Turkológia szak

TURKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: turkológia (Turkic Studies)

  2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

  szakképzettség: okleveles turkológia szakos bölcsész

  a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Turkic Studies

  választható specializációk: török filológia, oszmanisztika

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakiránya.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

  4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

  a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

  a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

  a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

  7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan turkológus bölcsész szakemberek képzése, akik török filológiai vagy oszmanisztikai ismeretekkel rendelkeznek. A török filológia területén specializálódók a mai török nyelv mellett ismerik a klasszikus oszmán és a csagatáj nyelvet, a törökség történetét, irodalmát és kultúrájának egyéb aspektusait. Az oszmanisztikai speciális ismeretetekkel rendelkezők pedig a mai török nyelv mellett ismerik az oszmán török nyelvet, az Oszmán Birodalom és a magyarországi hódoltság, a későbbi magyar- oszmán kapcsolatok, valamint a Török Köztársaság történetét és művelődéstörténetét. A végzettek a tanulmányaik során szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet területein. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A turkológia szakos bölcsész

  a) tudása

  Átfogóan ismeri a turkológia vagy az oszmanisztika tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait, és szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

  Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.

  Ismeri a turkológia vagy az oszmanisztika tudományterületének fontosabb kutatási területeit, a nyelvtörténetet, irodalmat, történelmet és kultúrát, illetve azokat a fontosabb kutatásokat, amelyek ma meghatározzák e tudomány prioritásait, a fentebbiek jelentőségét a gondolkodástörténetben és az egyetemes civilizációs folyamatokban.

  Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma megoldási módszereit, így a nyelv- és irodalom-, illetve történettudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a tanult török nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális és történeti jelenségek stb. megismerésében.

  A török filológia specializáción végzett ismeri a török népekre vonatkozó nyelvtörténeti, irodalomtörténeti, vallástörténeti és történeti kutatásokat, a források közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását, a szövegértés és szövegértelmezés módozatait.

  Mindkét specializáción végzettek a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismerik a török nyelvet.

  az oszmanisztika specializáción továbbá

  Ismeri az Oszmán Birodalomra, a magyarországi hódoltságra, a későbbi magyar-oszmán kapcsolatokra, és a Török Köztársaságra vonatkozó történeti, kultúratörténeti és vallástörténeti kutatásokat, az elbeszélő források és az oszmán iratok közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását, a szövegértés és szövegértelmezés módozatait, illetve a köztársaságkor főbb kérdéseit.

  b) képességei

  Képes a rovás-, az ujgur és/vagy az arab írásos török nyelvemlékek, történeti szövegek feldolgozására.

  Képes a turkológia egyes területein szerzett speciális jártasságok és műveltség birtokában gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az állam- és közigazgatásban, a közgyűjteményekben, a diplomáciai testületekben.

  Képes magas szintű töröknyelv-tudása következtében tolmácsolási, fordítói, műfordítói és idegenvezetői feladatok ellátására.

  Képes a törökországi török nyelvre, kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére.

  Képes az önálló kutatómunkára, kritikai vélemény megfogalmazására, idegen nyelven előadás tartására.

  c) attitűdje

  Kommunikációs képessége fejlesztésére törekszik az elsajátított nyelveken.

  Képviseli saját és a tanulmányozott török népek kultúrájának sokszínűségét.

  Törekszik a tanulmányozott török közösségek kultúrájával kapcsolatos problémák felismerésére és azok megoldására.

  Az egyes kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárását szem előtt tartja.

  Fejleszti elemzőképességét.

  Önműveléssel törekszik új ismeretek szerzésére.

  d) autonómiája és felelőssége

  Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

  Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.

  Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

  Szűkebb és tágabb szakmája kérdéseihez kritikusan viszonyul.

  Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

  Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.

  Képviseli és publikálja saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  - török nyelvi elmélyítő képzés 32-36 kredit;

  - nyelvi, történet- vagy irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi tárgykörök (nyelvtudományi megközelítésmódok; a török nyelvek rendszerszemléletű szerkezete; irodalomtudományi irányzatok és iskolák; az irodalmi interpretáció kérdései és módszerei; irodalomtörténeti ismeretek; történettudományi irányzatok és iskolák; a történeti megismerés módszerei és lehetőségei; törökség kultúrájának egyes jelenkori és történeti kérdései) 58-62 kredit;

  9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei:

  A választható specializációk a nyelvi, történet- vagy irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi tárgykörökben:

  a) török filológia: filológiai, irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek, különböző korokból származó török nyelvemlékek és írások ismerete, történeti török közösségek ismerete.

  b) oszmanisztika: történettudományi alapismeretek, az Oszmán Birodalom, ezen belül a magyarországi török hódoltság történetének, a későbbi magyar-oszmán történeti kapcsolatok főbb irattípusainak és írásainak forrásszintű ismerete, oszmán elbeszélő történeti források ismerete, tájékozottság a Török Köztársaság történetében.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja török nyelvből.

  9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

  Az oktatás nyelve magyar, azonban a tanulmányok során az órák egy részét anyanyelvi lektor tartja török nyelven.

  9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A török szakiránytól eltérő, korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok

  esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből.

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató ezekből legalább 25 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

  Az 50 kredit belépési tanulmányi követelmény középfokú moderntörök- vagy oszmántörök-nyelvtudás birtokában is teljesíthető úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak török szakirányának nyelv- és irodalomtudományi vagy történelemtudományi, oszmanisztikai ismeretköreiből 25 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint a mesterképzési tanulmányokkal párhuzamosan is teljesíthetők.