Elméleti nyelvészet szak
|
ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: elméleti nyelvészet (Theoretical Linguistics) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles elméleti nyelvész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Theroretical Linguistics választható specializációk: nyelvelmélet, számítógépes nyelvészet, számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika, pragmatika, digitális bölcsészet 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja, a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia specializációja. 4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit. 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223/0232 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja elméleti nyelvész szakemberek képzése, akik szilárd alapismeretekkel rendelkeznek a nyelvészeti alapdiszciplínák és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományágak területein, képesek a modern kutatási módszertanok alkalmazására, egy speciális területen elmélyült szakmai ismeretek megszerzésére, valamint azok innovatív kutatásokban való alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 8.1.1. Az elméleti nyelvész a) tudása Jól tájékozott a különféle modern nyelvészeti elméletek és modellek széles körében. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának és analízisének lehetőségeiről. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok különböző elméleti modellek keretében történő értelmezésének lehetőségeiről. Jól ismeri az elméleti és empirikus nyelvészeti kutatások szakmódszertanát. Átfogó ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák kapcsolatairól. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nyelvészet interdiszciplináris kapcsolódási pontjairól. Elmélyült tudással rendelkezik valamelyik nyelvészeti részdiszciplína speciális problémáiról. Ismeri valamely nyelv szerkezetének, rendszerének, illetve használatának legalább egy átfogó elméleti leírását. b) képessége Képes a megoldandó szakmai problémák azonosítására és megértésére, elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására. Képes nyelvi adatok kritikus, többoldalú elemzésére, a megfelelő elemzési, kutatási módszertan megválasztására. Képes valamely nyelv szerkezetének, rendszerének és használatának a modern elméletek, illetve modellek kereteiben történő leírására. Képes innovatív nyelvészeti alapkutatásokba való bekapcsolódásra. Képes innovatív alkalmazott nyelvészeti kutatásokba és kísérleti fejlesztésekbe való bekapcsolódásra. Képes az ismeretek strukturált, világos bemutatásra, megjelenítésére szűkebb szakterületük tudományos fórumain, valamint tágabb szakmai fórumokon. c) attitűdje Elkötelezett a nyelvek objektív elemzéséhez szükséges tudományos gondolkodásmód és a szaktudományos módszerek alkalmazása mellett. Munkája, kutatása során tudatosítja és figyelembe veszi a nyelvi jelenségek kognitív, történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát. Nyitott saját nyelvészeti tudományterülete interdiszciplináris megközelítéseire. Szem előtt tartja kutatási témái szakmai és társadalmi összefüggéseit, és elősegíti az eredmények közös társadalmi célok érdekében történő felhasználhatóságát. Munkája, kutatása során tiszteletben tartja a nyelvi identitások különbözőségeit. Megszilárdult, elmélyült szakmai érdeklődéssel rendelkezik a nyelvek szerkezetének és használatának elemzése iránt. Kreativitás, problémaazonosító és problémamegoldó készség, önállóság, kritikai attitűd jellemzi, absztrakció képességgel, elemző és szintetizáló képességgel, rendelkezik. d) autonómiája és felelőssége Felelősen képviseli azon tudományos módszereket, amelyekkel a szakterületükön dolgoznak. Elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait. Önállóan képes azonosítani megoldandó szakmai problémákat, és önállóan képes elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására. Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájukért, akár önállóan, akár csapatban. Ismeri, betartja és felelős kutatásvezetőként dolgozva betartatja a szakterület szakmai kutatásetikai normáit. Nyitott és elhivatott nyelvészeti vagy interdiszciplináris szakterületük fejlődésének követésére, valamint új, kapcsolódó szakterületek ismereteinek elsajátítására. Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását. 8.1.2. Nyelvelmélet specializáción továbbá az elméleti nyelvész a) tudása Elmélyült ismeretekkel bír a különféle kurrens nyelvészeti elméletek, modellek és kutatási módszertanok széles körében. Specializált ismeretek az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén. b) képességei Képes magas színvonalú kutatás végzésére valamely nyelvészeti részdiszciplína területén. c) attitűdje Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új nyelvelméleti szakterületek ismereteinek elsajátítására. d) autonómiája és felelőssége Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására legalább egy nyelvészeti részdiszciplína területén. 8.1.3. Számítógépes nyelvészet specializáción továbbá az elméleti nyelvész a) tudása Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a számítógépes nyelvészet különféle területein. Tájékozott több programozási nyelv használatában. Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén. b) képességei Képes innovatív nyelvtechnológiai projektekben való részvételre. c) attitűdje Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti szakterületek ismereteinek elsajátítására. d) autonómiája és felelőssége - Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a számítógépes nyelvészet területén 8.1.4. Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika specializáción továbbá az elméleti nyelvész a) tudása Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a nyelvtechnológia és neurolingvisztika területein. Tájékozott valamely programozási nyelv használatában. Specializált ismeretekkel rendelkezik a pszicholingvisztika és az anyanyelv-elsajátítás területén. b) képességei Képes innovatív nyelvtechnológiai és neurolingvisztikai projektekben való részvételre. c) attitűdje Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti és neurolingvisztikai szakterületek ismereteinek elsajátítására. d) autonómiája és felelőssége - Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a számítógépes nyelvészet és a neurolingvisztika területén. 8.1.5. Neurolingvisztika specializáción továbbá az elméleti nyelvész a) tudása Elmélyült ismeretekkel bír a neurolingvisztika területein. Tájékozott a kísérletes és klinikai (diagnosztikai, terápiás) módszerekben. Specializált ismeretekkel rendelkezik a neurolingvisztika vagy pszicholingvisztika valamely főbb szakterületén. b) képességei Képes innovatív neurolingvisztikai projektekben való részvételre. c) attitűdje Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új neurolingvisztikai szakterületek ismereteinek elsajátítására. d) autonómiája és felelőssége Önállóan képes problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a neurolingvisztika területén. 8.1.6. Pragmatika specializáción továbbá az elméleti nyelvész a) tudása Elmélyült ismeretekkel bír a pragmatika szakterületein. Tájékozott a pragmatika részterületeihez tartozó kutatási módszerekben. Specializált ismeretekkel rendelkezik a pragmatika szakirány egyik szakterületén. b) képességei Képes magas színvonalú kutatás végzésére az egyik pragmatikai részdiszciplína területén. Képes innovatív pragmatikai témájú projektekben való részvételre. Képes a pragmatikai tudás gyakorlati alkalmazására. c) attitűdje Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új pragmatikai szakterületek ismereteinek elsajátítására. d) autonómiája és felelőssége Önállóan képes problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására legalább egy pragmatikai részdiszciplína területén. 8.1.7. Digitális bölcsészet specializáción továbbá az elméleti nyelvész a) tudása Ismeri az információtechnológia és az információfeldolgozás alapjait. Elmélyült ismeretekkel bír a nyelvtechnológia különféle területein. Tájékozott több programozási nyelvben. Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén. Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a különféle kurrens nyelvészeti elméletek, modellek és kutatási módszertanok széles körében. b) képességei Képes kulturális és tudományos értékű kiadványok digitális létrehozására, szerkesztésére, fejlesztésére, virtuális múzeumok, virtuális valóságra támaszkodó térképek, elektronikus könyvtárak és ehhez hasonló típusú adatbázisok megalkotására, feltöltésére és karbantartására. Képes innovatív nyelvtechnológiai, illetve számítógépes nyelvészeti projektekben való részvételre. Képes magas színvonalú kutatásba való bekapcsolódásra az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén. c) attitűdje Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti és nyelvelméleti szakterületek ismereteinek elsajátítására. d) autonómiája és felelőssége Önállóan képese bonyolult problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a nyelvtechnológia, illetve a számítógépes nyelvészet, valamint a nyelvelmélet területén. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők 9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül - nyelvelmélet (fonetika, fonológia, morfológia, lexikon, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika; nyelvtörténet, dialektológia) 42-90 kredit; - interdiszciplináris szakterületek (számítógépes nyelvészet; pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, neurolingvisztika, szociolingvisztika, nyelvfilozófia) 2-50 kredit; - gyakorlati és egyéb szakmai ismeretek (terepmunka, kutatásmódszertan, nyelvészeti gyakorlat, statisztika, számítógépes ismeretek, programozási ismeretek) 2-48 kredit. 9.1.2. A választható specializációk és azok szakterületei A válaszható specializációk képzésen belüli kreditaránya: 24-36 kredit. a) nyelvelmélet specializáció: fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika; b) számítógépes nyelvészet specializáció: számítógépes reprezentációk a nyelvészeti részdiszciplínáknak megfelelően, számítógépes alkalmazások a nyelvtechnológia részterületeinek megfelelően, nyelvi adatbázisok, korpuszok létrehozása és használata. c) számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika specializáció: neurolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet; d) neurolingvisztika specializáció: neurolingvisztika, pszicholingvisztika, kognitív tudomány, e) pragmatika specializáció: pragmatika, szemantika, diskurzus- és társalgáselemzés; f) digitális bölcsészet specializáció: nyelvelmélet, nyelvtechnológia és programozási ismeretek, adatszerkezetek és adatbázisok. 9.2. A szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat legalább egy féléven át tartó, legalább heti négy órában kutatást, fejlesztést vagy alkalmazást végző műhelyben vagy intézményben folytatott nyelvészeti gyakorlat a gyakorlat-vezető irányításával. 9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei: A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján 19 kredit szükséges olyan ismeretkörökből, amelyek megfeleltethetők a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja és a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia specializációja ismeretköreinek (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, nyelvleírás, történeti nyelvészet, matematikai ismeretek, kognitív tudomány, nyelvfilozófia, nyelvtechnológia, számítógépes nyelvészet, mesterséges intelligencia, terepmunka, kutatásmódszertani ismeretek).
|
