Kórház- és orvostechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen KÓRHÁZ- ÉS ORVOSTECHNIKAI SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve kórház- és orvostechnikai szakmérnök szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület műszaki 4. A felvétel feltételei - szöveges Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésen) szerzett oklevél és szakképzettség az alábbi képzések valamelyikén: – építészmérnöki; – építőmérnöki; – gépészmérnöki; – mechatronikai mérnöki; – mérnökinformatikus; – vegyészmérnöki; – villamosmérnöki. Képzési idő 4 Kreditek száma 120 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1. A képzés célja: olyan szakmérnökök képzése, akik a meglévő mérnöki vagy mérnökinformatikus alapképzési képzettségük alapján elsajátítják az egészségügyi intézmények (kórházak, klinikák, rendelőintézetek, magánklinikák, diagnosztikai és rehabilitációs központok stb.), valamint az orvostechnológia ipar és szolgáltatások területén az orvostechnika műveléséhez szükséges orvosbiológiai és egészségtudományi ismereteket, továbbá a speciálisan az egészségügy területén vagy az egészségügy érdekében végzett területeken szükséges műszaki ismereteket, és ezek alapján képesek ellátni: – az egészségügyi intézmények orvostechnikai/orvostechnológiai és kórháztechnikai eszközeinek szakszerű és biztonságos üzemeltetését, a gép-, műszer- és eszközgazdálkodás feladatait; – az egészségügyi intézmények infrastrukturális és műszaki ellátási feladatait, valamint az épületállomány és az épületgépészeti berendezések felügyeletét; – az orvostechnikai/orvostechnológiai és kórháztechnikai tervező, gyártó és értékesítő vállalatok, üzemek, intézetek orvostechnikai jellegű feladatait; és ily módon alkalmasak arra, hogy az egészségügyi szakszemélyzet (orvosok, ápolók, gazdasági szakemberek, egészégügyi menedzserek) mellett szakszerűen vegyenek részt a gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenység ellátásának műszaki támogatásában.
A végzett hallgatók interdiszciplináris képzettségük alapján összekötő szerepet töltenek be az orvosok, ápolók és az egészségügyi gazdasági szakemberek, valamint a külső műszaki lehetőségek egyeztetése során. A mérnöki szakképzettséggel rendelkezők kiemelten alkalmazhatók a korszerű műszerek tervezése, gyártása, telepítése, üzemeltetése, tesztelése, hibadiagnosztizálása, szervizelése és alkalmazástechnikai továbbfejlesztése szakterületeken, valamint minőségbiztosítási, auditálási, akkreditálási feladatok megoldásában.
7.2. Szakmai kompetenciák:
7.2.1. Tudás: A szakirányú továbbképzési szakon végzett hallgató: – műszaki alaptudásán felül ismeri az alapvető biológiai, anatómiai, élettani-kórélettani, higiéniai és egészségügyi szervezési és gazdálkodási fogalmakat, törvényszerűségeket; – ismeri az orvostechnikai berendezések, készülékek és eszközök diagnosztikai és terápiás alkalmazásának feltételeit, amelyek alapján képes az egészségi szakszemélyzettel együtt részt venni a gyógyító-megelőző tevékenységeket elősegítő műszaki feladatok megoldásában; – fizikai, kémiai és műszaki szaktudását alkalmazni tudja a gyógyító-megelőző rehabilitációs folyamatokhoz szükséges orvostechnikai eszközök tervezési, alkalmazási, minőségbiztosítás-ellenőrzési feladatai során; – részt tud venni az egészégügyi intézmények folyamatos üzemeltetéséhez szükséges infrastrukturális és műszaki ellátási feladatainak megoldásában és kivitelezésében; – tisztában van a K+F+I tevékenység egészségügyben betöltött szerepével; – ismeretekkel bír és képes döntéstámogató szakértői tevékenységgel hozzájárulni a digitalizált egészségügyben megjelenő rendszertechnikai feladatok megoldásához.
7.2.2. Képesség: A szakirányú továbbképzési szakon végzett hallgató(t): – jellemzi a műszaki átlátóképesség, rendszerszemlélet, logikus gondolkodás; – jellemzi a tervezési és értékelési képesség, elemzőkészség; döntésképesség; – jellemzi a problémamegoldó képesség (probléma felvetése, meghatározása; megoldási alternatívák, a legjobb megoldás kiválasztása); – jellemzi a felelősségtudat, csapatszellem, megbízhatóság, precizitás; – jellemzi a környezet- és energiatudatosság; – munkáját kiemelten jellemzi a betegbiztonság és üzembiztonság elvárt követelményeinek figyelembe vétele; – képes a gyártással, szervizeléssel, javítással foglalkozó vállalkozásoknál részt venni a konkrét eszközök, folyamatok tervezésében, kivitelezésében, bemérésében; – képes értékesítő vállalkozásoknál az orvos- és kórháztechnikai eszközök műszaki sajátosságainak szakszerű ismerete, összehasonlító elemzése alapján a lehetőséget megadni más hasonló termék alkalmazására; – képes az egészségügyi intézményekben az orvostechnikai eszközök beszerzésében szaktanácsadásra, szakszerű használat betanítására, az előírt időszakos ellenőrző vizsgálatok végrehajtására vagy az ezekben való részvételre; – képes egészségügyi intézmények orvostechnikai, klinikai, kórháztechnikai üzemeltetési feladatainak ellátására; – képes a fentiekben felsorolt szakterületeken középvezetői vagy felsővezetői feladatok ellátására; – rendelkezik vállalkozásszervezési és -irányítási készséggel, alkalmazva start-up lehetőségeket és technikákat; – jellemzi az információgyűjtő és -rendszerező képesség, a klinikai-kórháztechnikai-orvostechnikai szakterülettel kapcsolatos idegen nyelvű ismeretek megértése, és kommunikációs képessége alapján alkalmas annak szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.
7.2.3. Attitűd: A szakirányú továbbképzési szakon végzett hallgató(t): – kritikusan szemléli saját munkáját; – együttműködőkészség, kapcsolatteremtő képesség jellemzi; – konstruktívan áll a szakmai kérdésekhez, fogékonyság jellemzi az újdonságok iránt; – fogékony a projektben végzett munka során az együttműködő, nyitott, segítőkész hozzáállásra, és minden tekintetben törekszik a minőségre; – elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, betartja a vonatkozó szakmai, jogi, etikai és orvosetikai szabályokat, normákat; – fogékony az új információk befogadására, szakmai ismeretekre és módszertanokra; – vállalja és hitelesen képviseli az orvos- és kórháztechnikai szakterülethez kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepét, képviseli szakterületének legfontosabb értékeit.
7.2.4. Autonómia és felelősség:
A szakirányú továbbképzési szakon végzett hallgató(t): – felelősségtudat jellemzi a munkával és magatartással kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően; – önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét; – felelősséget érez az orvostechnológiai ipari ágazat szerepének erősítéséért; – felelősséget vállal saját döntéseiért, a saját és az irányítása alatt álló projekt munkájáért; – felelősséggel vállalja szakmai állásfoglalásainak következményeit; – választott szakterületében önállóan képes azonosítani a problémákat, az elméleti és gyakorlati tudása segítségével alkalmaz azok megoldási stratégiáinak kidolgozására és e stratégiák következetes követésére.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték 8.1. Orvostudományi alapismeretek: 20 kredit Anatómiai alapismeretek; élettan-kórélettan; kórházhigiénia.
8.2. Szakirányú alapozó műszaki ismeretek: 33 kredit Az orvostechnológia alapjai; kórháztechnológiai alapismeretek; fiziológiai jelek méréstechnikája; egészségügyi informatika.
8.3. Orvostechnikai szakmai ismeretek: 23 kredit Orvostechnikai eszközök; orvosi képi megjelenítők; speciális orvostechnikai készülékek; gyógyászati biztonságtechnika.
8.4. Orvostechnológiai/kórháztechnikai szakmai ismeretek: 17 kredit Egészségügyi gazdasági és jogi ismeretek; orvostechnológia-kórháztechnológia; kórházüzemeltetés; kórházi szolgáltatások.
8.5. Választható szakterületi modul: 19 kredit a) klinikai mérnöki: egészségügyi intézmények tervezési és üzemeltetési feladatai; kórházmenedzsment; kórházüzemeltetés-projekt. b) orvostechnikai mérnöki: orvostechnikai készülékek rendszertechnikai elemei; orvostechnikai készülékek tesztelése; minőségbiztosítási akkreditációs projekt.
9. A szakdolgozat kreditértéke 8 |