Hungarológia szak

HUNGAROLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: hungarológia (Hungarian Studies) 

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: 

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat 

szakképzettség: hungarológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarologist 

választható specializációk: történelem, irodalom, nyelvészet, magyar mint idegen nyelv

3. Képzési terület: bölcsészettudomány 

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem, a magyar alapképzési szak. 

  4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a néprajz, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák, a szlavisztika, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika, művészettörténet, kommunikáció és médiatudomány, filmelmélet, filmtörténet specializációi, a társadalom tudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politológia, kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia alapképzési szak. 

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris, komplex tudással rendelkeznek a magyar kulturális örökségről, ismerik annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát. Egyúttal képesek nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére, a különböző nemzeti kultúrák elfogulatlan vizsgálatára, az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 

  A hungarológia szakos bölcsész

  a) tudása 

Ismeri a magyar kulturális örökség legfontosabb eredményeit és jellemzőit, különösen a széles értelemben vett művelődéstörténet területén, illetve a választott szakirányának megfelelő tudományterületen.

Átlátja és érti a hungarológiai tudományterületek szakirodalmát és kutatási módszereit. 

Ismeri és kezeli az interkulturális kapcsolatok elemzéséhez és fejlesztéséhez szükséges elméleti és gyakorlati eszközöket.

Elsajátította a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, amely képessé teszi ő a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazására, egyéni továbbfejlesztésére. 

A nemzeti kultúra problémáinak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletét el tudja látni, a honi kulturális paradigmákat szakszerű módon tudja külföldi közönség számára bemutatni és képes az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre. 

  b) képességei

Képes a választott szakiránynak megfelelő szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra, konferenciákon való részvételre, publikációs tevékenységre, tudományszervezésre, pályázati tevékenységre, projektekben való részvételre.

Véleményét adekvát módon, művelt tudományágának szakterminológiáját használva, árnyaltan és sokoldalúan képes megjeleníteni és megvédeni.

Képes a szakmai ismereteinek további önálló bővítésére, elmélyítésére.

A szakirányán kapott elmélyített tudást képes magas szinten megfogalmazni és átadni másoknak, akár oktatási, akár tudományos tevékenysége során.

Képes árnyaltan és sokoldalúan látni és bemutatni a magyar kultúra és nyelv helyzetét a világban, Európán belül és kívül, és interkulturális kontextusba ágyazottan releváns megállapításokat tenni annak egyes jelenségeiről.

Két idegen nyelven meggyőzően és magas szinten kommunikál. 

  c) attitűdje 

Jellemzi a magas szintű szakmai motiváltság és elkötelezettség.

Tudományos és oktatási tevékenységükben érvényesítik az általános európai elveket és értékeket, és jellemző rájuk a kritikai szemlélet, a nyitottság és a tolerancia.

Általában is alkalmasak az absztrakcióra és a fogalmi gondolkodásra.

Kreativitás és kezdeményezőkészség, illetve saját tudása állandó továbbfejlesztésének igénye jellemzi.

Tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.

A tudományág sajátosságaiból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.

Szakmai kommunikációjában a tudomány szakmai normáinak megfelelően nyilvánul meg.

  d) autonómiája és felelőssége

A végzett mesterszakos hallgató tudatosan reflektál saját nyelvi és kulturális beágyazottságára. 

Megszerzett tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul. 

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért. 

Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit. 

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők 

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

  a hungarológia általános szakmai ismeretei 30-45 kredit:

  [a hungarológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány főbb irányzatai és funkciói; nacionalizmuselméletek, nemzettipológiák; a kultúratudomány fogalma, kulturális kánonok, nyelv és kultúra, interkulturális transzfer; kommunikációelmélet, kommunikációs stratégiák, alkalmazott nyelvészet, magyar művelődéstörténeti folyamatok (közép-)európai kontextusban, a magyar kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; hungarológia és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben)].

  9.1.2. A választható specializációk, azok szakterületi, tudományági ismerete és azok kreditaránya

  A választható specializációk kreditaránya további 50-60 kredit:

  a) történelem specializáció: 

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-20 kredit; 

történettudományi ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; gazdaság- és társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék és intézmények története; diplomáciatörténet; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Közép-Európában; a Kárpát-medence történeti ökológiája; a finnugor néprokonsági eszme, a turanizmus; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai) 30-40 kredit; 

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások történettudomány ismeretkörökből 5-15 kredit; 

  b) irodalom specializáció: 

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-) európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében; nyelvpolitika, kisebbségi nyelvhasználat Közép-Európában és az EU-ban] 15-25 kredit; 

irodalomtudományi ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; irodalom és (társ)művészetek kapcsolata; poétika és retorika, szöveg- és diskurzuselemzés; az irodalmi interpretáció elmélete és gyakorlata; hatás- és olvasástörténet, kritikatörténet; komparatisztika, világirodalom, nemzeti irodalmak; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, a műfordítás elmélete; nemzeti kánonok és kultuszok Közép-Európában; a magyar irodalom külföldi recepciója; kisebbségi irodalmak és kultúrák, külföldi magyar irodalom) 30-40 kredit; 

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások irodalomtudomány ismeretkörökből 5-15 kredit; 

  c) nyelvészet specializáció: 

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-25 kredit; 

nyelvészeti ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; a magyar nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; geolingvisztika; kontrasztív nyelvészet; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban) 30-40 kredit; 

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások nyelvészet ismeretkörökből 5-15 kredit; 

  d) magyar mint idegen nyelv specializáció: 

multidiszciplináris ismeretkörök [ a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-25 kredit; 

nyelvpedagógiai ismeretkörök (kutatásmódszertan, pedagógiatörténet; a nyelvoktatás elmélete, a nyelv interkulturális közvetítése; a magyar mint idegen nyelv módszertana; a magyar nyelv morfológiája; grammatika - – idegen nyelvként; kommunikatív nyelvpedagógia; nyelvészeti pragmatika - – nyelvi szokáskultúra; szociolingvisztika, bilingvizmus; kontrasztív nyelvészet; tananyagismeret; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban) 30-40 kredit; 

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások nyelvpedagógiai ismeretkörökből 5-15 kredit. 

  9.2. Idegennyelvi követelmény 

  A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány oklevél szükséges. 

  9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 12 kredit magyar történelmi, illetve magyar nyelvészeti és magyar irodalmi ismeretkörökből.