Állampolgári ismeretek pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

állampolgári ismeretek pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

• szakvizsgázott pedagógus állampolgári ismeretek szakterületen

pedagógusképzés

a) Képzési terület(ek), szakok vagy szakképzettségek, amelye(ke)n szerzett oklevél a belépésre jogosít: 

* Pedagógusképzés képzési területen szerzett tanári mesterfokú végzettség, vagy

* 2006 előtti felsőoktatási rendszerben főiskolai szintű tanári szakképzettség, illetve

* 2006 előtt egyetemi szinten szerzett tanári oklevél

b) legalább 3 éves pedagógus-munkakörben eltöltött gyakorlat

4

120

Szakmai kompetenciák:

A végzett hallgatók

7.2.1. Tudása:

– bővül tudásuk a közigazgatási és szervezetfejlesztési ismeretekkel, az oktatási-nevelési intézmények hatékony irányítására, a minőségbiztosításra vonatkozó korszerű szakmai anyaggal;

– tájékozódnak az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának aktuális követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről a szaktárgyi oktatásban és nevelésben és a deszegregáció megvalósítása során;

– elsajátítják az oktatási intézmények működésére, környezeti kapcsolataira (más közoktatási, szociális és egészségügyi intézmények, fenntartók, szülők, kulturális, természeti és gazdasági környezet stb.) vonatkozó legfrissebb tudásanyagot;

– továbbfejlesztik elméleti és módszertani tudásukat az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségformálás terén, a tanulói teljesítmények és a pedagógusi munka mérésének és értékelésének új módszereit illetően;

– a pedagógusi szerepek és a pedagógusi mentálhigéné terén elmélyítik korábbi ismereteiket;

– megismerik a nemzeti kisebbségek az oktatásügyi helyzetét, az integráció feltételrendszerét; a köznevelési intézmények szegregációs és integrációs gyakorlatának példáit;

– további ismereteket szereznek a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása terén.

Az állampolgári ismeretek ismeretkörök által kialakított tudás jelenkortörténeti, társadalomismereti, politikatudományi, pedagógiai és módszertani ismereteken alapul, a releváns aktualitásokkal folyamatosan bővül. A képzést teljesítő hallgató:

* ismeri a közelmúlt társadalom- életmód- és politikatörténeti változásait, illetve azok szocializációs következményeit;

* tisztában van a modern politikai rendszerek működésének jellemzővel, a modern demokráciaelméletekkel, a demokratikus társadalmi gyakorlatok sajátosságaival, a demokráciadeficitek hátterével, a demokráciakritikai érvekkel; ismeri a demokratikus értékeket és azok összefüggéseit a cselekvő állampolgárság fogalmával;

* ismeri a legfrissebb ifjúságszociológiai kutatások eredményeit, a net-generáció oktatására vonatkozó szakmai kihívásokat;

* elméleti tudással rendelkezik a politikai szocializációról, tájékozott a magyarországi politikai szocializáció jellemzőről, a politikai kultúra sajátosságairól, különös tekintettel a fiatalok a fiatalok élet- és értékvilágára;  

* ismeri a jogállamiság alkotmányos alapjait, a politika működését meghatározó normákat, különös tekintettel az állampolgári cselekvési teret kijelölő jogszabályokra;  

* tisztában van a mediatizált társadalom jellemzőivel, elméleteivel, a közéleti-politikai kommunikáció működésével és azok hatásaival az állampolgári szerepfelfogásokra;  

* ismeretekkel rendelkezik a helyi társadalom és a civil szektor működéséről, a közösségi cselekvés politikai szocializációs hatásairól;

* ismeri a tudásátadás és kompetenciafejlesztés hatékonyságát növelő modern módszertani irányzatokat, eszközöket, munkaformákat és módszereket, a formális és nem formális nevelés lehetőségeit, tudja, hogy az állampolgári nevelés során milyen speciális mérési és értékelési módszerek állnak rendelkezésre.

* tisztában van az állampolgári nevelés speciális jogi vonatkozásaival.

7.2.2. Képességei:

* A végzett hallgató képesaz oktatási nevelési intézményekhez kapcsolódó különböző irányítási feladatok ellátására, különös tekintettel az iskolában folyó állampolgári nevelés kérdéseire;

* a témában az iskola társadalmi környezetével való konstruktív együttműködésre;

* modern mérési és értékelési eljárások alkalmazására; 

* minőségbiztosítási feladatok ellátására;

* a korszerű, jó gyakorlatok adaptációjára;

* alkalmazni a tudásszerzés és önfejlesztés különböző eszközeit, az infokommunikációs technikákat.

Az állampolgári ismeretek ismeretkörök tekintetében a képzés résztvevője:

* a tanulók szocializációs szükségleteinek adekvát szinten alkalmazza megszerzett tudását, a tanulás támogatása során képes a tanulók fogalmi gondolkodásának megfelelő megfogalmazásokra;

* képes konkrét iskolai környezet állampolgári szocializációs igényeinek felmérésére, az azokhoz igazodó nevelési célkitűzések megfogalmazására, a tanultak speciális környezetnek és célcsoportnak megfelelő adaptációjára, szükség esetén innovációra;    

* különbséget tud tenni a politika iskolai jelenlétének kívánatos és tiltott formái között, képes a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezését a gyakorlatban alkalmazni;

* módszertani kultúrája birtokában hatékonyan képes fejleszteni diákjainak állampolgári szerepfelfogását, választói kompetenciáit, közösségi részvételi motivációit, a társadalmi és politikai kérdések terén kritikus, ugyanakkor konstruktív problémakezelési kompetenciáit; 

* képes a tantestület állampolgári szocializációt célzó tevékenységének összehangolására, szaktanácsadásra, iskolai fejlesztések tervezésére, megvalósításuk menedzselésére.

7.2.3. Attitűdje:

A képzés kötelező ismeretkörei által a pedagógus: 

* a tanári kulcskompetenciák fejlettsége jellemzi, elkötelezett a szakterületen a folyamatos önművelés és a szakmai együttműködés iránt;

* minőség iránti elkötelezettség, kezdeményezőkészség, motiváció, optimizmus jellemzi; 

* szilárd szakmai elköteleződés, kitartó munkavégzés jellemzi;

* társas helyzetekben konstruktív problémamegoldás jellemzi;

* rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal;

* személyében hiteles közvetítője a demokratikus értékeknek, az állampolgári és kisebbségi jogok érvényesítésének, a társadalmi normákat magára nézve is kötelezőnek tartja, a társadalmi problémák iránti érzékenység jellemzi.

Az állampolgári ismeretek ismeretkörök által a  pedagógus 

* tisztában van munkájának diákjai személyes életútjára és a demokrácia működésére gyakorolt összefüggéseivel;  

* demokratikus értékelkötelezettség és magatartás jellemzi pedagógusi, személyes és közösségi szerepeiben;  

* elkötelezett a tájékozott a közösségi részvétel, a cselekvő állampolgárság értékei iránt;

* értékként kezeli a véleménypluralizmust, pedagógiai munkája során tiszteletben tartja mások álláspontját;    

* motivált az állampolgári kompetenciafejlesztés célzó szakmódszertani tudásának folyamatos megújítására, a jó gyakorlatok adaptációjára, tanulásieredmény-alapú szemléletének fejlesztésére; 

* igényli a társadalmi, közösségi ügyekben a folyamatos tájékozódást, szakmai munkája során a jelenelvű tudás átadására törekszik; 

* problémafelismerő és megoldó képessége, kritikai gondolkodása, rendszerező és szervező képessége birtokában motivált a ma még előre nem jelezhető problémák azonosítására és megoldására is. 

7.2.4. Autonómiája és felelőssége:

A kötelező ismeretkörök révén a képzést elvégző pedagógus:

* alkalmas önálló feladatvégzésre, munkájának önreflektív értékelésére, vezetői részfeladatok ellátására; 

* vállalja a kezdeményező szerepet a szakterületnek adekvát elméleti és gyakorlati kérdések megfogalmazásában;

* ismeri és alkalmazza a pedagógiai normákat, döntéseit ezek figyelembe vételével hozza; 

* felelősséget vállal saját tevékenységéért, szakmai nézeteiért, az általa vezetett szakmai csoport munkájáért;

*  rendelkezik közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.

Az állampolgári ismeretkörök révén a képzést elvégző pedagógus

* kompetenciáján belül dönt a tanultak alkalmazásáról:  

* az állampolgári ismeretek szakterületen önállóan képes speciális szakmai kérdések önálló átgondolására, iskolai mérések megtervezésére és kivitelezésére, elemzésére, ezek eredményei alapján fejlesztési programok megtervezésére és kivitelezésére;  

* nevelőmunkája során biztosítja a támogató, nyílt tanulási környezetet;

* önállóan kezdeményez új gyakorlati megoldásokat, létrehoz iskolai és a formális nevelésen kívüli pedagógiai programokat, szükség esetén szakértői munkát végez a tantestületen belül felmerült kérdések tisztázása céljából;

* felelősséget érez tanítványai pártpolitika-mentes állampolgári szocializációjáért. 

8. A szakirányú továbbképzési szak szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:

8.1. Kötelező ismeretkörök: 55 kredit

– Közigazgatási, tanügy-igazgatási vezetési ismeretek: 5-10 kredit

– A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet: 5-8 kredit

– Az intézmény és környezete: 5-8 kredit

– A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága: 5-8 kredit

– A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében: 10-15 kredit

– egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás, a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása: 10-15 kredit

– Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelési-oktatási intézményrendszerben: 5-8 kredit

8.2. Állampolgári ismeretek választható ismeretek: 55-60 kredit

* Jelenismereti kurzusok: 3-9 kredit

Az 1945 utáni magyar társadalom-, életmód- és politikatörténet főbb eseményei, folyamatai nemzetközi kontextusban; a régió rendszerváltásainak története, a posztkommunista demokráciák jellemzői, az előző rendszer szocializációs folyamatai és szocializációs öröksége

* Szakspecifikus ismeretek: 18-27 kredit

A XXI. századi politikai rendszerek tipológiája, működésük összehasonlító vizsgálata; demokráciaelméletek, viták a demokráciáról, képviseletről, az állampolgári cselekvési tér lehetőségeiről; a magyar politikai rendszer működése a rendszerváltás után; a jogtudatosság fejlesztésének elméleti alapjai: alkotmányosság, jogállamiság, emberi és állampolgári jogok; a cselekvő állampolgárság fogalma, jellemzői, az állampolgári cselekvési tér és eszközei; politikai eszközhasználat a demokráciában; a választójog és a választói magatartás kérdései; politikai értékek, politikai kultúra, politikai szocializáció; a politikai szocializáció ágensei és a fiatalok politikai szocializációjára ható jellemző folyamatok, összefüggések; közéleti kommunikáció és a szocializáció összefüggései; programok és jó gyakorlatok

* Kiegészítő elméleti ismeretek: 6-12 kredit

Család és ifjúságszociológia, a fiatalok értékvilága; az információs társadalom és a közösségi média szocializációs hatásai; szociálpszichológiai háttérismeretek, csoportközi viszonyok

* Szakspecifikus módszertan: 12-18 kredit

Az iskola mint szocializációs ágens; a felnőtt szerepekre felkészítés az iskolában és a nem formális oktatás keretei között, a fontosabb részterületek jellemzői, jó gyakorlatai;  a tantestület feladatai az állampolgári nevelés terén; szocializációs lehetőségek a szaktárgyak oktatása során; projektpedagógia az állampolgári nevelésben; tanulásieredmény-alapú szemlélet az állampolgári kompetenciák fejlesztésében; a tanulócentrikus, élményalapú, saját tapasztalatra építő fejlesztés lehetőségei; gamification; a digitális nemzedék oktatásának kérdései; nem konvencionális ismeretátadási és készségfejlesztési módszerek, gyakorlatok; ifjúságkutatási célok, módszerek, gyakorlatok; közösségfejlesztés, közösségépítés, az állampolgári kompetenciák és részvételi technikák fejlesztése tréning módszerrel

5-10