb társadalmi kontextusban is döntéseinek, szervezete tevékenységének következményeit.

Szintetizáló felfogás segítségével különböző kulturális területek összművészeti, illetve eltérő gazdasági-közösségi célok felvállalásával össztársadalmi érdeket is képes előmozdítani.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

kultúra-gazdaságtan és jog 8-12 kredit;

vezetés és menedzsment 10-14 kredit;

marketing és márkaépítés 6-10 kredit;

üzleti tervezés, vállalkozási pénzügyek 6-8 kredit;

társadalomkutatás, kultúraszociológia 6-10 kredit;

kommunikáció és művészetközvetítés 8-10 kredit;

médiaismeretek 6-12 kredit;

design- és művészettörténet 6-8 kredit;

design- és művészetelmélet 6-8 kredit;

design és művészeti gyakorlat 20-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, a gazdaságtudományok, a művészetek és a design, a művészetközvetítés és a kommunikációtudomány területéről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.