Alternatív növénytermesztő szakmérnök szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen ALTERNATÍV NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve alternatív növénytermesztő szakmérnök szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület agrár 4. A felvétel feltételei - szöveges legalább alapképzésben (korábban főiskolai rendszerű képzésben) agrár képzési területen szerzett mérnök szakképzettség vagy környezetmérnök szakképzettség vagy egyéb alapképzési szakon (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett mérnök szakképzettség és a kertészeti ágazatban való foglalkoztatottság Képzési idő 2 Kreditek száma 60 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A képzés célja a megfelelő termesztés technológiai szemléletének kialakítása, valamint olyan speciális ismeretekkel és szemléletmóddal rendelkező szakemberek képzése mezőgazdasági szakterületen, akik elméleti felkészültségük, szakismereteik és gyakorlati ismereteik birtokában képesek az alternatív gabonafélék (tönköly, durum búza, triticale), a cirokfélék (takarmánycirok, szemescirok, silócirok, szudánifű és seprűcirok), az alternatív pillangósok (csicseriborsó, lóbab, tarka koronafürt), olajnövények (ricinus, mustár), olaj- és takarmánytök, csicsóka, rostnövények (len, rostkender), köles, bíborhere, bükkönyfélék (tavaszi [takarmány] bükköny, szöszös bükköny, pannon bükköny), zöldbab, szárazborsó, lencse [étkezési és takarmány), csillagfürt, dohány, valamint mák, sáfrányszeklice, somkóró, szarvaskerep, szegletes lednek és a szója termesztési, növényvédelmi, termék-feldolgozási technológiáinak fejlesztésére, a fejlesztési eredmények elemzésére, értékelésére, alkalmazására, valamint a felmerülő termesztési problémák kezelésére, megoldására. A képzés során megszerezhető ismeretek, elsajátítandó tudáselemek: A hallgatók megismerik: az érintett növények növényélettani ismereteit, víz- és tápanyagigényüket; Magyarország klimatikus viszonyait, az ország éghajlati viszonyaihoz alkalmazkodó alternatív növényfajtákat; az érintett növénycsoportok vízigényét; a növénytermesztési, növényvédelmi technológiák sajátosságait, azok illeszkedését a különböző növénytermesztési stratégiákhoz; az alternatív gabonafélék, a cirokfélék, az alternatív pillangósok, olajnövények, olaj- és takarmánytök, csicsóka, rostnövények, köles, bíborhere, bükkönyfélék, zöldbab, szárazborsó, lencse, csillagfürt, dohány, valamint mák, sáfrányszeklice, somkóró, szarvaskerep, szegletes lednek, és a szója termesztési technológiáját; a piacon már meglévő, működő termesztési, feldolgozási, valamint a területet szabályozó hatósági munkákat; valamennyi alternatív növény részletes termesztési ismereteit, a termesztés során felmerülő problémák kiküszöbölésének módszereit, valamint a feldolgozás során kialakítandó technológiai feltételeket, a feldolgozás elméleti és gyakorlati elemeit; az egyéni és csoportos kommunikáció módszereit, a kommunikációs készség fejlesztésének eszközeit, az írásos kommunikációs formák követelményeit. képessé válnak: az agrometeorológiai adatok alapján a különböző agrotechnikai munkafázisok szervezésére, a tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi feladatok megfelelő ütemezésére; talajnedvességi adatok ismeretében a vízutánpótlás idejének és mennyiségének meghatározására; a munkaterületük és annak térségében jelentkező alternatív növénytermesztés technológiai problémáinak felismerésére, az összefüggések feltárására, elemzésére, értékelésére, rangsorolására és kezelésére; a természeti erőforrások hatékony felhasználására; a szakirodalom követésére és annak szaktudáson alapuló kritikus értékelésére. tanulmányozzák a gyógy- és fűszernövények, valamint az „alternatív” növények további élelmiszeripari, takarmányozási és ipari hasznosíthatóságát, feldolgozhatóságát; megismerkednek a termesztés ökonómiáján keresztül az alternatív növények termesztéséhez szükséges befektetett eszközökkel és az ezek működtetéséhez szükséges forgóeszközökkel, valamint betekintést nyernek a termelési költségek alakulásába. Személyes adottságok, készségek: megfelelő kapcsolatteremtési készség; felelősségtudat; szervezőkészség; önálló munkavégzésre való alkalmasság; vezetői feladatok ellátására való törekvés. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A végzettek tudásukat önálló vállalkozóként vagy szakmérnökként a körzetükben lévő mezőgazdasági termesztéssel, illetve feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknál hasznosíthatják. Alkalmasak lesznek közép- és felsővezetői munkakörök betöltésére különböző méretű mezőgazdasági vállalkozásokban, egy-egy növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozásban a termékelőállítás folyamatainak, feladatainak magas szintű áttekintésére, értékelésére, operatív koordinálására. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Élettani és földműveléstani alapozó ismeretek: 16 kredit Alternatív növénytermesztés ökonómiája, növényélettani ismeretek, hazánk agrometeorológiai adottságai Speciális növénytermesztési és feldolgozási technológiai ismeretek: 26 kredit Alternatív-, gyógy- és fűszernövények víz- és tápanyagigényének, termesztéstechnológiájának, valamint feldolgozásának, felhasználásának módszerei Növénytermesztési és feldolgozási gyakorlati ismeretek: 8 kredit Az ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának lehetőségei, valamint a gyakorlati eljárások 9. A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit |