Társadalmi befogadás tanulmányok szak

  TÁRSADALMI BEFOGADÁS TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

  A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi befogadás tanulmányok (Social Integration)

  2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

  szakképzettség: okleveles társadalmi befogadás tanácsadó

  a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Integration Counsellor

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pszichológia, a pedagógia, a gyógypedagógia, a szociológia alapképzési szak.

  4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a társadalomtudomány képzési területről a szociális munka, a szociálpedagógia, a politológia, a nemzetközi tanulmányok, a kommunikáció és médiatudomány, a bölcsészettudomány képzési területről a közösségszervezés, a szabad bölcsészet, a történelem, romológia, a pedagógusképzés képzési területről az óvodapedagógus, a tanító alapképzési szak.

  4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

  a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

  a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

  intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit

  a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

  7.   A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0314

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elmélyült kulturális és kultúraközi pszichológia és pedagógia, valamint a kapcsolódó diszciplínák terén szerzett tudásuk, kompetenciájuk és felelősségvállalásuk révén tudatosan kezelik a társadalmakban megjelenő értékek sokféleségét, elősegítve a társadalmi integrációt, a különféle kisebbségi és többségi csoportok együttélését és együttműködését. Képesek az előítéletek társadalmi okainak elemzésére, következményeik tudatosítására és az egyenlő esélyeket biztosító törekvések támogatására a különböző intézményekben, a pedagógia interkulturális és multikulturális aspektusainak ismerete révén egyebek mellett az oktatás világában is. Nyitottak és toleránsak mások véleményének megismerésében, képesek olyan helyzetek teremtésére, amelyek az emberi jogok elfogadását és a kulturális sokféleség pozitív hozamának a társadalmi befogadás érdekében történő kiaknázását segítik, mindeközben a fellépő konfliktusokat eredményesen kezelik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A társadalmi befogadás tanácsadó

  a) tudása

  Átfogóan ismeri és összefüggéseiben látja a pedagógia, a pszichológia, az antropológia, a szociológia, a jog és a kommunikáció diszciplináknak a szakterületre vonatkozó főbb elméleti megközelítéseit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

  Ismeri és érti a különböző kultúrák értékeinek és nézetrendszereinek fő sajátosságait.

  Ismeri a társadalmi befogadás és az akkulturáció elméleti és gyakorlati vonatkozásait.

  Ismeri a csoportközi és kultúrközi kapcsolatok sajátosságait és azok alakításának lehetőségeit.

  Ismeri a különféle domináns és nem domináns csoportok egymáshoz való viszonyának történeti és kulturális vetületeit.

  Ismeri a hazai kisebbségeket, és a rájuk vonatkozó jogi dokumentumokat.

  Ismeri a kisebbségi és többségi identitás pszichológiáját.

  Ismeri a társadalmi-kulturális érintkezés multikulturális elméleteit, azok kritikáit és a működőképes gyakorlatokat.

  Ismeri a nemzetközi migráció fő okait és fontosabb elméleteit.

  Ismeri a szocio-kulturális-ökonómiai háttér és a társadalmi sikeresség összetevőit.

  Ismeri a szocio-kulturális-ökonómiai háttér és az oktatás összefüggéseit.

  Ismeri az interkulturális kommunikáció alapvető folyamatait, és ismer olyan módszereket, amelyek elősegítik az interkulturális kompetencia fejlődését.

  Ismeri és érti a sztereotípiák, előítéletek működését, és ismer olyan módszereket, amelyek elősegítik az előítéletek csökkentését.

  Ismeri és érti mindezeknek az oktatás világában releváns vetületeit.

  Ismeri az emberi jogokra vonatkozó alapdokumentumokat és azok történeti és jogi alapjait, az emancipációs és polgári jogok mozgalmak társadalmi hátterét és eredményeit.

  Ismeri a tanácsadásnak a szakterületre vonatkozó főbb elméleti és gyakorlati megközelítéseit.

  b) képességei

  Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

  Tevékenységében figyelembe veszi az alapvető emberi jogokat, a különféle kultúrák értékeinek és nézetrendszereinek sajátosságait, és az értékek átalakulásának folyamatát is.

  Képes az elsajátított interkulturális szemléletet munkájában körültekintően és toleránsan közvetíteni.

  Multikulturális ismereteit képes gyakorlattá formálni, azaz a társadalmi befogadás és a társadalmi integráció előmozdítását szolgáló tevékenységeket, programokat kezdeményezni, ezek megtervezésében és megvalósításában tevőlegesen részt venni.

  Képes a csoportközi és a kultúrközi kapcsolatok megértésére és alakítására.

  Képes támogatni a pozitív kisebbségi és többségi identitás kialakítását.

  Képes a szocio-kulturális-ökonómiai háttér és a társadalmi befogadás közötti összefüggések differenciált észlelésére, befogadására és kezelésére.

  Képes az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértésére, azok gyakorlati alkalmazására, partnerei munkájának eredményes szervezésére, a folyamat közben fellépő konfliktusok hatékony kezelésére.

  Képes elősegíteni a kulturális sokféleség pozitívumainak kiaknázását a társadalmi befogadás érdekében.

  Reflektál a saját kultúrájának rejtett feltételezéseire, képes azonosítani saját előítéleteit és etnocentrizmusát, és azokhoz kritikusan viszonyul, továbbá ezt az önreflexiót képes másokban is előmozdítani.

  Képes elősegíteni olyan munkakörnyezet megteremtését, amelyben a partnerek kölcsönösen figyelembe veszik egymás kulturális hátteréből eredő különböző perspektíváit és szemléletmódját.

  Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, idegen nyelven is megfogalmazza, szakmai fórumokon megvédi.

  Rendelkezik a másokkal való hatékony együttműködés képességével.

  Rendelkezik a saját személyisége állandó fejlesztésére, valamint a szakmai önképzésre irányuló képességekkel.

  Rendelkezik a kezdeményezés, az önálló döntéshozatal képességeivel.

  c) attitűdje

  Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértéséhez.

  Nyitott mások és más kultúrák, értékvilágok elfogadására.

  Tiszteletben tartja az emberi jogokat és az egyenlő emberi méltóságot.

  Elismeri a kulturális különbözőség kölcsönös legitimitását, a kulturális identitás jelentőségét minden ember életében, és elfogadja minden ember identitásának összetettségét.

  Elfogadja, hogy a társadalmi befogadás és a kultúrák találkozása együtt járhat a társadalmi élet minden területén konfliktusok keletkezésével, amelyek egy plurális társadalomban a társadalmi egyezkedési folyamatok kölcsönösen konstruktív kezelése módjával megoldhatóak.

  A kulturális sokféleséget alapvetően egy olyan pozitív lehetőségnek látja, amelynek hozadékai a társadalmi integráció és fejlődés szolgálatába állíthatóak.

  Rendelkezik társadalmi érzékenységgel, a globális értékek lokális alkalmazásának képességeivel, és törekszik ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételére munkája során.

  Emberi kapcsolataiban humánus, etikus és toleráns.

  Reális önismerettel, önértékeléssel és önkontrollal rendelkezik a munkavégzés során is.

  d) autonómiája és felelőssége

  Rendelkezik egyéni és közösségi felelősségvállalással, felelősségtudattal.

  Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeivel, magas fokú a teherbíró-képessége.

  Tudatosan képviseli a társadalmi befogadás értékeit.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: pszichológia, pedagógia, ezeken kívül a kapcsolódó diszciplínák: kulturális antropológia, kultúratudomány, kommunikációelmélet, jogtudomány, szociológia:

  - a képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (a kultúra fogalma és dimenziói, kisebbségek a társadalomban, a multikulturalizmus és kritikái, az emberi és kisebbségi jogok, többségi és kisebbségi identitás, előítéletek és ideológiák) 18-20 kredit;

  - a társadalmi befogadás, az interkulturalitás pszichológiai, pedagógiai szakmai ismeretei [globalizáció és migráció; interkulturális kommunikáció és interkulturális kompetencia; társadalomtudományi kutatás; kvantitatív és kvalitatív módszerek; szenzitivitás tréning; interkulturalitás-tréning (választható: interkulturális kompetencia; demokratikus értékek; konfliktusmegoldás; identitás; gender); kutatásmódszertan gyakorlat; idegen nyelvű szakszövegolvasás] 20-25 kredit.

  9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditértéke további 45-50 kredit.

  A választható speciális program területét tekintve lehet:

  - kulturális és kulturális összehasonlító pszichológia: társas viselkedés; gyermekfejlődés; gyermeknevelés és szocializáció; nemek közötti kapcsolatok; nemi szerepek; a nemmel kapcsolatos nézetek;

  - interkulturális és összehasonlító pedagógia: az oktatás globális és lokális, európai és Európán kívüli dimenziói;

  - kultúrák találkozása és az oktatás;

  - kisebbségi oktatási modellek a világban és a hazai kisebbségek oktatása; társadalmi csoportok reprezentációja a médiában; interkulturális pszichológia: előítéletek;

  - sztereotípiák és csoportközi viszonyok elméletei; társadalmi konfliktusok;

  - interkulturalitás a gyakorlatban: család; iskola; tanácsadás; egészség; szervezet és kultúra; konfliktuskezelés; tárgyalás; béke; fenntartható fejlődés; segélyszervezetek; roma, cigánygyerekek az iskolában;

  - gondolkodás; tanulás és társas viselkedés: kelet-ázsiai és euro-amerikai minták; iskolai gyakorlat;

  - terepgyakorlat, szakdolgozatkísérő szeminárium.

  9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat a 3. és 4. félév során oktatási, nevelési, kulturális, társadalmi intézményben, szervezetben vagy egyéb szervezeteknek a társadalmi-kulturális sokféleség szempontjából releváns tevékenységeihez kapcsolódva összesen 90 órányi terepen töltött tanévközi gyakorlatot, valamint további 90 órában konzultációkat és egyéni munkát tartalmaz, mindösszesen 6 kredit értékben.

  A szakmai gyakorlat két részre oszlik. A 3. félévben, iskolákban, tanodákban, egyéb oktatási intézményekben, általában az oktatás világában, a 4. félévben pedig további területeken működő intézményekben töltik gyakorlati idejüket a hallgatók. A két félév során különböző területeken szereznek szakmai, gyakorlati tapasztalatokat: a közigazgatásban, felsőoktatásban, köznevelésben, nemzetközi és hazai, profitorientált, non-profit és civil szervezetekben, nagyvállalatoknál.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 15 kredit pszichológia, pedagógia, kutatásmódszertan, szociológia, kommunikációelmélet, antropológia, kultúratudomány témakörökből.