Számítógépes és kognitív idegtudomány szak

 SZÁMÍTÓGÉPES ÉS KOGNITÍV IDEGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: számítógépes és kognitív idegtudomány (Computational and Cognitive Neuroscience)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles számítógépes és kognitív idegtudományi kutató

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computational and Cognitive Neuroscientist

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a pszichológia, a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia specializációja az informatika képzési területről a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, a természettudomány képzési területről a biológia alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 311/0313

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kutatók és gyakorlati szakemberek képzése, akik az agyműködés megértésére a számítógépes és kognitív idegtudomány kísérleti pszichológiai, idegtudományi, nyelvészeti és matematikai eszközeit és elméleteit alkalmazzák. E tudományok módszereivel hajtják végre az emberi megismerés és a tudás komplex vizsgálatát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az idegtudományi kutató

a) tudása

Magas szintű átfogó és részletekre is kiterjedő ismeretekkel rendelkezik a kísérleti pszichológia és kognitív pszichológia elméleti kereteiről beleértve észlelési folyamatokat, a figyelem szerepét, memória folyamatokat, az alvás neuropszichológiáját, nyelvi folyamatokat, érzelmi folyamatokat és ezek zavarait.

Kutatómunka professzionális elvégzését lehetővé tevő tudása van a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazási feltételeit illetően.

Felsőfokú szinten ismeri a neurobiológia és idegtudomány tartalmi kereteit, problémaköreit és kutatási irányait, az agyi aktivitás monitorozására és a jelfeldolgozás kutatására irányuló módszereket és értelmezési kereteket.

Alapos, kritikai szemléletet is magában foglaló tudása van a tudásszerveződés elmefilozófiai megközelítésének elméleteiről és módszereiről valamint a megismerés-tudomány hosszabb távú, filozófiai megközelítésű problémaköreiről.

Kutatómunka végzésére alkalmas szintű ismeretei vannak az emberi nyelv mint gondolati és kommunikációs eszköz szerepéről a megismerés folyamataiban és a tudásszerveződésben, valamint az ehhez kapcsolódó kurrens kutatási irányokról.

Részleteiben ismeri a megfelelő matematikai és statisztikai alapelveket és ezek alkalmazási lehetőségeit a kognitív tudomány valamennyi fenti problémakörének kutatásában.

Alapszinten tisztában van informatikai alapelvekkel és ezek alkalmazási lehetőségeivel a megismerési folyamatok műszeres mérésében és számítógépes modellálásában.

Alapos gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a kutatáshoz és tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákról és kísérleti módszerekről.

Magas szinten érti és használni tudja a tudományos kutatás, az önképzés és a kommunikáció magas szintű módszereit.

b) képességei

Képes informatikai, matematikai, pszichológiai és filozófiai megközelítések szintézisére és felhasználására az idegrendszer vizsgálatában.

Képes viselkedési mutatók (észlelés, figyelem, emlékezés, nyelv) komplex műszeres vizsgálatára és elemzésére.

Képes a mért viselkedési mutatók multidiszciplináris értelmezésére (pl. neurobiológiai, pszichológiai és filozófiai megközelítések szintézise).

Képes a szerzett elméleti és informatikai ismeretek felhasználására a mérnöki tudományok releváns területein, mint például a robotika, biztonságtechnika és építészet.

Képes a szerzett idegtudományi ismeretek és méréstechnológiai ismeretek felhasználására a fizikai tudományok releváns területein, mint például a biofizika, orvosi fizika, fizikai filozófia és káoszelmélet.

Képes magyar és nemzetközi kognitív tudományi tudományos folyóiratok közleményeinek kritikus elemzésére és eredményeinek felhasználására elméletek értékelésében és önálló kutatómunka tervezésében.

Képes a tudományterületek (észlelés, figyelem, memória, nyelv) jelenleg megoldatlan kérdéseinek megválaszolására irányuló önálló, empirikus kutatási munkák megtervezésére és végrehajtására.

Képes a fenti tudományterületeken végzett empirikus kutatási adatok módszeres kvantitatív és kvalitatív feldolgozására és szakszerű értékelésére, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére.

Szakterülete problémáit szakemberek és laikusok számára egyaránt szakszerűen megfogalmazza.

12. Szakterületén képes megkülönböztetni a tudományosan megalapozott és a kellően alá nem támasztott állításokat.

Képes az észlelésre, figyelemre, memóriára és nyelvre vonatkozó humán kutatások módszertani és etikai szempontból megfelelő kezelésére.

Tisztában van a tudományos gondolkodás, a pontos fogalomalkotás fontosságával, véleményét ezek figyelembe vételével alakítja ki.

c) attitűdje

Jellemző tulajdonságai a kreativitás, divergens gondolkodás, nyitottság és rugalmasság.

Törekszik a multidiszciplináris, több szempontú gondolkodásra és problémaelemzésre.

Jellemzi a környezettel szembeni érzékenység, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, és elkötelezettség a minőségi munkára.

Tudatosan és felelősséggel vállalja a multidiszciplináris természettudományos világnézete.

Tudományos kutatásait a legmagasabb etikai normák figyelembe vételével végzi.

Folyamatosan törekszik ismeretei bővítésére, új képességek megszerzésére.

d) autonómiája és felelőssége

13. A modern kognitív tudomány területén nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében és megindoklásában.

Rendelkezik kezdeményező, döntéshozatali képességgel és személyes felelősségvállalással.

Magas szintű szakmai ismeretei, valamint kritikai és rendszerszintű gondolkodásmódja birtokában felelősen működik együtt szűkebb szakterületének, továbbá más tudományterületek szakmai képviselőivel.

Munkatársaival aktívan együttműködik, konstruktív módon vesz részt csoportmunkában, kellő gyakorlat esetén vezetői feladatokat lát el.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó természettudományi, pszichológiai ismeretek (matematika, informatika, statisztika, neurobiológia, kísérleti pszichológia) 21-39 kredit;

a modern kognitív tudomány szakmai ismeretei (kognitív tudományi kutatási módszerek, szenzoros és motoros feldolgozás, neuropszichológia, fizikai jelfeldolgozás, nyelv és gondolkodás, evolúciós pszichológia, tudományfilozófia, intelligens rendszerek, az érzelmek hatása a gondolkodási folyamatokra) 24-41 kredit.

9.1.2. A képzés követelményei specializáció nélkül vagy specializációs modul felvételével teljesíthető. A választható ismeretek aránya a képzés egészén belül 10-32 kredit.

Az idegtudományi kutatók - a várható specializációkat is figyelembe véve - az alábbi szakterületekről kapnak speciális ismereteket:

a) specializáció választása nélkül

társas megismerés, magasabb rendű kognitív folyamatok, kognitív neuropszichiátria, emlékezet és a tanulás pszichológiája; kognitív informatika az emberi látásban, Matlab programozás, pragmatika és kognitív nyelvszemlélet, kurrens témák a pszicholingvisztikában, beszédkommunikáció, a tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója, tudományelmélet, elmefilozófia;

b) specializáció választása esetén

a specializáció a kognitív tudomány egyes ágainak műveléséhez szükséges, a képző intézmény által ajánlott speciális elméleti, módszertani modul, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 30-40 kredit. Egy adott specializáció teljesítésének feltétele az intézmény által kínált témakörökben meghirdetett tárgyakból legalább 30 kredit teljesítése. Egy specializáción belül legfeljebb 45 kredit megszerzése lehet követelmény.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma összesen 30 kredit a matematika, a statisztika, az informatika, a filozófia, a logika, a nyelvészet, illetve élettani ismeretek területeiről.

17. TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: térképész (Cartography)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles térképész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cartographer

3. Képzési terület: természettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak térképészet és geoinformatika specializációja.

4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a földtudományi alapképzési szak további specializációja; a földrajz, a környezettan, az agrár képzési területről a tájrendező és kertépítő mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, a műszaki képzési területről az építőmérnöki, a környezetmérnöki, az informatika képzési területről a programtervező informatikus alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.  A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0732

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja térképész szakemberek képzése, akik megfelelő kartográfiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek, képesek kartográfiai és geoinformatikai célú kutatási feladatok ellátására és koordinálására. Rendelkeznek a térképészet hagyományos és informatikai alapú feladatainak megoldásához szükséges ismeretekkel és készségekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A térképész

a) tudása

Komplex ismeretekkel rendelkezik a térképészet és geoinformatika szakterületének műveléséhez szükséges általános kartográfiai, geográfiai, matematikai és informatikai elvek, szabályok, összefüggések terén, különösen a következő témakörökben: felméréstan (geodézia, topográfia, távérzékelés, fotogrammetria), térképszerkesztés- és tervezés, vetülettan, tematikus kartográfia, geovizualizáció, geoinformatika, térinformatikai rendszerépítés.

Átfogóan ismeri és érti a térképészet szakterületének legfontosabb általános elméleteit, összefüggéseit, tényanyagát és az ezekhez szükséges felépítő fogalomrendszert, különösen az alábbi területeken: tematikus kartográfiai ábrázolások, térképszerkesztési elvek, kartográfiai szoftverek alkalmazási lehetőségei, webes térképszolgáltatások kartográfiai elvei, vizualizációs megoldásai.

Átfogóan ismeri a geoinformatika szakterületének tervezési, fejlesztési, működtetési folyamatainak feladat-megoldási elveit, módszereit és eljárásait, különösen a következő területeken: operációs rendszerek és adatbázis-kezelés, webes geoinformatikai eszközök és szolgáltatások tervezése és fejlesztése; a geoinformatikához kapcsolódó programozási elvek, térinformatikai alkalmazásfejlesztés.

Rendelkezik a térképészet és geoinformatika szakterülete specifikus eszközeinek ismeretével, a különböző rendeltetésű térképek matematikai és kartográfiai szerkesztési alapelveivel, képes a felmérési eljárások, az ábrázolási megoldások és a különféle sokszorosítási technológiáinak alkalmazására.

Rendelkezik az alapvető szervezési és menedzselési, vezetői ismeretekkel, amelyek segítségével szakterületéhez kapcsolódó vezetői feladatokat láthat el, rendelkezik továbbá olyan vállalkozási ismeretekkel, amelyek térképészeti és geoinformatikai területen üzleti tanácsadásra, vállalkozás létrehozására és működtetésére teszik képessé.

Ismeri a szakszerű és hatékony írásbeli, szóbeli és hálózati térképészeti és geoinformatikai tudásszervezés módszereit és eszközeit. Képes hazai és külföldi, régi és új térképek, valamint más térképészeti kiadványok (föld- és éggömbök, dombortérképek stb.) értékelésére, forrásanyagként való felhasználására, adattári adatbázis jellegű feldolgozására.

Ismeri a térképészet és geoinformatika, állami alapfeladatként vagy piaci szereplőként való alkalmazásával kapcsolatos társadalmi felelősségvállalás alapelveit és problémáit.

Képes olyan térképek, geoinformatikai rendszerek létrehozására, amelyeket a gazdasági ágazatok, illetve a megrendelők a kívánt szakterületen hasznosíthatnak.

b) képességei

Képes a kartográfia és geoinformatika szakterülete ismeretanyagának kreatív, vezetői szintű alkalmazására.

Képes a kartográfia és geoinformatika szakterületén felmerülő komplex szakmai problémák értelmezésére és formalizálására, a szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására és a probléma megoldására.

Képes tanácsadói, problémamegoldási, tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és irányítási feladatok ellátására térképészeti és geoinformatikai rendszerek, döntéstámogató rendszerek, szakértői rendszerek működtetése esetében.

Képes a térképészet és geoinformatikai szakterületéhez tartozó folyamatok értelmezésére, tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.

Képes kezdeményező együttműködésre, projekt- (csoport-) munkára a térképészet és geoinformatika, a társtudományok és más szakterületek szakembereivel (így geodézia, geológia, geofizika, földrajz, meteorológia, csillagászat, statisztika, történelem, régészet, nyelvtudomány).

Képes felmérni a tervezett, megvalósított geoinformatikai rendszerek üzleti, piaci és innovatív értékét, a felhasználói, társadalmi igényeknek való megfelelését, validálni az elkészült fejlesztéseket.

Képes megismerni és alkalmazni szakterületének új probléma-megoldási módszereit és eljárásait. Képes a tanultakat alkalmazni változatos, multidiszciplináris szakmai környezetben.

Magas szinten képes a szakterület szakmai szókincsével anyanyelvén és legalább egy világnyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni, jelentést készíteni.

Képes a térképészet és geoinformatika szakterületéhez tartozó minőségirányítási részfeladatok megértésére, megtervezésére és kivitelezésére.

Képes a térképészet és geoinformatika szakterületének szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait anyanyelvén és legalább egy világnyelven tárgyalási szinten használni.

c) attitűdje

Figyelemmel kíséri a szakképesítésével, a térképészet és a geoinformatika szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai fejlődést és azokat a lehetőségeket, amelyek képessé teszik az állami szférában, különféle cégeknél való munkavégzésre vagy önálló vállalkozás létrehozására és működtetésére irányulnak.

Nyitott és elkötelezett az önvizsgálaton alapuló kritikai visszacsatolásra és értékelésre. Elfogadja és munkatársaival is betartatja a munka- és szervezeti kultúra etikai elveit, különös tekintettel a térképészethez és geoinformatikához kapcsolódó szerzői jogi környezetet.

Saját tudását megosztja, fontosnak tartja a térképészeti és geoinformatikai szakmai eredmények közvetítését.

Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás közvetítését és megvalósítását, a fenntartható fejlődés támogatását és azt a térképészet és geoinformatika eszközeivel elősegíti.

Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására (pontosság, elkötelezettség).

d) autonómiája és felelőssége

Önálló informatikai munkakör betöltésére alkalmas, melyben saját maga által megszabott módon és ütemben végzi feladatait, szakmai kérdések végiggondolását, kidolgozását.

Felelősséget érez a határidők betartására és betartatására. Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt dolgozó, illetve a vele együtt (egy projektben tevékenykedő) munkatársai munkájáért.

Működéskritikus térképészeti és geoinformatikai rendszerek esetén szakmai kompetenciáinak megfelelő fejlesztési-üzemeltetési felelősséggel ruházható fel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

földrajzi ismeretek: 22-30 kredit;

műszaki, matematikai ismeretek: 18-26 kredit;

informatikai ismeretek: 22-30 kredit.

9.1.2. A választható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül legalább 30 kredit:

a) térképészeti specializáció, amelyben geoinformatikai ismereti modul legalább 15 kredit;

b) geoinformatikai specializáció, amelyben térképészeti ismereti modul legalább 15 kredit

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat terepi kartográfiai feladat megoldása nyári terep-, illetve szakmai gyakorlaton, ahol a hallgató megismerkedik a terepi munkával (előkészítés a terepi adatgyűjtés, felmérést követő kiértékelés és feldolgozás). Választható hazai üzemi szakmai gyakorlat is.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:

természettudományi alapismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, informatika) területéről 10 kredit;

földtudományi alapismeretek (földtan, földrajz, meteorológia, csillagászat, kartográfia) területéről 10 kredit;

egyéb és alkalmazott földtudományi ismeretek (geoinformatika, földi és térképi koordináta-rendszerek, szakmai terepgyakorlat) területéről 10 kredit;

szakmai ismeretek [térképészet alapjai, műholdas helymeghatározás, térképészeti földrajz, domborzattan, topográfiai térképrendszerek, digitális kartográfia (alapismeretek), geoinformatika a térképészetben, térképészeti számítások, térképrajz és -technológia, földrajzi nevek] területéről 30 kredit;

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai alapján a hallgató legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.