Japanológia szak

 JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: japanológia (Japanese Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Japanese Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.

  4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a japán nyelvet, a japán kultúrát. Felsőfokú (C1) nyelvtudási szinten képesek japán nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Japánnyelv-tudásuk és Japánra vonatkozó ismereteik birtokában, az üzleti életben, a tudományban, az államigazgatásban, a diplomáciában magas szintű szakmai munka végzésére képesek japán nyelvismeretet igénylő feladatok ellátásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A japanológia szakos bölcsész

  a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének, a japanológiának elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Átlátja és érti a magyar és európai identitás mellett a kelet-ázsiai, ezen belül elsősorban a japán identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére, a japanológiára jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.

Ismeri a japanológia alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit.

Alaposan és átfogóan ismeri a klasszikus japán filológia, a klasszikus japán írott nyelv, a hagyományos prózairodalmi nyelv, a japán nyelvészet és nyelvtudomány, a japán leíró nyelvtan (fonológia, morfológia, szintaxis), a japán irodalomtudomány, a japán filozófiatörténet, a japán esztétikatörténet, a japán vallástörténet, a japán egyháztörténet, a japán történettudomány, japán politikatörténet, japán művészettörténet, japán kultúrtörténet és művelődéstörténet ismereteit, a szak- és műfordítás alapjait.

Ismeri a modern japán írott és beszélt nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nôryoku Shiken) N2-N1-es szintjén.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének, a japanológiának jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Érti és átlátja a japán szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait. 

Ismeri a japán nyelvi, japán irodalmi és japán kulturális jelenségekről szerzett tudás – eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő – gyakorlati alkalmazását.

Ismeri a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.

Alaposan és átfogóan ismeri a japanológia jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

A japanológiának legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

  b) képességei

A japanológia szakterületén képes a kelet-ázsiai, ezen belül elsősorban a japán kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére. Képes a japanológiában, illetve annak interdiszciplináris területein az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a japanológia mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

Képes az Európán kívüli kultúrák, különösen a kelet-ázsiai és ezen belül a japán kultúra multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

A japanológia szakterületén különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgál.

A japanológia szakterületén önállóan szelektálja és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár japán, illetve más idegen nyelven is) képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni. 

Szakmája művelése során a japán nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi mind a japanológiában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére. 

Képes szakterületén, a japanológia területén projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni. Képes irányítási feladatok ellátására.

Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.

Képes saját gondolatainak és a japanológia szakterületén a szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Noryoku Shiken) N2-N1-es szintjén. 

Képes japán nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

Folyékonyan és természetes módon tudja magát kifejezni japán nyelven, több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél japánul.

Képes nagyobb mennyiségű japán és legalább még egy idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására.

A japanológia területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a japán nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes a japanológia szakterületén az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására.

Képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.

Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát. 

A japanológia területén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni.

A japanológia területén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.

  c) attitűdje 

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a kelet-ázsiai, azon belül a japán kultúrára vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Nyitott saját tudományterületének, a japanológiának interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására törekszik.

Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

Képes szakterülete, a japanológia tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.

Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz a japanológia szakterületén. 

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kelet-ázsiai, elsősorban a japán kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a japán nyelvet és kultúrát illetően.

Törekszik a japanológia szakterületén speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.

Felhasználja a japanológia szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Szem előtt tartja a japanológia szakterületén résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Törekszik a japanológia szakterületén szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukciói mellett a kelet-ázsiai, elsősorban a japán identitás konstrukcióit. 

A japanológia szakterületén tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.

  d) autonómiája és felelőssége

Szakterületével, a japanológiával összefüggésben tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli a japanológia szakterületén szakmai, szellemi identitását.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.

Munkája során kezdeményezi az európai és Európán kívüli, kelet-ázsiai és japán szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a japanológiához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén, a japanológia területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

A japanológia szakterületén képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel a japanológia szakterületén résztémája összefüggéseit.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

japán nyelvészet és nyelvtudomány 6-20 kredit;

japán irodalomtudomány 5-10 kredit;

nyelvfejlesztés 12-15 kredit;

japán kultúratudomány 18-25 kredit;

klasszikus japán nyelv 4-5 kredit.

  9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya további 25-45 kredit.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja japán nyelvből.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A japán szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá 

a 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében középfokú (B2), komplex típusú nyelvtudás szükséges japán nyelvből,

a 4.3. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Noryoku Shiken) megszerzett N2 szintű vagy középfokú, (B2) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.