Állampolgári ismeretek pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve állampolgári ismeretek pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület pedagógusképzés 4. A felvétel feltételei - szöveges a) Képzési terület(ek), szakok vagy szakképzettségek, amelye(ke)n szerzett oklevél a belépésre jogosít: * Pedagógusképzés képzési területen szerzett tanári mesterfokú végzettség, vagy * 2006 előtti felsőoktatási rendszerben főiskolai szintű tanári szakképzettség, illetve * 2006 előtt egyetemi szinten szerzett tanári oklevél
b) legalább 3 éves pedagógus-munkakörben eltöltött gyakorlat
Képzési idő 4 Kreditek száma 120 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Szakmai kompetenciák:
A végzett hallgatók
7.2.1. Tudása:
– bővül tudásuk a közigazgatási és szervezetfejlesztési ismeretekkel, az oktatási-nevelési intézmények hatékony irányítására, a minőségbiztosításra vonatkozó korszerű szakmai anyaggal; – tájékozódnak az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának aktuális követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről a szaktárgyi oktatásban és nevelésben és a deszegregáció megvalósítása során; – elsajátítják az oktatási intézmények működésére, környezeti kapcsolataira (más közoktatási, szociális és egészségügyi intézmények, fenntartók, szülők, kulturális, természeti és gazdasági környezet stb.) vonatkozó legfrissebb tudásanyagot; – továbbfejlesztik elméleti és módszertani tudásukat az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségformálás terén, a tanulói teljesítmények és a pedagógusi munka mérésének és értékelésének új módszereit illetően; – a pedagógusi szerepek és a pedagógusi mentálhigéné terén elmélyítik korábbi ismereteiket; – megismerik a nemzeti kisebbségek az oktatásügyi helyzetét, az integráció feltételrendszerét; a köznevelési intézmények szegregációs és integrációs gyakorlatának példáit; – további ismereteket szereznek a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása terén.
Az állampolgári ismeretek ismeretkörök által kialakított tudás jelenkortörténeti, társadalomismereti, politikatudományi, pedagógiai és módszertani ismereteken alapul, a releváns aktualitásokkal folyamatosan bővül. A képzést teljesítő hallgató: * ismeri a közelmúlt társadalom- életmód- és politikatörténeti változásait, illetve azok szocializációs következményeit; * tisztában van a modern politikai rendszerek működésének jellemzővel, a modern demokráciaelméletekkel, a demokratikus társadalmi gyakorlatok sajátosságaival, a demokráciadeficitek hátterével, a demokráciakritikai érvekkel; ismeri a demokratikus értékeket és azok összefüggéseit a cselekvő állampolgárság fogalmával; * ismeri a legfrissebb ifjúságszociológiai kutatások eredményeit, a net-generáció oktatására vonatkozó szakmai kihívásokat; * elméleti tudással rendelkezik a politikai szocializációról, tájékozott a magyarországi politikai szocializáció jellemzőről, a politikai kultúra sajátosságairól, különös tekintettel a fiatalok a fiatalok élet- és értékvilágára; * ismeri a jogállamiság alkotmányos alapjait, a politika működését meghatározó normákat, különös tekintettel az állampolgári cselekvési teret kijelölő jogszabályokra; * tisztában van a mediatizált társadalom jellemzőivel, elméleteivel, a közéleti-politikai kommunikáció működésével és azok hatásaival az állampolgári szerepfelfogásokra; * ismeretekkel rendelkezik a helyi társadalom és a civil szektor működéséről, a közösségi cselekvés politikai szocializációs hatásairól; * ismeri a tudásátadás és kompetenciafejlesztés hatékonyságát növelő modern módszertani irányzatokat, eszközöket, munkaformákat és módszereket, a formális és nem formális nevelés lehetőségeit, tudja, hogy az állampolgári nevelés során milyen speciális mérési és értékelési módszerek állnak rendelkezésre. * tisztában van az állampolgári nevelés speciális jogi vonatkozásaival.
7.2.2. Képességei:
* A végzett hallgató képesaz oktatási nevelési intézményekhez kapcsolódó különböző irányítási feladatok ellátására, különös tekintettel az iskolában folyó állampolgári nevelés kérdéseire; * a témában az iskola társadalmi környezetével való konstruktív együttműködésre; * modern mérési és értékelési eljárások alkalmazására; * minőségbiztosítási feladatok ellátására; * a korszerű, jó gyakorlatok adaptációjára; * alkalmazni a tudásszerzés és önfejlesztés különböző eszközeit, az infokommunikációs technikákat.
Az állampolgári ismeretek ismeretkörök tekintetében a képzés résztvevője: * a tanulók szocializációs szükségleteinek adekvát szinten alkalmazza megszerzett tudását, a tanulás támogatása során képes a tanulók fogalmi gondolkodásának megfelelő megfogalmazásokra; * képes konkrét iskolai környezet állampolgári szocializációs igényeinek felmérésére, az azokhoz igazodó nevelési célkitűzések megfogalmazására, a tanultak speciális környezetnek és célcsoportnak megfelelő adaptációjára, szükség esetén innovációra; * különbséget tud tenni a politika iskolai jelenlétének kívánatos és tiltott formái között, képes a köznevelési törvény pártpolitizálást tiltó rendelkezését a gyakorlatban alkalmazni; * módszertani kultúrája birtokában hatékonyan képes fejleszteni diákjainak állampolgári szerepfelfogását, választói kompetenciáit, közösségi részvételi motivációit, a társadalmi és politikai kérdések terén kritikus, ugyanakkor konstruktív problémakezelési kompetenciáit; * képes a tantestület állampolgári szocializációt célzó tevékenységének összehangolására, szaktanácsadásra, iskolai fejlesztések tervezésére, megvalósításuk menedzselésére.
7.2.3. Attitűdje:
A képzés kötelező ismeretkörei által a pedagógus: * a tanári kulcskompetenciák fejlettsége jellemzi, elkötelezett a szakterületen a folyamatos önművelés és a szakmai együttműködés iránt; * minőség iránti elkötelezettség, kezdeményezőkészség, motiváció, optimizmus jellemzi; * szilárd szakmai elköteleződés, kitartó munkavégzés jellemzi; * társas helyzetekben konstruktív problémamegoldás jellemzi; * rendelkezik egyéni munkájában reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal; * személyében hiteles közvetítője a demokratikus értékeknek, az állampolgári és kisebbségi jogok érvényesítésének, a társadalmi normákat magára nézve is kötelezőnek tartja, a társadalmi problémák iránti érzékenység jellemzi.
Az állampolgári ismeretek ismeretkörök által a pedagógus * tisztában van munkájának diákjai személyes életútjára és a demokrácia működésére gyakorolt összefüggéseivel; * demokratikus értékelkötelezettség és magatartás jellemzi pedagógusi, személyes és közösségi szerepeiben; * elkötelezett a tájékozott a közösségi részvétel, a cselekvő állampolgárság értékei iránt; * értékként kezeli a véleménypluralizmust, pedagógiai munkája során tiszteletben tartja mások álláspontját; * motivált az állampolgári kompetenciafejlesztés célzó szakmódszertani tudásának folyamatos megújítására, a jó gyakorlatok adaptációjára, tanulásieredmény-alapú szemléletének fejlesztésére; * igényli a társadalmi, közösségi ügyekben a folyamatos tájékozódást, szakmai munkája során a jelenelvű tudás átadására törekszik; * problémafelismerő és megoldó képessége, kritikai gondolkodása, rendszerező és szervező képessége birtokában motivált a ma még előre nem jelezhető problémák azonosítására és megoldására is.
7.2.4. Autonómiája és felelőssége:
A kötelező ismeretkörök révén a képzést elvégző pedagógus: * alkalmas önálló feladatvégzésre, munkájának önreflektív értékelésére, vezetői részfeladatok ellátására; * vállalja a kezdeményező szerepet a szakterületnek adekvát elméleti és gyakorlati kérdések megfogalmazásában; * ismeri és alkalmazza a pedagógiai normákat, döntéseit ezek figyelembe vételével hozza; * felelősséget vállal saját tevékenységéért, szakmai nézeteiért, az általa vezetett szakmai csoport munkájáért; * rendelkezik közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.
Az állampolgári ismeretkörök révén a képzést elvégző pedagógus * kompetenciáján belül dönt a tanultak alkalmazásáról: * az állampolgári ismeretek szakterületen önállóan képes speciális szakmai kérdések önálló átgondolására, iskolai mérések megtervezésére és kivitelezésére, elemzésére, ezek eredményei alapján fejlesztési programok megtervezésére és kivitelezésére; * nevelőmunkája során biztosítja a támogató, nyílt tanulási környezetet; * önállóan kezdeményez új gyakorlati megoldásokat, létrehoz iskolai és a formális nevelésen kívüli pedagógiai programokat, szükség esetén szakértői munkát végez a tantestületen belül felmerült kérdések tisztázása céljából; * felelősséget érez tanítványai pártpolitika-mentes állampolgári szocializációjáért. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték 8. A szakirányú továbbképzési szak szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:
8.1. Kötelező ismeretkörök: 55 kredit – Közigazgatási, tanügy-igazgatási vezetési ismeretek: 5-10 kredit – A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet: 5-8 kredit – Az intézmény és környezete: 5-8 kredit – A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága: 5-8 kredit – A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében: 10-15 kredit – egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás, a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása: 10-15 kredit – Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelési-oktatási intézményrendszerben: 5-8 kredit
8.2. Állampolgári ismeretek választható ismeretek: 55-60 kredit
* Jelenismereti kurzusok: 3-9 kredit Az 1945 utáni magyar társadalom-, életmód- és politikatörténet főbb eseményei, folyamatai nemzetközi kontextusban; a régió rendszerváltásainak története, a posztkommunista demokráciák jellemzői, az előző rendszer szocializációs folyamatai és szocializációs öröksége
* Szakspecifikus ismeretek: 18-27 kredit A XXI. századi politikai rendszerek tipológiája, működésük összehasonlító vizsgálata; demokráciaelméletek, viták a demokráciáról, képviseletről, az állampolgári cselekvési tér lehetőségeiről; a magyar politikai rendszer működése a rendszerváltás után; a jogtudatosság fejlesztésének elméleti alapjai: alkotmányosság, jogállamiság, emberi és állampolgári jogok; a cselekvő állampolgárság fogalma, jellemzői, az állampolgári cselekvési tér és eszközei; politikai eszközhasználat a demokráciában; a választójog és a választói magatartás kérdései; politikai értékek, politikai kultúra, politikai szocializáció; a politikai szocializáció ágensei és a fiatalok politikai szocializációjára ható jellemző folyamatok, összefüggések; közéleti kommunikáció és a szocializáció összefüggései; programok és jó gyakorlatok
* Kiegészítő elméleti ismeretek: 6-12 kredit Család és ifjúságszociológia, a fiatalok értékvilága; az információs társadalom és a közösségi média szocializációs hatásai; szociálpszichológiai háttérismeretek, csoportközi viszonyok
* Szakspecifikus módszertan: 12-18 kredit Az iskola mint szocializációs ágens; a felnőtt szerepekre felkészítés az iskolában és a nem formális oktatás keretei között, a fontosabb részterületek jellemzői, jó gyakorlatai; a tantestület feladatai az állampolgári nevelés terén; szocializációs lehetőségek a szaktárgyak oktatása során; projektpedagógia az állampolgári nevelésben; tanulásieredmény-alapú szemlélet az állampolgári kompetenciák fejlesztésében; a tanulócentrikus, élményalapú, saját tapasztalatra építő fejlesztés lehetőségei; gamification; a digitális nemzedék oktatásának kérdései; nem konvencionális ismeretátadási és készségfejlesztési módszerek, gyakorlatok; ifjúságkutatási célok, módszerek, gyakorlatok; közösségfejlesztés, közösségépítés, az állampolgári kompetenciák és részvételi technikák fejlesztése tréning módszerrel
9. A szakdolgozat kreditértéke 5-10 |