Orvostechnikai eszközgyártási és -forgalmazási minőség és megfelelőség biztosítása szakember szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZGYÁRTÁSI ÉS -FORGALMAZÁSI MINŐSÉG ÉS MEGFELELŐSÉG BIZTOSÍTÁSA SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve orvostechnikai eszközgyártási és -forgalmazási minőség és megfelelőség biztosítása szakember szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület műszaki 4. A felvétel feltételei - szöveges A szakirányú továbbképzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább orvosdoktor, állatorvosdoktor, fogorvos doktor, gyógyszerész, biológus, vegyész vagy jogász oklevéllel és szakképzettséggel rendelkezik. Képzési idő 4 Kreditek száma 120 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1. A képzés célja: A képzés célja orvostechnikai eszközgyártás és -forgalmazás minőségbiztosítási szakemberek képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományi, orvostechnológiai, műszaki és informatikai, valamint jogi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén, a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően orvostechnikai eszközgyártói és orvostechnikai eszköz forgalmazói területeken minőségbiztosítás-fejlesztési, tervezői, ellenőrzési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak.
7.2. Szakmai kompetenciák:
Az orvostechnikai eszközgyártás és –forgalmazás minőségbiztosítása szakon végzett szakember
7.2.1. Tudása: – összefüggéseiben ismeri az emberi test sejtjeinek, szervrendszereinek alapvető élettani folyamatait és az ezeket működtető biokémiai folyamatokat; – tájékozott az orvostechnikai eszköztervezéssel és -gyártással kapcsolatos mikrobiológiai rendszerek és folyamatok terén; – ismeri az orvostechnikai eszközök szervezetre gyakorolt hatásait, az orvostechnikai eszközök minőségének tervezési elveit; – ismeri az orvostechnikai eszközgyártás minőségellenőrzésének lehetőségeit és a gyártással, hatástani vizsgálatokkal kapcsolatos adathalmazok statisztikai értékelésének módszereit; – ismeri a speciális, szakterületén alkalmazható adatgyűjtési és -feldolgozási módszereket; – átfogóan ismeri az orvostechnikai eszközgyártás jellegzetes technológiai folyamatait és a megfelelő minőségű eszközök előállításához szükséges műszaki feltételeket; – átfogóan ismeri az összetett orvostechnikai eszközök mint technológiai rendszerek, valamint folyamatok minőségbiztosításának tervezési, illetve modellezési módszereit; – ismeri a speciális szakterületének minőségbiztosítási elveit és szabályait, ezek alkalmazási módszereit; – ismeri az orvostechnikai eszközfejlesztés és az új eszközök törzskönyvezésének menetét, szabályait, – ismeri az orvostechnikai eszközök gyártásának legfontosabb etikai és jogi szabályait.
7.2.2. Képességei: – képes a helyzet vagy feladat racionális, mások számára is érthető elemzésére, értékelésére és leírására, a szakma által elfogadott műszaki, természettudományi és tapasztalati ismeretek segítségével; – képes az igények, feladatok és célok gyors megértésére, azok megvalósítási stratégiává konvertálására; – képes a döntés-előkészítő és problémamegoldó módszerek készségszintű alkalmazására; – képes a kreatív problémakezelésre, összetett feladatok rugalmas megoldására, strukturált, folyamatorientált gondolkodásra és munkavégzésre; – képes a tervek és az elvégzett munka érthető és célirányos dokumentálására és kommunikálására; – képes az orvostechnikai eszközgyártáshoz szükséges minőségbiztosítási elvek és rendszerek értelmezésére; – hatékonyan alkalmazza a minőségbiztosítási szempontokat az orvosi eszközök és orvostechnikai eszközök ipari előállításában; – képes az orvostechnikai eszközgyártás minőségbiztosítása során más szakterületekkel történő egyeztetésre; – képes az orvostechnikai eszközgyártás minőségbiztosítása során a munkafolyamatok ütemezésére, ellenőrzésére.
7.2.3. Attitűdje: – kiváló elemző- és problémamegoldó készséggel rendelkezik; – szakmai elhivatottsága kiemelkedő; – más szakterületek képviselőivel együttműködésre törekszik; – komplex feladatmegoldó készséggel rendelkezik; – elkötelezett a minőségi szakmai tevékenység iránt; – törekszik az élethosszig tartó tanulásra, és elkötelezett a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
7.2.4. Autonómiája és felelőssége: – szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel; – döntéseit körültekintően, más szakterületek képviselőivel (gyógyszerészekkel, vegyészekkel, mérnökökkel, biotechnológusokkal, farmakológusokkal, orvosokkal, valamint környezetvédelmi, jogi és közgazdasági szakemberekkel) konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal; – felelősséget vállal a szakvéleményében, írásaiban közölt megállapításokért és szakmai döntésekért, az általa, illetve az irányítása alatt végzett munkafolyamatokért; – felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezetvédelem terén. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték 8.1. Orvosi ismeretek: 8 kredit
8.2. Mérnöki, technológiai ismeretek: 63 kredit
8.3. Minőségbiztosítási ismeretek: 45 kredit 9. A szakdolgozat kreditértéke 4 |