Egészségügyi mérnöki szak

EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi mérnöki (Biomedical Engineering)

  2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  - végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

  - szakképzettség: okleveles egészségügyi mérnök

  - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biomedical Engineer

  3. Képzési terület: műszaki

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a műszaki, az informatikai, az orvos- és egészségtudomány és a természettudomány képzési terület alapképzési szakjai, valamint az általános orvos, fogorvos és a gyógyszerész osztatlan szak.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  - a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

  - a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

  - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

  7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 720/0788

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja egészségügyi mérnökök képzése, akik interdiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint alkalmazási készséggel rendelkeznek és műszaki, informatikai, orvosi, orvos- és egészségtudományi vagy természettudományos alaptudásukat kiegészítve, az elméleti és a gyakorlati jellegű egészségügyi mérnöki tevékenységek rendkívül széles területén alkalmazhatók. Az élő- és élettelen természettudományos, műszaki, gazdasági és humán ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén, szakterületükön tervezői és kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, egészségügyi és műszaki szakemberekből álló csoportok kutató, fejlesztő és alkalmazói munkájában (ide értve a klinikai diagnosztikai és gyógyító munkát is) való közreműködésre, megfelelő gyakorlat után ilyen csoportok önálló irányítására képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  8.1.1. Az egészségügyi mérnök

  a) tudása

  - Ismeri az egészségügyi mérnöki szakmához kötött természettudományos (elsősorban funkcionális anatómia, rendszerélettan, matematika, fizika, biofizika, biomechanika, biokémia, molekuláris biológia) és műszaki elméletet és gyakorlatot.

  - Ismeri az orvosbiológiai mérésekhez, valamint terápiás kezelésekhez szükséges műszerek főbb moduljait és ezek diagnosztikai, illetve terápiás alkalmazásának alapjait.

  - Ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció egészségügyi mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.

  - Ismeri a műszaki és biológiai rendszerek matematikai modellezésének és számítógépes szimulációjának eszközeit és módszereit.

  - Rendelkezik alapvető kommunikációs, vezetési, szervezési és mérnöketikai ismeretekkel.

  - Rendelkezik minőségbiztosítási alapismeretekkel.

  - Rendelkezik az egészségügyben használt elektronikus készülékekre vonatkozó villamos biztonságtechnikai alapismeretekkel.

  - Ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat.

  - Rendelkezik az egészségügyi mérnöki területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.

  - Ismeri az egészségügyi mérnöki területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat, használni tudja a releváns nemzetközi internetes szakirodalmi forrásokat és egyéb korszerű adatbázisokat.

  b) képességei

  - Képes alkalmazni természettudományos és műszaki ismereteit az egészségügyi ellátásban használt rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.

  - Képes az emberi szervezet funkcionális felépítésének, valamint az élettani folyamatok és szabályozások modellezésére és jellemzésére.

  - Képes eredeti ötletekkel gazdagítani az egészségügyi mérnöki szakterület tudásbázisát.

  - Képes integrált ismeretek alkalmazására az egészségügyben alkalmazott berendezések és folyamatok valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről.

  - Képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.

  - Képes az egészségügyben alkalmazott rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére.

  - Képes az egészségügyben használt rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatok megoldására.

  c) attitűdje

  - Törekszik a biztonság, a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.

  - Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfejlesztés iránt.

  - Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.

  - Munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására.

  - Nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez.

  - Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.

  - Feladatának tekinti a szakmai utánpótlás nevelését.

  - Szem előtt tartja a közegészségügy fejlesztését, továbbá az orvosok egészségmegőrző, diagnosztikus, gyógyító és rehabilitációs munkáját segítő alkalmazások fejlesztésének fontosságát.

  d) autonómiája és felelőssége

  - Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.

  - Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén.

  - Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban orvosi, jogi, közgazdasági és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, és felelősséget vállal értük.

  - Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  - természettudományi ismeretek (matematika, fizika, funkcionális anatómia, rendszerélettan, biofizika, molekuláris biológia) 20-30 kredit;

  - gazdasági és humán ismeretek (minőségmenedzsment, az orvosi kutatások etikai kérdései, további, az egészségügyhöz kapcsolódó gazdasági és humán ismeretek) 10-20 kredit;

  - egészségügyi mérnöki szakmai ismeretek (biológiai eredetű jelek mérésére használható műszerek és méréstechnika, műszaki és biológiai rendszerek elmélete, folyamatszabályozás, biomechanika, orvosbiológiai számítógépes gyakorlat, bioinformatika, biokompatibilis anyagok, biotechnológia, orvosbiológiai érzékelők, orvosi képfeldolgozás, orvosi optika, beszéd- és hallásdiagnosztika, gyógyszerészeti biotechnológia, intelligens orvosi készülékek) 15-35 kredit.

  9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve az egészségügyi mérnöki, orvos- biológiai mérnöki szakma igényeinek megfelelő szakterületekről szerezhető speciális ismeret. A választható ismeretek minimális kreditértéke a diplomamunka készítésével együtt 40-60 kredit.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az egészségügyi mérnöki (biomedical engineering) szakmának tudományos szakirodalma elérhető, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

  9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat négy hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.

  9.4. A 4.1. és 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján:

  - a 4.2. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 30 kredittel (ebből összesen legalább 12 kredittel vagy matematikából és fizikából vagy anatómiából, élettanból és biokémiából) rendelkezzen,

  - a 4.3. pontban meghatározott oklevéllel jelentkező legalább 40 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 60 kreditből:

  - természettudományos alapismeretek (matematika legalább 12 kredit, fizika legalább 5 kredit, anatómia legalább 6 kredit, élettan legalább 6 kredit, biokémia legalább 5 kredit, kémia, biológia) területén 35 kredit,

  - mérnöki alapismeretek (rendszerek analízise, tervezési ismeretek) területén 10 kredit,

  - számítástechnikai ismeretek területén 5 kredit,

  - gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtani és menedzsment ismeretek, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány) területén 10 kredit.

  A mesterképzésben a felsorolt területekről a felvételkor hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.