Légiközlekedési-hajózó szakmérnöki szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen LÉGIKÖZLEKEDÉSI-HAJÓZÓ SZAKMÉRNÖKI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve légiközlekedési-hajózó szakmérnöki szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület műszaki 4. A felvétel feltételei - szöveges műszaki vagy informatikai képzési területen legalább alapképzésben (vagy korábbi rendszerű főiskolai szintű képzésben) szerzett végzettség és mérnöki szakképzettség, és legalább középfokú (B2 szintű) komplex államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol nyelvből, és repülőorvosi (korlátozás nélküli EASA Part-MED Class 1) és sikeres pályaalkalmassági vizsga. Képzési idő 3 Kreditek száma 90 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek:
A légiközlekedési-hajózó szakmérnök ismeri és készség szinten használja a légiközlekedési szakemberektől megkövetelt speciális angol nyelvet; a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert; szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit; a légi járművekkel és vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos tűz- és baleseti veszélyeket és azok megelőzésének, elhárításának lehetőségeit; a repülés nemzetközi és hazai szervezeteit, az általuk kiadott előírásokat (ICAO Annex-ek, az Európai Unió rendeletei, EASA előírások, nemzeti előírások); a számítástechnika alapjait (szövegszerkesztést, táblázatkezelést, adatbázis-kezelést) felhasználói szinten; és alkalmazni tudja a navigációs és teljesítményszámításhoz szükséges elméleti alapokat; a meteorológia alapfogalmait, jelenségeit, ezek repülésre gyakorolt hatását és a repülésre veszélyes légköri folyamatokat; a repülési szabályokat és eljárásokat, az eljárások kidolgozásának alapjait; és alkalmazni tudja a látás utáni és műszeres navigációs eljárásokat; és alkalmazni tudja a rádióforgalmazás szabályait.
A légiközlekedési-hajózó szakmérnök képességei: személyes kompetenciái (felelősségtudat, precizitás, állóképesség, stressztűrő képesség, térérzékelő képesség, mozgáskoordináció, kézügyesség, pszichomotoros funkciók, beszédkészség, figyelemmegosztás, határozottság); társas kompetenciái (kapcsolatteremtő készség, irányítási készség, konfliktusmegoldó készség, csapatmunka és együttműködés); módszerekkel kapcsolatos kompetenciái [analitikus gondolkodás, önkontroll (önellenőrző képesség), problémamegoldás, hibaelhárítás, helyzetfelismerés, rendszerekben való gondolkodás, lényegfelismerés (lényeglátás), döntésképesség, szervezőkészség] képessé teszik polgári célú légiközlekedésben részt vevő repülőgép irányítására.
A végzettek képesek rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására; az angol nyelvű szakirodalmat, dokumentációt készség szinten használni; a repülés megtervezésére, a szükséges navigációs és teljesítményszámítás elvégzésére; a repülési terv elkészítésére, leadására; a repülőgép-sárkány berendezéseinek és rendszereinek, a repülőgép hajtóművének és rendszereinek, a fedélzeti műszerek és műszerrendszerek a Légiüzemeltetési Utasításban leírtak szerinti üzemeltetésére, az esetlegesen bekövetkező meghibásodás felismerésére és szakszerű kezelésére; a fedélzeti rádió- és rádiónavigációs berendezések beállítására, használatára; földrajzi ismeretei, térképhasználati jártassága, vizuális tereptárgy-felismerő képessége és gyakorlata alapján a Látás utáni Meteorológiai Körülmények (Visual Meteorological Condition, VMC) esetén – egyéni korlátozásait figyelembe véve – látás után navigálni; Műszeres Meteorológiai Körülmények (Instrument Meteorological Condition, IMC) esetén – egyéni korlátozásait figyelembe véve – rádiónavigációs ismereteit és gyakorlatát felhasználva, a fedélzeti műszerek alapján navigálni; az angol nyelvű rádióforgalmazásra; a meteorológiai helyzet elemzésére, értékelésére, a szükséges intézkedés meghozatalára; a meteorológiai táviratok és jelentések értelmezésére és figyelembevételére; a repülésbiztonsági szabályok betartására; továbbképzés, megfelelő gyakorlat megszerzése után szakági vezetői pozíciók betöltésére (légiüzemeltetésért, földi kiszolgálásért, repülésbiztonságért, megfelelősségért felelős vezető); gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
A légiközlekedési-hajózó szakmérnök attitűdje: törekszik arra, hogy önképzése a légiközlekedési-hajózó szakmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen; törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg; megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
A légiközlekedési-hajózó szakmérnök autonómiája és felelőssége: munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését; értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát; figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére; figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenység rendszerben: A képzés célja olyan légiközlekedési-hajózó szakmérnökök képzése, akik alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél légiközlekedési-hajózó szakmérnöki tevékenység ellátására. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Humán ismeretek: 16 kredit Szakmai angol; Légijog; Repülésmeteorológia; Emberi teljesítőképesség és korlátai Repülő-műszaki ismeretek: 28 kredit Elektromosság, elektronika; Repüléselmélet; PPL elméleti ismeretek; Repülőgépműszerek és elektromos berendezések; Repülőgép-sárkányszerkezet és rendszerei; Repülőgép-hajtóművek; Rádió és radartechnika; Repülőgép-robottechnika Repülő-hajózó ismeretek: 26 kredit Repülési navigáció; Repüléselőkészítés és -tervezés; Légijárművek üzemeltetési eljárásai; Rádióforgalmazás; Repülőszemélyzeti együttműködés Gyakorlat és alkalmazás: 10 kredit 9. A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit |