Vallástudomány szak
|
VALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: vallástudomány (Religious Studies) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat szakképzettség: okleveles vallástudomány szakos bölcsész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Religious Studies 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet szak vallástudományi specializációja. 4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a történelem, a néprajz, az ókori nyelvek és kultúrák, az andragógia, a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politológia, az informatikus könyvtáros, a kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak, valamint a hitéleti képzési terület szakjai. 4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221/0221 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja olyan bölcsészek képzése, akik ismerik az alapvető vallási jelenségeket, a világvallásokat, azok történelmi megjelenési formáit, az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait, valamint a társadalomban betöltött szerepeit, és jártasságot szereznek a felekezeti semlegesség alapján a vallási jelenségeknek a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok módszertanára épülő, interdiszciplináris keretek között folyó tanulmányozásához, felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák A vallástudomány szakos bölcsész a) tudása Ismeri a vallástudományi szakterület általános és specifikus jellemzőit. Ismeri a vallástudományi diszciplína más társadalomtudományi és teológiai diszciplínáktól való elkülönítésének elméleti és történeti módozatait. Ismeri a vallástudományi elméletalkotás határait és legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület interdiszciplináris kapcsolódását a rokon bölcsészet- és társadalomtudományi szakterületekhez. Ismeri a vallástudomány művelésének módszertani lehetőségeit, a bölcsészet- és társadalomtudomány leíró és empirikus eljárásait. Részletekbe menően ismeri a nagyobb vallási hagyományokat, ezek történetét és kulturális hatásait. Behatóan ismeri a kortárs vallási jelenségeket, illetve a vallástudomány elméleti összefüggéseit, és az ezeket felépítő terminológiát. Ismeri a vallás tudományos vizsgálatának sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait. Jól ismeri szakterülete szókincsét és az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit anyanyelvén és egy idegen nyelven. b) képességei Képes a vallástudomány témaköreinek tudományos szintű művelésére. Képes a vallástudomány hazai és nemzetközi színterekre és műhelyekre kiterjedő autonóm, alkotó továbbépítésére. Képes a vallástudomány témaköreinek oktatására a felsőoktatás különböző színterein. Képes a vallástudomány témaköreinek az ismeretterjesztés, közművelődés, írott és elektronikus sajtó és média útján történő közvetítésére. Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális szakmai problémákat, feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret. Képes magas szinten használni a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és a vallástudományi és a kapcsolódó tudományterületek magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait feldolgozni. Szakterületének egyes résztémáiról képes önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni. c) attitűdje Törekszik a társadalom és a kultúra vallási dimenzióinak felekezetsemleges megközelítésére. Törekszik a vallásokkal szembeni tolerancia, illetve kritikai érzék elmélyítésére. Önkritikusan fejleszti szakmai identitását, amely szakterületének sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotja. Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit. Nyitott és fogékony új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni. Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is közvetít. d) autonómiája és felelőssége Jelentős önállósággal végzi átfogó és speciális vallástudományi kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. Beosztott kutatóként kreatív önállósággal végzi el a rá szabott feladatokat. Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért. Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli. Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért. Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit. Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők 9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Általános vallástudományi ismeretek 65-70 kredit az alábbiak szerint: jelentős vallási hagyományok mítoszai, tanításai, rítusai, története, intézményrendszere és kortárs jelenléte, a vallástudomány elmélete, nemzetközi és hazai tudománytörténete, a vallástudomány módszertana, vallástudományi szakágak (vallásszociológia, valláslélektan, vallásfilozófia, vallásantropológia, vallásjog, valláspolitológia, vallásesztétika, vallási néprajz) és ezek társadalomtudományi megalapozása. 9.1.2. A választható szakmai modulok, speciális programok területei és ismeretkörei a képzést alapozó tárgyak diszciplínáinak bármelyikéhez tartozó résztémák, kutatás-módszertani, idegen nyelvű szakszövegolvasásra és tudományos dolgozatírásra felkészítő kurzusok (jellemzően szeminárium, illetve kutatószeminárium), amelynek kreditaránya további 25-35 kredit. 9.2. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma a 4.2. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 15 kredit vallástörténeti és valláselméleti ismeretkörökből, a 4.3. pont szerinti oklevéllel rendelkezők esetében legalább 30 kredit vallástörténeti, valláselméleti, valamint társadalomtudományi ismeretkörökből. |
