Kulturális antropológia szak
|
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles kulturális antropológus a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist 3. Képzési terület: társadalomtudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudományok képzési területről a kommunikáció- és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a politikatudományok, a szociális munka, a szociálpedagógia, a szociológia, a kulturális antropológia, a társadalmi tanulmányok, a politológia, bölcsészettudomány képzési területről a közösségszervezés, a néprajz, a romológia alapképzési szak. 4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke:16 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312/0312 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja gyakorlati társadalomtudományi tudással rendelkező kulturális antropológusok képzése, akik a kulturális antropológia elméleteiről, módszertanáról, kutatástechnikájáról szerzett tudásuk és képességeik birtokában alkalmasak a kulturális, társadalmi élethelyzeteket jellemző problémák, változási folyamatok, konfliktusok felismerésére, megértésére, elemzésére, a társadalmi élet alakításában tevőleges szerepet játszó intézmények, szervezetek döntéseinek tudományos megalapozottságú szakvéleménnyel történő segítésére, valamint megoldási javaslatok kezdeményezésére és a társadalmi problémák megoldásában, végrehajtásában döntéshozó szakemberként való közreműködésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 8.1.1. A kulturális antropológus a) tudása Magas szinten ismeri a kulturális diverzitás regionális és kontinentális típusait, globális jellemzőit. A magabiztos gyakorlati használhatóság követelményeinek megfelelően érti a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket a kulturális antropológia értelmező elméletei és fogalmai segítségével. Speciális ismeretekkel rendelkezik a komplex és hagyományos kultúrák hasonlóságairól és különbségeiről, érti azokat a főbb hazai, európai és globális társadalmi problémákat, amelyek meghatározzák a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáit. Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a kulturális antropológia történetéről, elméleteiről és birtokában van a szakmai munkában közvetlenül alkalmazható antropológiai módszertani tudástartalmaknak. Ismeri és érti az alapvető szakantropológiai irányokat. Elegendő ismeretanyaggal rendelkezik az önállóan megtervezett és megvalósított kutatáshoz vagy tudományos munkához és ismeri a széles körben alkalmazható, elfogadott szakspecifikus problémamegoldó kutatástechnikai eszközöket. Átlátja az antropológiai tudás gyakorlati alkalmazásának alapelveit, szakma specifikus praxisát és ennek etikai vonatkozásait a társadalmi döntéshozatali mechanizmusokban. Ismeri és érti a korábban megtanult idegen nyelvek szaknyelvi anyagát. Ismeri szakmai tudása folyamatos fejlesztésének és az újabb elméleti és módszertani ismeretek befogadásának mechanizmusait, technikáit és a szakterületével szoros kapcsolatban lévő társtudományok fogalmi rendszereit, lényegi összefüggéseit és főbb gondolkodási irányzatait. b) képességei Képes eligazodni a társadalmi konfliktusok és problémák bonyolult rendszerében, antropológiai ismereteire építve aktívan be tud kapcsolódni a társadalom szocio-kulturális jelenségeinek, változási tendenciáinak, konfliktusainak feltárását célzó különböző szakterületeken megvalósuló munkálatokba. Képes minőségi és mennyiségi adatok önálló antropológiai terepmunka során szerzett felgyűjtésére, bemutatására, értékelésére, értelmezésére, és magyarázatára, illetve az eredmények közvetítésére más tudományterületek szakemberei számára. Képes a szakmai feladatok megoldása során az önálló elemzésre, értékelésre, a különböző következtetések szintetizálására, szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására és interdiszciplináris együttműködést követelő döntések előkészítésére. A kulturális antropológia kurrens elméletei és bevett kutatás-módszertani koncepciói alapján képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni. Elegendő tudással és jártassággal rendelkezik az antropológiaelmélet és módszertan képesség szintű gyakorlására, kritikai álláspont kialakítására és szükség esetén a holisztikus szemléletet követelő komplex kulturális és társadalmi problémák megoldásában önálló javaslatok kidolgozására. A munkafolyamatokat képes a felkészültségének megfelelő szinten irányítani, eredményesen együttműködik az intézményen belüli és kívüli partnerekkel. Szakmai elkötelezettségéből rendelkezik együttműködési, kezdeményező, valamint döntéshozó készséggel, képes a változásokhoz alkalmazkodni, adaptációs koncepcióját el tudja fogadtatni munkatársaival és egyéb partnereivel is. Képes az intézménye számára befogadható és végrehajtható projektek felkutatására, a pályázati és végrehajtási munka irányítására, az eredményes együttműködésre a partnerekkel a tudásterület oktatásában, a hazai állami-önkormányzati, valamint civil-nonprofit szférában. c) attitűdje Tudatosan vállalja a hazai, a regionális és a kontinentális kulturális, vallási, kisebbségi és a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos európai értékelveket. A kulturális antropológia gyakorlati társadalomtudományi értékéből következően elkötelezetten és aktívan támogat munkahelyi pozíciójában és a közéletben minden olyan törekvést, amely a társadalmi esélyegyenlőség javítását szolgálja. Nyitott és elkötelezett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásának minden együttműködési formája iránt és kritikusan ítéli meg a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét korlátozni igyekvő tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai törekvéseket. A társadalmi és kulturális másság eseteit a semleges kutatói pozícióból következő általános elvárásoknak megfelelően toleránsan és empatikusan kezeli. A kulturális antropológiai gyakorlat révén szerzett, a kultúrát saját feltételei szerint belülről megértő tapasztalatait a társtudományok és az érdeklődő közvélemény felé hitelesen közvetíti. A kulturális antropológia nemzetközileg meghatározott kutatásetikai normáit betartja. A kulturális antropológia területén szerzett tudását és jártasságát önállóan, folyamatosan bővíti és mélyíti. d) autonómiája és felelőssége Önállóan, bátran és felelősségteljesen vesz részt kulturális antropológiai szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában. Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál kulturális antropológia projekteket. Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a kulturális antropológia szakmai érdekeit. Munkavégzési és társadalmi konfliktushelyzetekben önállóan és felelősen hozza meg döntéseit, következetesen képviselve a rábízottak érdekeit. Önállóan és felelősségteljesen vesz részt a szervezeti és a társadalmi normatív rendszerek korszerűsítésében és továbbfejlesztésében, következetesen képviselve a társadalmi egyenlőség elveit. Tevékenységének szerves részeként reflektál saját személyiségére, ennek a kutatás szempontjából szerepet játszó következményeire, valamint társadalmi és kulturális beágyazottságára, továbbá kalkulál szakmai, munkahelyi, intézményi érdekei és a tanulmányozott közösség érdekei közötti esetleges eltérésekkel. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: a kulturális antropológia elmélete és módszertana 14-26 kredit; szakantropológiák 20-32 kredit; a világ kultúráinak antropológiája 6-14 kredit; a kulturális antropológiai ismeretek alkalmazása 5-13 kredit; a kulturális antropológia gyakorlata 9-17 kredit. A modern kulturális antropológia tudománytörténeti öröksége, valamint a kortárs alkalmazott antropológiai ismeretek elsőrendű forrása a terep és az ott végzett terepmunka, amely a közvetlen, társadalmi és kulturális tapasztalatszerzés tudományosan megalapozott és elismert gyakorlata. A terep a világos határokkal jellemezhető lokális szocio-kulturális színtér. 9.2. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. 9.3. A szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott terepmunkához kapcsolódó gyakorlat, amelynek kreditértéke legalább 16 kredit. 9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való felvételhez és belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit a bölcsészettudomány, a neveléstudomány, a gazdaságtudomány, a jog, a művészet, a társadalomtudomány vagy a természettudomány területéről. |
