Asszíriológia szak
ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: asszíriológia (Assyriology) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles asszíriológia szakos bölcsész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Assyriologist 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az ókor nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakiránya. 4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az asszíriológia általános ismeretanyagából megszerzett nyelvi, történelmi, régészeti, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti ismereteik birtokában képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, múzeumokban kutatói állások betöltésére), önálló kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre (pl. könyvkiadóknál, felnőttképzési fórumokon). Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák Az asszíriológia szakos bölcsész a) tudása Ismeri az akkád és sumer nyelvet, illetve az ezen nyelvek lejegyzésére használt ékírásos írásrendszert olyan szinten, hogy az képessé teszi az ezeken a nyelveken írt szövegek legfontosabb típusainak olvasására, megértésére, értelmezésére és fordítására, továbbá rendszerezett tudással bír az ókori Mezopotámia történetének és kultúrájának egészéről. Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit. Jó ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, elemzési és értelmezési módszereiről. Tisztában van tudományterületen felmerülő új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal. Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és szakdolgozatában új tudományos eredményt ír le. Legalább két modern idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára. Ismeri legalább egy másik sémi vagy ékírásos nyelv rendszerét (például: héber, arámi, arab, ugariti, hettita) középszinten. Alapfokú szinten ismeri az ógörög nyelvet. ? b) képességei Képes különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni. Képes önállóan és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket. Képes a magyar és idegen nyelvű szakirodalom folyamatos követésére. Képes a saját kutatásai, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk alapján új tudományos eredmények elérésére. Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit. Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére. Képes magyar és legalább egy idegen nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására. c) attitűdje Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az asszíriológia tudományterülete iránt. Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása és a következő korok számára való átadása iránt. Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát. Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát. Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére. Speciális szakmai érdeklődése elmélyül, megszilárdul. Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére. Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire. Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg. Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit. Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére. d) autonómiája és felelőssége Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára. Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását. Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt. Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben. Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait. Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért. Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: nyelvi ismeretek [leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, akkád és sumer szövegolvasás, sumer lexikográfia] 20-30 kredit; történeti, kultúrtörténeti ismeretek (Mezopotámia vallástörténete, régészete, művészettörténete, kultúrtörténete, Mezopotámia irodalomtörténete) 10-20 kredit; specifikus asszíriológiai tanulmányok (az ókori Mezopotámia történetének írott forrásai (az írott források elemzésének kérdései), az ókori Mezopotámia tárgyi emlékei (régészeti és művészettörténeti problémák), az ókor Mezopotámia irodalma (különös tekintettel a kortárs irodalomtudomány alkalmazására), az ókori Közel-Kelet hadtörténete, az ókori Mezopotámia nyelveinek nyelvészeti kutatása (akkád nyelvtörténet, összehasonlító sémi nyelvészet, sumer nyelvtani problémák), írástörténet, az ékírásos szövegek filológiai problémái (paleográfia, szövegkritika és -kiadás) 35-45 kredit; választás szerinti szakmai ismeretek (sémi nyelvészet, további sémi nyelvek tanulmányozása, paleográfia, összehasonlító vallástörténet, régészet, művészettörténet, történeti szemináriumok) 5-15 kredit. 9.2. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei: A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakirányának ismeretköreiből. A képzés tanterve – a hallgató előtanulmányainak áttekintése alapján, azok kiegészítése céljából – legfeljebb 20 további kredit megszerzését írhatja elő, amelyeket a hallgatónak a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
|