Orosz nyelv és irodalom szak
|
OROSZ NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: orosz nyelv és irodalom (Russian Language and Literature) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Russian Language and Literature 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya. 4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222/0231 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek az orosz nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek az orosz nyelv oktatásában és az orosz filológiai kutatásokban önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból a kutatás és fejlesztés terén, kommunikálni hazai és nemzetközi szakmai fórumokon az orosz nyelv és irodalom kutatásának, de tágabb értelemben a szlavisztikának hazai eredményeit. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák Az orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész a) tudása Ismeri az orosz nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén. A hallgató összefüggéseiben is átlátja az orosz nyelv és irodalom elméleti problémáit, azok diakrón és szinkrón dimenzióit. Az orosz nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, ismerve e területeknek a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterét. Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni az orosz nyelv regionális változatait, rálátása van az orosz nyelv és irodalom fejlődésére. Alapvető ismeretekkel rendelkezik az orosz nyelv és irodalom elsajátításához és kutatásához szükséges hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról. Átfogóan ismeri az orosz nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat. Az orosz nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb tudással is rendelkezik. Az oroszon kívül még legalább egy idegen nyelvet tud használni az orosz nyelv és irodalom tudományos megismeréséhez és kutatásához szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára. b) képességei Az orosz nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére. Képes elemezni az orosz nyelv és irodalom szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat. Képes az orosz nyelvre és irodalomra vonatkozó európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális megközelítésű szintetizáló elemzésére. Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszerek szerint vizsgálni, valamint azokhoz adekvát értelmezési stratégiákat rendelni. A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, módszertani tudatossággal képes új összefüggések feltárására. Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni az orosz nyelv és irodalom értelmezési, kutatási, és alkalmazási problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket. Véleményét képes szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni. Iránymutatás mellett fel tud készülni önálló konferencia-előadás megtartására orosz nyelven, képes orosz nyelvű tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni. Szakmája művelése során az oroszon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ. c) attitűdje Elkötelezetten és kritikusan képviseli az orosz, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát. Az orosz nyelv és irodalom speciális helyzeténél fogva folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, az orosz-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti. Szakmai érdeklődése az orosz nyelv és irodalom iránt elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel. Az orosz nyelv és irodalom különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik. Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban a szakmai normáknak megfelelően nyilvánul meg. Törekszik orosznyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére. d) autonómiája és felelőssége Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni. Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását. Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányában is kiterjeszteni. Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul. Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiájának, módszertani sajátosságainak az elfogadása. Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, orosz irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit; - a személyes képességeinek és érdeklődésének leginkább megfelelő szakterület műveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudomány, kultúra- és fordítástudományi ismeretek választható speciális programjai és kurzusai, amelyeknek kreditaránya 20-40 kredit. 9.2. A képzést megkülönböztető speciális jegyek A képzés orosz nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele orosz nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. A mesterképzésben a szakképzettség megszerzéséhez orosz nyelvből felsőfokú (C1 szintű) idegennyelv-tudást kell elérni. 9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei: Az orosz szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges orosz nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúratörténeti ismeretekből.
|
