Belsőépítész tervezőművész szak
|
BELSŐÉPÍTÉSZ TERVEZŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: belsőépítész tervezőművész (Interior and Spatial Design) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat - szakképzettség: okleveles belsőépítész tervezőművész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Interior and Spatial Designer 3. Képzési terület: művészet 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőművészet, az építészmérnöki alapképzési szak. 4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a művészet, a művészetközvetítés és a műszaki képzési területen azok az alapképzési és a mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék) - a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja belsőépítész tervezőművészek képzése, akik képesek az építészeti környezetalakítás során társtervezőként együttműködésre, építész és más tervezőkkel az adott tér, illetve terek esztétikai, funkcionális és pszichológiai vonatkozásaival összefüggő kérdésekre a válaszokat megadni, továbbá az építészeti tér, illetve terek megformálása során képesek abban a múlt örökségeként ránk maradt egyedi elemek és berendezések koncepcionális egységének megőrzésére. Rendelkeznek az ehhez szükséges műszaki alapműveltséggel, művészeti alkotókészséggel. Nemcsak az egyes szakágak szempontjainak koordinálásához szükséges ismereteknek vannak birtokában, hanem jártasak az egyes anyagok tulajdonságaiban és felhasználásukhoz elengedhetetlen műszaki és megmunkálási ismeretekben is. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 8.1.1. A belsőépítész tervezőművész a) tudása - Képes az alapvetően funkcionális tér környezeti hatásainak felmérésére és a társadalom vagy a közösség, mint a kor kulturális identitásának leképzésével belső tereink alakítására. - Képes a használói igények generálta gyors változásokra történő reagálásra, ezzel lehetőséget teremt egyedi terek kialakítására. - Széleskörűen elemzi a tér emberi érzékelésének folyamatát, és ezt a sajátos kommunikációt az emberi használat folyamatos, sajátos integritásaként értelmezi. - A téralakítás során figyelembe veszi az építtetők közötti érzelmi és filozófiai különbségek társadalmi és szociális hatását. - Specializált ismeretekkel rendelkezik arról, hogy hogyan alakul át a bent és a kint viszonya az európai közfelfogásban, és ez a változás milyen hatással lesz az európai építészeti gondolkodásra és belső téralakításra. - Érti és magas szinten ismeri a kreativitás és a design-gondolkodás hatásmechanizmusát, alkalmazásuk fontosságát a tervezési folyamatokban. - Magas szinten ismeri a metakommunikáció elemeit, megérti és összhangba hozza a belső tér alakításával. - Magas szinten képes a tér- és a térélmény tudatos kezelésére, az azt befolyásoló fizikai, biológiai, kulturális vonatkozások alkalmazásával. - Magas szinten ismeri a belsőépítészeti szaknyelvet, a rendelkezésre álló tradicionális és innovatív anyagokat, a megmunkálásukhoz használt eszközöket, technológiát, tisztában van a főbb gyártási, előállítási folyamatokkal és a tevékenység végzésének körülményeivel. - Jártas a művészeti kutatásban bevált adat- és forrásgyűjtési, kezelési, szelekciós és értékelési módszerekben és ezek eredményeit beépíti munkájába. - Részleteiben és rendszerében is ismeri a belsőépítészet szerzői jogi és etikai normáit, szabályozását, érti a vállalkozás működtetésének formáit, valamint alapos áttekintéssel bír a szakterületet érintő intézményrendszerről. - Ismeri és érti szakmai munkájának erősségeit és gyengéit. Tisztában van azzal, hogy az élethosszig tartó tanulás és a megújuló tudás hogyan lehet hasznos szakterületének művelése számára. - Magas szinten ismeri a specializált ötlet- és koncepciófejlesztési, innovációs módszereket. - Érti a komplex tervezési alkotófolyamatok összefüggéseit. - Magas szintű esztétikai és kritikai érzékkel, valamint kialakult ízléssel rendelkezik. b) képességei - Képes a tervezési alkotófolyamat programalkotástól a lényegi elemek kimunkálásán át társtervezői munkájával segíteni az építési folyamat hatékony alakítását. - Képes autentikus helyszínek és tárgyak révén az eredeti tér korhű rekonstrukciójára, illetve a mai ember „környezetének” kreatív ötleteivel történő alakítására. - Megszerzett téralakító tudását rendszerezett módon, a stratégia integráns részeként alkalmazva képes az új kihívásokra reagálni komplex és kollektív megoldást igénylő helyzetekben is. - Felismer komplex szakmai problémákat, saját tervezési, alkotói programot alakít ki, és ez alapján önálló kreatív szakmai munkát végez. - Korábban megszerzett és rendszerezett tudását és tapasztalatait stratégiai módon alkalmazza változó, új típusú, komplex helyzetekben. - Képes csoportmunkában való részvételre, komplex látásmóddal, egyedi kreatív ötletek kidolgozásával. - Képes hiteles lenni mind kulturális ismereteinek alkalmazásában, mind a vizuális, tárgyi és térbeli környezet egyedi alakításában. - Rutinszerűen és innovatív módon alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát egyéni koncepciói és önálló tervei megvalósításához. - Képes az épített tér és a virtuális tér közötti dekódoló hatások magas szintű megértésére és a természeti térrel való összehangolására. - Komplex módon vizsgálódik, összetett művészeti és designkutatást folytat. A tágabb kontextuális összefüggéseket kritikusan kezeli, rendszerszerűen értelmezi és építi be tervezési feladataiba. - Magas szintű kritikai gondolkodásával alakítja a teret a benne élő ember gondolkodásbeli változásainak elemző értelmezésével. - Interdiszciplináris alkotóközegben belsőépítészeti szakterületét kompetensen és magas színvonalon képviseli, csapatban dolgozva egyenrangú félként, alkotó módon működik együtt a társszakmák és a különböző művészeti területek képviselőivel. - Alkalmazza szakterülete etikai és szerzői jogi normáit, továbbá a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazza tudását eltérő intézményes keretek között is. - Szakmai álláspontjának kialakításakor támaszkodik az alkotói, illetve tervezői folyamatok értékelésére, a gyakorlatból szerzett anyag- és tárgyismereten túl képes az önálló véleményalkotásra. - Konzekvensen felhasználja a kultúra történeti tanulságait, mitológiája jelképrendszerét, arra figyelve, hogy a társadalmi berendezkedés hogyan hat a mai térszervezésre. - Kreativitásával képes a legújabb innovatív ismeretek, technológiák terveibe való beépítésére. - Alkalmazni tudja a kongruens, minden érzékszervünket megmozgató, hiteles térélmény kialakításának módszereit. - Munkáiban képes a legkülönfélébb művészeti társterületek integrálására, az újonnan megjelenő technológiáknak az alkotás folyamatába való bekapcsolására. - Szakterületét a legmagasabb színvonalon, alkotó módon képviseli, mind internacionális, mind interdiszciplináris építőművészeti alkotóközösségben. - Téralkotó tevékenységét nyilvánosság előtt végzi, képes konzekvensen a szakterületét érintő témákban nagy biztonsággal kifejteni szakmai álláspontját, anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven. - Szakmai álláspontjának kifejtésekor képes a konfliktuskezelésre, szakmai szempontjainak érvényesítésére az együttműködés érdekében. - Munkáját szakterülete etikai és szerzői jogi normái szerint, a szakmai elvárásoknak megfelelően látja el. - Szakmai ismereteit munkája során fejleszti, megújítja, megosztja szakmai közösségével, annak érdekében, hogy alkotói, tervezői feladatait minél magasabb szinten legyen képes ellátni, képviselni. - Projektekben képes a vezető szerep ellátására, alkotók, társtervezők és megvalósítók tevékenységét irányítva. - Képes értékelni saját szakmai tevékenységét, szakmai erősségeit, gyengeségeit és tudását, kompetenciáit és alkotói, tervezői gyakorlatát folytonosan naprakészen tartja, megújítja, fejleszti. - Aktív tervezői, gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. c) attitűdje - Téralkotó tevékenységét magas minőség, művészi érzékenység, értékállóság és intellektuális szemlélet jellemzi. - Keresi az új szakmai ismereteket, módszereket és technikákat, figyelemmel kíséri a kortárs művészeti, társadalmi, gazdasági, piaci, ökológiai és információ-technológiai folyamatokat, tendenciákat. - Belsőépítészeti munkájában motivált és elkötelezett, alkotótevékenységét szellemi szabadság, kísérletező és vállalkozó kedv jellemzi. - Tudatosan törekszik saját szakmai határainak, illetve a szakterületek közötti határok és hagyományos keretrendszerek átlépésére, meghaladására. - Elsajátítja szakmája új informatikai, megjelenítési technológiáit, elemzi ezek társadalomra gyakorolt hatását és integrálásuk lehetőségeit a tervezési folyamatokban, továbbá alkalmazza a tér- és tárgyalkotás ökológiailag kedvező megoldásait. - Keresi azokat a kihívásokat és komplex problémákat, ahol szakmai tudását és kreativitását kamatoztatva adekvát válaszokat adhat, originális alkotásokat hozhat létre, önállóan vagy csoport tagjaként. - Figyeli az építőművészi, az építészmérnöki terület kihívásait, illetve az azokra adott reakciókat, hogy adekvát válaszokat tudjon adni a felmerülő kérdésekre. - Rugalmasan és adaptívan viszonyul tevékenységében az új típusú kihívásokhoz, problémákhoz és helyzetekhez. - Társadalmi és ökológiai szempontból érzékeny és elkötelezett, munkájában törekszik a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére, a különböző társadalmi és kulturális csoportokkal szemben befogadó, toleráns és empatikus. - Saját alkotó, tervező tevékenységét képes elhelyezni a tágabb kulturális, gazdasági és piaci kontextusban, szakmája etikai és szerzői jogi normáit betartja. - Szakmai kérdésekben önálló tájékozódással, kifejezőerővel, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. - Téralakító tevékenységét szakmai kontextusban és szakmainyelv-használattal eszközökkel végzi. d) autonómiája és felelőssége - Szakmai identitása kialakult. - Szakmai kérdésekben önállóan tájékozódik, saját ízléssel és szakmai véleménnyel bír. - Alkotásait művészi igényességgel, professzionális módon valósítja meg. - Rendszeresen kezdeményez, vezet és formál projekteket. - Tereit interdiszciplináris megközelítéssel, autonóm módon és felelősen, szerzőként képes létrehozni. - Munkáját a mindenkori kulturális közegben átfogó érzékenységgel, tudatosan és felelősen képes létrehozni. - A szakmai közösség tagjaként felelősséget vállal tervezőtársaiért, a tárgyi, a környezeti és az eszmei értékekért, a belsőépítészet etikai normáiért. - Szakmai alázattal képes egyedi projektek vezetésére, formálására, megvalósítására. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditértékkel együtt tervezői kompetenciák (belsőépítészeti- és építészeti tervezés, bútor-, tárgytervezés, tervezésmódszertan, szerkezettan és anyagismeret, környezettervezés, modellezési technológiák prezentáció) 30-60 kredit; - elméleti stúdiumok (szakergonómia, kutatásmódszertan, kommunikáció, fenntarthatóság, ökológia, gazdasági és jogi ismeretek, környezetpszichológia, építészet- és művészettörténet, szaktörténet, enteriőrtörténet és - elmélet, környezetpszichológia) 30-60 kredit; - társszakmai ismeretek (világítástechnika, épületgépészet és akusztika, településkörnyezet elemzés, formatervezés) 10-20 kredit; - integrált szakmagyakorláshoz szükséges átfogó ismereteken túlmutató szakértelem elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tanulmányok (kortárs design és enteriőr, speciális bútorszerkezettan, épületszerkezettan és anyagismeret) 10-20 kredit. 9.2. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok szerint az alábbi ismeretkörökben: - művészeti ábrázolási ismeretek: rajz, színtan, formatan, anatómia, mintázás, ábrázoló geometria, számítástechnikai ismeretek, grafikai tanulmányok; - tervezési és szakelméleti ismeretek: belsőépítészeti- és építészeti tervezés, tárgy- és bútortervezés, bútor- és épület-szerkezettan, művészettörténet és szakelmélet, társadalomtudományi, kommunikációs és prezentációs ismeretek területeiről. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. 9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek A képzés csak teljes idejű képzésben, a nappali képzés munkarendje szerint szervezhető meg. |
