Esztétika szak

ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: esztétika (Aesthetics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Aesthetician

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.

  4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

  4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226/0223

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett művészetelméleti, esztétikai, kultúra- és médiatudományi ismereteik birtokában alkalmasak a hazai és nemzetközi kulturális és művészeti világ áttekintésének, leírásának és értelmezésének a feladatára, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Képesek arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzanak és együttműködjenek a saját szakmai közösségükön kívüli szakmai közösségekkel vagy a kultúra területén dolgozó egyéb csoportokkal. A rendszerezett ismereteiket probléma- és kontextusérzékenyen tudják mozgósítani különböző helyzetekben a humán kultúra területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  Az esztétika szakos bölcsész

  a) tudása

Ismeri a művészet és a művészetértelmezés történetének és elméletének legfontosabb szempontjait.

Ismeretekkel rendelkezik a modern és kortárs esztétikai gondolkodás irányairól és fejlődéséről.

Otthonosan eligazodik a különböző művészeti ágak gyakorlati problémáiban, a tudomány-, kultúra- és művészetközi kérdésekben.

Szakterületének sajátosságát meg tudja fogalmazni a kultúra egészének vagy a kultúra valamelyik diszciplináris vagy intézményes részterületének a vonatkozásában.

  b) képességei

Képes arra, hogy átfogó tudását és módszertani felvértezettségét az általa választott területen, az éppen adott probléma fogalmi-reflexív megragadásának és értelmezésének szolgálatába állítsa, és mindezt meg tudja mutatni a legkülönbözőbb kulturális dialógushelyzetben.

A különböző művészeti ágakba tartozó művészeti jelenségek minél pontosabb megragadása érdekében képes a legkonkrétabb kérdéseit is a kultúra legtágabb vonatkozásán belül megfogalmazni.

Képes az általánosabb problémák és a konkrétabb, kontextusfüggő meglátások összekapcsolására.

Képes ítélni a művészeti világ tágabb, a társadalmi valósággal érintkező összefüggéseiről.

  c) attitűdje

Érzékeny attitűddel rendelkezik a kulturális és művészeti világ jelenségei iránt, meglátja azok legfontosabb tendenciáit és problémáit, és képes mozgósítani a megszerzett ismereteit és készségeit azok leírására és értelmezésére.

Életben tartja nyitottságát, párbeszédigényét és kíváncsiságát a szakterületével határos kulturális-művészeti területek képviselői irányában.

Napi igénye, hogy állandóan újrafogalmazza szakmai önképét a kultúra és a művészetekre vonatkozó reflexió változásának fényében.

Fenntartja igényét, hogy párbeszédképes maradjon a kultúra- és művészetközvetítés, valamint a művészetértés különböző intézményes vagy alkalmi helyzeteiben.

  d) autonómiája és felelőssége

Önálló szakterületi ismeretanyaggal és módszertani fogásokkal tudja a művészet világa egészének, valamint a szakmájával érintkező egyéb szakmák képviselőinek bemutatni és hasznosítani megszerzett tudását és képességeit.

Fenntartja az igényt arra, hogy egyszerre érzékelje és megítélje a kulturális környezet változásfolyamatait, valamint hogy meglássa és megértse azokat a kihívásokat, amelyek a társadalom egésze felől érkeznek az általa gyakorolt szakterület irányába.

  9. A mesterképzés jellemzői 

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

esztétikatörténet, művészetfilozófia 5-15 kredit;

művészetelméletek 5-15 kredit; 

ágazati esztétikák 20-30 kredit; 

szakszöveg- és műértelmezés 15-25 kredit; 

művészeti kritika 5-15 kredit; 

szakszöveg írás, kritikaírás, kreatív írás 10-20 kredit;

vizuális kultúra 10-20 kredit.

  A képzésben olyan általános elméleti és módszertani ismeretek szerezhetők, amelyek arra szolgálnak, hogy párbeszédbe állítsák a hagyományos elméleti és történeti bölcsészismereteket a kulturális és művészeti világ számára és a közösség számára fontos kérdésekkel.

  9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas, a kultúra- és művészetértés, a kreatív írás, a művészetértelmezés és a művészeti kritika különböző változatainak elsajátításához, megértéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók.

  9.2.    Idegennyelvi követelmény 

  A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 20 kredit a bölcsészettudományi alapképzési szakok ismeretköreiből, továbbá középfokú (B2), komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga valamely élő nyelvből.

20. ETIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: etika (Ethics) 

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles etika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Ethics

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány 

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1.    Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak. 

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév 

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226/0223 

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák 

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, az etikailag releváns társadalmi és tudományos összefüggések vizsgálatára, a szövegek elemzésére, a szövegeknek az etikai gondolkodás tradíciójának egészén belüli elhelyezésére és értékelő elemzésére, valamint az etikai gondolkodásmód különböző intézményi, társadalmi vagy diszciplináris összefüggésekben történő megjelenítésére, képviseletére és érvényesítésére. Alkalmasak az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  Az etika szakos bölcsész

  a) tudása

Ismeri az etikatörténet és a filozófiai etika fő területeit.

Ismeri a filozófia és az etika belső összefüggéseinek, a filozófia rokontudományainak, kapcsolatrendszerének rendszerezett és részletes ismeretanyagát.

Ismeri a filozófia, az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésének alapvető szempontjait és eszközrendszerét.

Ismeri a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait, az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.

Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció eljárásait.

  b) képességei

Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes az interdiszciplináris területeken is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elemzésére.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes megszerzett tudása alkalmazására, továbbá mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására.

Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is magas szinten bemutatni.

  c) attitűdje

Nyitott arra, hogy a diszciplinárisetika-képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, továbbá az, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.

Együttműködő, igénye van mások álláspontjának megértésére, és törekszik arra, hogy ezeket az álláspontokat mélyebben megértve több oldalról is kibontsa.

A megoldandó problémák megértése és ezek megoldása terén nyitott az önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére.

Törekszik a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Törekszik saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területén belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Törekszik az aktuális etikai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan és kritikus értékelésére.

  d) autonómiája és felelőssége

Önállóan tervezi és valósítja meg tanulási tevékenységét, szakmai továbbfejlődését.

Kezdeményez és személyes felelősséget vállal, döntést hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben.

Alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat is következetesen fogalmaz és valósít meg.

Kreatívan alkalmazza az etika területén szerzett tudását, beszerzi a mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat, továbbá értékeli és önállóan alkalmazza a kutatási módszereket.

Saját tevékenységét elfogulatlanul elemzi és értékeli, céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: 

  eszmetörténet, etikatörténet, tematikus etikák, metaetika, politikafilozófia, jogfilozófia, filozófiai antropológia, filozófiai pszichológia, az alkalmazott etika ágazatai (bioetika, orvosi etika, környezeti etika, gazdasági etika, médiaetika, üzleti etika) 62-90 kredit, beleértve a diplomamunkára adható krediteket is.

  9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott specializációk választhatók, amelyek kreditaránya 30-60 kredit.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 

  9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek 

  A képzésben nyelvtudás szükséges a nemzetközi szakirodalom feldolgozásához.

  9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez, a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a filozófia, az esztétika vagy az etika területekről, továbbá az etikai álláspontok szabatos megfogalmazásának és továbbgondolásának képessége.