Tibetológia szak
|
TIBETOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: tibetológia (Tibetan Studies) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles tibetológia szakos bölcsész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Tibetan Studies 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak tibeti szakiránya. 4.2. A 9.2. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai. 4.3. A 9.2. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a tibeti kultúrára és nyelvre, valamint tágabb környezetére vonatkozó, filológiai alapokon nyugvó ismereteik birtokában képesek a klasszikus és modern tibeti nyelv, a tibeti műveltség és történelem, a buddhista vallás és filozófia témaköreiben magas színvonalú tudományos tevékenység végzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák A tibetológia szakos bölcsész a) tudása Ismeri a modern és klasszikus tibeti nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén. Érti a tibeti kultúra egyes területeinek tibeti szaknyelvét és terminológiáját. Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról. Ismeri és érti a multikulturalitás tibeti etnikumot érintő jelenségeit és folyamatait mind az általuk történetileg lakott területeken, mind a világ számos más országában létrejött tibeti közösségek körében. Alapos ismeretekkel rendelkezik Tibet történelmét, művelődéstörténetét, vallásait, írásbeliségét, művészetét, társadalmi és gazdasági sajátosságait, valamint a tibeti kultúra más területeit illetően. Ismeri ezek összefüggéseit és fogalomrendszerét. Részleteiben átlátja a tibetológia elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit, történeti és társadalmi kontextusát. Rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel Tibet és tágabb földrajzi, politikai és kulturális környezete történetére, vallás- és művelődéstörténetére, jelenkori viszonyaira vonatkozóan. Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a tibetológia és határtudományai kutatási kérdéseit, ismeretszerzési, elemzési, értelmezési és problémamegoldási módszereit, a forrásfeldolgozás filológiai, szövegkritikai eszközeit illetően. Érti és átlátja a klasszikus és modern tibeti szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusát. Alaposan ismeri a tibetológiában használatos hagyományos és elektronikus forrásokat, adatbázisokat, katalógusokat, kereső és forrásfeldolgozást segítő programokat. Átfogóan és alaposan ismeri a Tibet-kutatás jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és népszerűsítő műfajait. A tibetológia történetét, Kőrösi Csoma Sándor tudományos tevékenységét, a jelenkori tibetológia tudományos kutatási témáit, problémafelvetéseit, eredményeit, szakirodalmát behatóan ismeri. A tibetológia legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik. Legalább két idegen nyelvet ismer a nemzetközi tibetológiai kutatások figyelemmel kíséréséhez és műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára. b) képességei Képes a tibeti kultúra különféle területeire vonatkozó eredeti nyelvű források tudományos feldolgozására. Képes a tibetológia sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére. A tibetológia egyes részterületein tudományos igényességgel képes a megszerzett információk és az elsajátított módszerek alkalmazására, a kutatási munkafolyamat megtervezésére. Képes a tibetológiában, különösen saját szakterületén folyó hazai és nemzetközi kutatások és tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére. Képes felismerni a tibeti kultúrával, történelemmel és életmóddal, a buddhista vallással és filozófiával, illetve a tibeti kultúrkör tágabb környezetének múltjával és jelenkorával kapcsolatos problémákat és új összefüggéseket. A hazai és nemzetközi tibetológiai tudományos fórumokon képes ismeretei, kutatási eredményei megjelenítésére mind magyar nyelven, mind a tudományág művelésében nemzetközileg elfogadott valamely idegen nyelven szóban és írásban egyaránt. Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a tibeti kultúrával és a klasszikus és modern tibeti nyelvvel összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására. c) attitűdje A tibeti műveltség és kultúra iránt magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik. Mind a tibeti kultúra egészét, mind egyes területeit illetően folyamatosan gyarapítja ismereteit, törekszik tudása magasabb szintre emelésére. Nyitott és fogékony a Tibet-kutatással kapcsolatos új kutatási módszerek, eszközök alkalmazására. Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik a tibeti kultúrát jellemző belső törvényszerűségek megértésének elmélyítésére. Mind a Tibet-kutatás tudományos kérdéseihez és eredményeihez, mind saját szakmai tevékenységéhez kritikusan viszonyul. A tibeti kultúra általa művelt szűkebb területén elért kutatási eredményeit, tudományos módszerekkel, hiteles forrásokra támaszkodva kialakított álláspontját minden fórumon képviseli, megvédi. Elkötelezett az iránt, hogy a tibeti kultúráról felhalmozott ismereteit, a tibetológiában elért kutatási eredményeit mind a szakmai, mind a szélesebb társadalmi közösség számára hozzáférhetővé tegye. A tibeti kultúra sajátosságainak, értékeinek kutatását, valamint tudományos eredményeinek átadását illetően minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi. Szemléletének formálásában elfogadja és figyelembe veszi, hogy a különféle kultúrák, köztük a tibeti kultúra sajátosságait történeti és társadalmi körülmények alakítják és határozzák meg. A tibeti és más távol-keleti kultúrák, tágabb értelemben az európaitól eltérő kultúrák tanulmányozása, a tibeti kultúrán belüli szűkebb szakterületén végzett kutatásai során szakmai tevékenységére jellemző az objektivitás, elfogulatlanság. Figyel arra, hogy a szakterületével kapcsolatos feladatokat szakmailag magas szinten tervezze meg és hajtsa végre. Elhivatott olyan munkakör magas színvonalú ellátására, amely értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a tibeti és a vele kapcsolatban álló kultúrákkal összefüggő elmélyült ismereteket igényel. d) autonómiája és felelőssége A tibeti kultúra általa művelt témaköreiben önálló tevékenységre képes a tudományos kérdések elemzése, a megoldandó problémák feltárása és megértése, valamint tágabb kontextusba helyezése során. Önálló tibetológiai kutató tevékenységét szakmai felelősséggel végzi. Hitelesen közvetíti a tibeti kultúra problémaköreit, sajátosságait, értékeit. Kutatási területén magas szintű szakmai felelősséggel vesz részt hazai és nemzetközi együttműködésben. Szakmai kommunikációjában a tudományetikai normáknak megfelelően nyilvánul meg a tibetológiai fórumokon. A tibetológia kutatási területein végzett tudományos tevékenysége során tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát. Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazódottságára. Tibetológiai kutató munkája során felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Összesen 94 kredit az alábbiak szerint: - nyelvtudomány 6-18 kredit; - történettudomány 12-24 kredit; - művelődés- és vallástudomány 20-44 kredit; - módszertani ismeretek 8-12 kredit; - nyelvfejlesztés (általános és szaknyelvi) 20-24 kredit. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező modulok választhatók a nyelvtudomány területén (klasszikus és modern tibeti nyelv, nyelvjárások, nyelvtörténet, sino-tibeti nyelvcsalád), a történettudomány területén (Tibet és tágabb környezetének története, tibeti történeti források feldolgozása, elemzése), a művelődés- és vallástudomány területén (a hagyományos tibeti állam, társadalom, gazdaság szerkezete, működése; tibeti írásbeliség és tárgyi kultúra, a tibeti kultúra jelene; Tibet vallásai). 9.2. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei A tibeti szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak tibeti szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi, történeti, művelődéstörténeti ismeretköreiből, továbbá 10 kredit klasszikus és modern tibeti nyelvi ismeret, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
|
