Vallástörténet szak

VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: vallástörténet (History of Religion)

  2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

  szakképzettség: okleveles vallástörténész

  a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in History of Religion válaszható specializációk: általános vallástörténet, hebraisztika

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem, az ókori nyelvek és kultúrák, a keleti nyelvek és kultúrák, a néprajz, a kulturális antropológia alapképzési szakok, valamint a hitéleti képzési terület szakjai.

  4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet alapképzési szak vallástudomány, filozófia és művészettörténet specializációja, a társadalomtudomány képzési területről a szociológia alapképzési szak.

  4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a jogi, az államtudományi, a gazdaságtudományok képzési területekről.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

  a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

  a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

  a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

  7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221/0221

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan vallástörténész szakemberek képzése, akik a vallástörténet, a valláselmélet, a társadalomtörténet és a kutatásmódszertan területén rendelkeznek a szakma műveléséhez szükséges magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással, a források nyelvének jó ismeretével és képesek azokat önállóan értelmezni; behatóan ismerik a történeti tudásanyag, illetve az emberi társadalom eszmetörténetének valamely részterületét; rendelkeznek továbbá a vallástörténeti és történeti folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismeretekkel. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A vallástörténész

  a) tudása

  Ismeri a vallástörténeti szakterület általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, módszereit, a szakterület kapcsolódását a rokon történeti, kultúrtörténeti és társadalomtudományi szakterületekhez.

  Részletekbe menően ismeri a nagyobb vallási hagyományokat, ezek történetét és kulturális hatásait, a kortárs vallási jelenségeket, illetve a vallástörténet elméleti összefüggéseit, és az ezek leírására használt terminológiát.

  Ismeri a vallástörténet kutatásának kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

  Jól ismeri a szakterületével kapcsolatos írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait, szókincsét, legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit az anyanyelvén és egy idegen nyelven.

  b) képességei

  Képes a kutatás és az oktatás professzionális szintű művelésére.

  Képes a társadalomtörténeti kutatásával kapcsolatos különböző területeken működni, hatékonyan hozzájárulni a társadalmi önismerethez.

  Képes sokoldalúan, interdiszciplinárisan megközelíteni speciális szakmai problémákat, és megfogalmazni megoldásukat.

  Szakterülete forrásait azok eredeti nyelvén tanulmányozza.

  Szakterülete szakirodalmát legalább egy idegen nyelven olvassa.

  Képes tudásának és kutatási eredményeinek oktatására a felsőoktatás különböző szintjein, valamint képes azokat közvetíteni a kultúra más területein.

  Képes kutatásairól és szakterülete eredményeiről önálló, szaktudományos formájú cikkeket, tanulmányokat, összefoglalókat, és elemzéseket készíteni.

  Rendelkezik azokkal a tanulási képességekkel, amelyek segítségével tanulmányait autonóm módon, külső irányítás nélkül végezheti.

  c) attitűdje

  Szabálykövető, szakmai véleményét az érvényes jogszabályok és etikai normák betartásával fogalmazza meg, korrekt és tárgyilagos módon.

  Szakmája eredményeit saját kritikai szűrőjén keresztül autentikusan és hitelesen közvetíti.

  Határozott szakmai identitással és hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.

  d) Autonómiája és felelőssége

  Kutató, oktató, ismeretközvetítő és szakértői munkáját önállóan, a források autonóm elemzésével végzi.

  Felelősséget vállal munkája, eredményei környezeti és társadalmi hatásaiért.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  általános alapozó filozófiai, szociológiai, jogi, kulturális antropológiai ismeretek 8-10 kredit;

  szakmai törzstárgyak (vallások története, művelődéstörténet, társadalom- és eszmetörténet) 20-30 kredit.

  9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:

  A választható specializációk kreditértéke további 60-70 kredit:

  vallások történeti kutatása; a héber nyelvű zsidó kultúra és vallás kutatása az eredeti források alapján

  a) vallástörténet specializáció: egyes korok és kultúrák társadalmi jelenségei az adott kultúra vallásának, vallásainak, ember- és társadalomképének oldaláról;

  b) hebraisztika specializáció: vallási jellegű héber nyelvű zsidó irodalom és kultúra tanulmányok.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma

  a 4.2. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 15 kredit vallástörténeti és valláselméleti ismeretkörökből;

  a 4.3. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 30 kredit vallástörténeti, valláselméleti, valamint társadalomtudományi ismeretkörökből.

  A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.