Logika és tudományelmélet szak

LOGIKA ÉS TUDOMÁNYELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: logika és tudományelmélet (Logic and Theory of Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles logika és tudományelmélet szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Logic and Theory of Science 

3. Képzési terület: bölcsészettudomány 

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsész, társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a természettudomány képzési területről a matematika és a fizika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak és az informatika képzési területhez tartozó alapképzési szakok.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a természettudomány, társadalomtudomány, a gazdaságtudományok és a jogi képzési területek alapképzési szakjai. 

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit 

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226/0223 

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák 

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a logikában és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeken, képesek a logikai és analitikai eszközöket valamely konkrét tudományterület filozófiai és metodológiai problémáinak kutatásában alkalmazni, felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A logika és tudományelmélet szakos bölcsész

  a) tudása

Megfelelő mélységben ismeri a logikát és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeket.

Ismeri a kortárs tudományfilozófiának elsősorban a szaktudományok alapjait érintő kérdéseit és a velük kapcsolatos fontosabb álláspontokat.

Ismeri a filozófiatörténet alapvető szerzőit és műveit tudományfilozófiai szempontból.

Ismeri a kortárs analitikus filozófiának a tudományfilozófia szempontjából alapvető területeit (metafizika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia).

Ismeri valamely konkrét tudományterület alapjait általában és a mesterképzési szintnek megfelelő mélységben az illető tudományterület filozófiai és fundamentális problémáit.

  b) képességei

Képes és alkalmas az érintett szaktudomány és a vele kapcsolatos alap- és filozófiai kutatások nemzetközi irodalmában és egyéb (számítógépes, internetes) forrásaiban való eligazodásra, tájékozódásra. 

Képes az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a friss szakirodalom alapján önálló összefoglalók, recenziók megírására, prezentációk, élő beszámolók megtartására magyar és angol nyelven.

Képes kompetens és aktív részvételre szakmai vitákon magyar és angol nyelven.

Témavezető vezetésével vagy kutatócsoport tagjaként képes kutatómunka végzésére.

  c) attitűdje

Probléma-orientáltan gondolkozik, képes felismerni a nyitott, eldöntetlen kérdéseket.

Éles, kritikus szemmel veszi észre a tudományos és filozófiai elméletek hiányait, ellentmondásait.

Tiszteletben tartja mások véleményét, pozitív értékként tekint a vélemények, nézetek sokféleségére.

Nézeteit világosan, érthetően, az adott problémára koncentrálva fejti ki.

  d) autonómiája és felelőssége

Önálló véleményt alkot, kritikai szemlélet jellemzi mind a maga, mind mások nézeteivel kapcsolatban.

Saját nézeteit öntudatosan és következetesen, de a jogos kritika elfogadására nyitottan képviseli.

Reflektáltan és tudatosan tekint saját maga, valamint szűkebb és tágabb szakmai környezete nézeteinek történeti beágyazottságára.

Képes és kész a párbeszédre más szakmai iskolák, más megközelítések, más kultúrák képviselőivel.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

logika és kapcsolódó matematikai területek (logikai szintaxis, szemantika, metalogika, modellelmélet, algebra, halmazelmélet) 25-30 kredit;

tudományfilozófia és kapcsolódó filozófiai területek (elmefilozófia, metafizika, a társadalomtudományok filozófiája, nyelvfilozófia) 35-40 kredit; 

valamely szaktudomány alapjaira, logikai struktúrájára vonatkozó vizsgálódások 25-30 kredit. 

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga és egy másik nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

  9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.

  9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a következő ismeretkörökből:

filozófia (különösen logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia, metafizika);

matematika (különösen matematikai logika, halmazelmélet, univerzális algebra);

fizika (különösen klasszikus mechanika, klasszikus elektrodinamika, kvantummechanika);

elméleti nyelvészet (különösen szemantika, formális szemantika, a formális szemantika logikai alapjai, matematika, logika);

közgazdaságtan (különösen valószínűségszámítás, gazdaságszociológia, optimumszámítás);

szociológia (különösen kommunikációelmélet, a társadalomelmélet alapjai, szervezetszociológia).