Történeti muzeológia szak

 TÖRTÉNETI MUZEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: történeti muzeológia (Historical Museology)

  2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

  szakképzettség: okleveles történeti muzeológus

  a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historical Museologist

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak muzeológia szakiránya.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a jogi, az államtudományi, a társadalomtudomány, az orvos- és egészségtudomány, az agrár, a műszaki és a természettudomány képzési területek alapképzési szakjai.

  4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

  a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

  a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

  a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

  7.   A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225/0222

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A történeti muzeológia mesterképzési szak képzési célja olyan szakemberek képzése, akik képesek országos, megyei vagy kisebb szak- és más múzeumok, gyűjtemények, kiállítóhelyek tudományos munkatársi vagy vezetői feladatainak ellátására, továbbá szakáguk elméletének és módszertanának saját kutatásaik segítségével történő továbbfejlesztésére alkalmasak.

  Megszerzett történeti, valamint általános és szakmuzeológiai ismereteik birtokában képesek a gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, megőrzés, a tudományos feldolgozás, illetve a bemutatás és a közművelődési hasznosítás teljes körű és önálló végzésére, valamint e tevékenységek összehangolására, irányítására. Képesek önálló kutatásra és kutatási eredményeik, következtetéseik megvédésére, tudományos publikációk létrehozására. Alkalmazhatók a média, a kulturális igazgatás területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A történeti muzeológus

  a) tudása

  A történelem alapképzési szak áttekintő szintjén ismeri a történelem teljességét, továbbá a történeti muzeológia elméleti problémáit, ezek folyamatszerű összefüggéseit.

  Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

  Alapvető ismeretekkel rendelkezik az Európán kívüli kultúrákról, érti és képes azok történeti összefüggéseit átlátni.

  Érti és átlátja történeti, filozófiai, politikai szövegek, és a filmen és egyéb médiák útján megjelenő kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

  Átfogó ismeretekkel rendelkezik a történelem, annak segéd és rokontudományaira jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, adatbázisairól, bibliográfiáiról.

  Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a történettudomány és a muzeológia, valamint ezekhatártudományainak kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

  Alaposan és átfogóan ismeri a tágan értelmezett történettudományt és a muzeológiát jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat s azok kontextusait, a korszerű múzeumi technikákat.

  Ismeri a kulturális javak megőrzésének és közönség elé tárásának megfelelő formáit, a muzeológia tudományterületén megjelenő új ismeretanyagot és annak alkalmazását, a múzeumi szakmai funkciók teljességét és ellátásuk módszertani fogásait a gyűjteményi, tudományos-publikációs, és közönségkapcsolati tevékenységcsoportban, ismeri a fenti tevékenységeket szabályozó törvényeket, rendeleteket és etikai normákat, a korszerű nemzetközi és hazai muzeológiai gyakorlatot.

  Ismeri és alkalmazza az elsődleges forrásul szolgáló tárgyi kultúra anyagának feltárására, begyűjtésére, nyilvántartásba vételére, megőrzésére, tudományos feldolgozására-elemzésére, logikai rendszerezésére és értékelésére, hozzáférhetővé tételére vonatkozó szakmai elvárásokat, és eljárásokat.

  Legalább két idegen nyelvet ismer a történeti muzeológia műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

  Szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.

  b) képességei

  Képes a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, világképek megformálódásának kritikai elemzésére és értelmezésére.

  Kritikusan képes értelmezni a magyar és az európai történelem szempontjából releváns identitás-konstrukciókat.

  Képes az európai és az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.

  Képes tájékozódni saját múzeumi szakterülete minden részletében, rendszerező képességgel rendelkezik a gyűjtemények feldolgozásában, tudományos kutató munkájukhoz szükséges látóköre széles, problémamegoldó képességgel rendelkezik.

  Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.

  Képes az információk kritikus elemzésére, önállóan kidolgozott, a történettudományban és a muzeológiában elfogadott szempontok szerinti feldolgozására, új összefüggések felismerésére.

  Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

  Képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, hatásosan érvelni saját álláspontja mellett, mások álláspontját kritikusan vizsgálni, magyar és idegen nyelven egyaránt.

  Kommunikációs és előadói képességgel rendelkezik mind a muzeológia hagyományos formái, a tárlatvezetés, előadások, múzeumi foglalkozások és vetélkedők esetében, mind a modern eszközök és média, filmek és digitális hordozók használatakor.

  Résztémája összefüggéseit, problémáit képes önállóan, kritikai szempontok szerint feltárni.

  Képes a különböző szakmai besorolású, országos-, hely- vagy szaktörténeti gyűjtőkörű muzeális intézmények tevékenységének bármely területén jelentkező aktuális feladatok ellátására.

  Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.

  Szakmai kommunikációjában képes a történeti muzeológia szakmai normáinak megfelelő megnyilvánulásra.

  c) attitűdje

  Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

  A történeti muzeológusi felkészültségénél fogva folyamatosan tanulmányozza az Európán kívüli kultúrákat, ismereteit továbbfejleszti.

  Történeti muzeológusi hivatása iránt motivált és elkötelezett, speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

  A történettudományra és a történeti muzeológiára jellemző specifikumokból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.

  A történeti és muzeológiai tanulmányai során szerzett szakmai tudását felhasználja és segíti a jelenkori társadalmi változások megértésére és megértetésére.

  Szem előtt tartja történeti muzeológiai résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

  Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

  Kreatív, térlátását és esztétikai érzékét a kiállítás-rendezésben kapcsán folyamatosan fejleszti.

  d) autonómiája és felelőssége

  Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

  Megszerzett történeti és muzeológiai tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai és szellemi identitását.

  Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

  Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

  Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel a történeti muzeológia szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

  Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.

  Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

  Önállóan szelektálja és tudatosan alkalmazza a megfelelő tudományos módszereket.

  Problémafelismerő és problémamegoldó, önálló ítéletalkotó képességgel rendelkezik a tudományos és publikációs tevékenységben, alkalmas elmélyült és igényes, önálló értékeléseket eredményező kutatói munkára a muzeológiai tevékenységek intézményen belüli és kívüli területein egyaránt.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  - a magyar és egyetemes történet ágai (gazdaság-, társadalom-, művelődéstörténet), történelem segéd és rokontudományai, különösen a tárgyi emlékek, történeti földrajz és helytörténet (a középkortól a jelenkorig), technika-, művelődés- és kultúrtörténet (a középkortól a jelenkorig), tekintettel az anyagi, tárgyi kultúra magyarországi darabjainak termelésére és fogyasztói használatára 24-28 kredit.

  - muzeológiai szakismeretek [az alapképzésben elsajátított (orvostörténeti, agrár- és néprajzi, műszaki- és közlekedési, technika- és iparművészet-történeti) muzeológiai ismereteken felül további szakmuzeológiai anyagismeret (különösen kerámia, textília, fémek, fa, papír), termelés és használat-történeti ismeretek (munka- és használati eszközök, lakáskultúra, bútorok, háztartási eszközök, a mindennapi élet tartozékai ruházkodástól a szokásrendben használt tárgyakig, szerszám és pénzhasználat), korabeli ábrázolások, képi anyagok ismerete, hangsúlyosan az újkori emlékanyagban megmaradt fotó-, illetve fotózástörténetre (fényképek, sokszorosított dokumentumok), szakmuzeológiai forrásismeret (hangzó és más technikai források), múzeumi gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés, a kutatás és annak kiszolgálása)] 20-28 kredit;

  - múzeumi és kiállításmenedzsment-ismeretek (a múzeumügy és a kultúrpolitika, a kiállításrendezés elmélete, módszertana, múzeumi és kiállítás-menedzsment, múzeumi marketing, gyakorlati kiállítás-rendezés) 16 kredit;

  - múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, közönségkapcsolatok [(„látogatóbarát” múzeum, a múzeumi ismeretközlés lehetőségei, múzeumpszichológia) informatika lehetőségei a múzeumban, a kulturális örökség és múzeumügy Európában és Magyarországon, a mai magyarországi vonatkozó jogszabályok] 10-14 kredit;

  - szakmai gyakorlat 10-12 kredit.

  9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat két, egyenként 150 órás múzeumi szakmai gyakorlat elvégzéséből áll, melyre a szakmuzeológiai stúdiumok minimumának elvégzése után kerül sor egy helytörténeti gyűjteményben vagy szakmúzeumban, illetve egy országos (történeti) múzeumban. A két szakmai gyakorlat kreditértéke 5-5 kredit.

  9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

  A szak nemcsak az örökség védelemét és ápolását, hanem ezek mellett kifejezetten a múzeumi gyűjtést, megőrzést, nyilvántartást, bemutatást és történeti elemző kutatás munkáját végző szakembereket képez, ezért a képzés során nagy súlya van az országos, szak- és helyi múzeumokban töltött gyakorlati felkészülésnek.

  9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján forrástani, magyar művelődés és kultúrtörténeti, iparművészeti, technikatörténeti és általános muzeológiai ismeretkörökből.

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 20 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.