Szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakmérnök szakirányú továbbképzés

SZERKEZETINTEGRITÁSI ÉS RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLÓ SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakmérnök szakirányú továbbképzés

• szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakmérnök

műszaki

 A felvétel feltétele(i): 

a) az alábbi alapképzési szakok (korábban legalább főiskolai szintű képzésben) valamelyikén szerzett végzettség és szakképzettség: 

- anyagmérnöki;

- biomérnöki; 

- biztonságtechnikai mérnöki;

- energetikai mérnöki; 

- építészmérnöki;

- építőmérnöki;

- faipari mérnöki; 

- gépészmérnöki; 

- ipari termék- és formatervező mérnöki; 

- jármű-üzemmérnök; 

- járműmérnöki;

- könnyűipari mérnöki;

- környezetmérnöki; 

- közlekedésmérnöki; 

- logisztikai mérnöki; 

- mechatronikai mérnöki;

- repülőmérnöki;

- vegyészmérnöki;

- villamosmérnöki

vagy

b) egyéb alapképzési szakon szerzett végzettség és szakképzettség esetén (korábban legalább főiskolai szintű képzésben) további jelentkezési feltétel az alábbi mesterképzési szakok valamelyikén szerzett végzettség és szakképzettség: 

- anyagmérnöki; 

- autonóm járműirányítási mérnöki; 

- bánya- és geotechnika mérnöki;

- biomérnöki;

- biztonságtechnikai mérnöki;

- egészségügyi mérnöki;

- energetikai mérnöki; 

- épületgépészeti és eljárástechnika gépészmérnöki; 

- faipari mérnöki;

- földmérő- és térinformatikai mérnöki; 

- földtudományi mérnöki; 

- gépészmérnöki;

- gyógyszervegyész-mérnöki;

- hidrogeológus mérnöki;

- infrastruktúra-építőmérnöki; 

- ipari terméktervező mérnöki; 

- járműmérnöki; 

- kohómérnöki; 

- könnyűipari mérnöki;

- környezetmérnöki;

- közlekedésmérnöki; 

- létesítménymérnöki; 

- logisztikai mérnöki; 

- mechatronikai mérnök; 

- műanyag- és száltechnológiai mérnöki; 

- olaj- és gázmérnöki;

- olajmérnöki; 

- szénhidrogén-kutató földtudományi mérnöki; 

- szerkezet-építőmérnöki;

- településmérnöki;

- vegyészmérnöki; 

- villamosmérnöki.

2

60

A képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):

7.1. A képzés célja: az anyagok és szerkezetek integritásának biztosítása a célnak legjobban megfelelő roncsolásmentes vizsgálati eljárások és technikák ismerete, valamint alkalmazása útján. Magában foglalja az anyagtudományt, a törésmechanikát és így növeli a mérnöki szerkezetek integritásának biztosításán keresztül azok biztonságát és megbízhatóságát. A képzés további célja olyan korszerű és speciális ismeret átadása, amely lehetővé teszi a mérnöki szerkezetek mindenkori biztonsági szintjének költséghatékony felmérését. A képzést elvégző szakmérnökök alkalmasak lesznek egy adott berendezés vagy szerkezet biztonságának elemzéséhez szükséges információk meghatározására, beleértve az üzemi és üzemzavari terheléseket és környezeti hatásokat, az anyagtulajdonságokat és azok változását. Alkalmasak lesznek továbbá a beépített anyagok adott üzemeltetési feltételek közötti károsodásának megállapítására és hatásának értékelésére, a szerkezetben ébredő mezők (hőmérsékleti, alakváltozási, feszültségi stb.) numerikus úton történő számolására, a szerkezet hibáinak roncsolásmentes eljárásokkal történő feltárására, valamint költséghatékony felülvizsgálatok tervezésére kockázatalapú szemlélet alkalmazásával.

7.2. Szakmai kompetenciák:

A szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakmérnök

7.2.1. Tudása:

Ismeri

- a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait;

- a szakterületéhez kötődő fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket;

- a mérnöki szerkezetekkel szemben támasztott követelményeket, az alkalmazott szerkezeti anyagok általános tulajdonságait és azok változását az üzemi igénybevétel és a környezet hatására;

- a szerkezetet érő igénybevételek meghatározásának módszereit és numerikus úton történő számítását;

- a roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálati módszereket és a vizsgálatok értékeléseinek módszertanát;

- a szerkezeti integritás elemzésére és értékelésére szolgáló módszereket. 

7.2.2. Képességei:

Képes

- az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor;

- rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és standard műveletek gyakorlati alkalmazásával történő megoldására;

- megérteni és használni szakterületének jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait;

- a megszerzett informatikai ismereteket a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni;

- műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására;

- kiválasztani és megterveztetni adott vizsgálati feladatra szolgáló roncsolásmentes vizsgálati eljárást;

- az elemzések és vizsgálatok irányítására és az eredmények értelmezésére; 

- a szabványok, kódok és biztonsági szabályzatok alkalmazására; 

- az információk és a mérnöki eredmények hatékony kommunikációjára; 

- hatékony együttműködésre mind nemzeti, mind nemzetközi környezetben.

7.2.3. Attitűdje:

A szerkezetintegritási és roncsolásmentes vizsgáló szakmérnök

- vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz;

- nyitott a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére;

- törekszik arra, hogy önképzése szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon;

- törekszik arra, hogy önképzése a mérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen;

- kreatív módon törekszik az alkalmazott elemzési módszerek és roncsolásmentes vizsgálati eljárások folyamatos fejlesztésére;

- törekszik környezettudatos eljárások alkalmazására és ezzel az épített és természeti környezet megóvására; 

- törekszik az energia és anyagtakarékos folyamatok, illetve technológiák alkalmazására;

- nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással, egészségtudatossággal kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására;

- megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására;

- munkája során a vonatkozó biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja;

- felkészült az egészen életen át tartó tanulásra, ismereteik bővítésére. 

7.2.4. Autonómiája és felelőssége:

- váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását;

- felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket;

- feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét;

- meghatározza a vizsgálati eljárást, önállóan elvégzi vagy elvégezteti a vizsgálatot, továbbá ellenőrzi a folyamatot, a regisztrált adatok helyességét, az értékelés módszertanát, az eredményt és a dokumentálás minőségét; 

- felelős a vizsgálati eredmények megbízhatóságáért;

- munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését;

- felelősséget vállal műszaki elemzései, azok alapján megfogalmazott javaslatai és megszülető döntései következményeiért.

8.1. Numerikus eljárások és alkalmazott matematika: 10-12 kredit

8.2. Anyagkárosodás és integritáselemzés: 18-22 kredit

8.3. Roncsolásmentes vizsgálatok: 22-26 kredit

5