Környezetgazdálkodási agrármérnöki szak
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat - szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, az élelmiszermérnöki alapképzési szak. 4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a vadgazda mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, gépészmérnöki, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a természettudomány képzési területről a biológia, a kémia, a környezettan alapképzési szak. 4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék) - a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit - az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási és tervezési feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság, a gazdasági termelési folyamatok és a környezet széles értelmű fenntartható kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 8.1.1. A környezetgazdálkodási agrármérnök a) tudása - Ismeri és érti az agrárgazdaság és a vele kapcsolatos ipari termelés, a környezetvédelem szereplőinek sajátosságait, szerepüket a nemzetgazdaságban és a társadalomban. - Birtokában van a szakterületéhez kapcsolódó mezőgazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, természettudományi, környezetvédelmi, természetvédelmi, műszaki, gazdasági tanulmányi területek általános és specifikus ismeretanyagának. - Érti a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódásának okait, megérti és rendszerbe foglalja az összefüggéseket. - Részletekbe menően ismeri a környezetgazdálkodási terület ismeret és tevékenység-rendszerének aktuális követelményeit, élenjáró elméleteit, az ok-okozati összefüggéseket, alkalmazásuk korlátait, az ezeket felépítő terminológiát. - Részletesen ismeri a szakterület tevékenységrendszere tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat. - Ismeri és érti az adott szakterület működésének különböző jogszabályi környezetét, és a fennálló összefüggéseket. - Birtokában van a szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek. - Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit. - Ismeri, érti és alkalmazza szakterülete szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait magyar és idegen nyelven. - Széleskörű általános műveltséggel, társadalom- és agrártörténeti ismeretekkel rendelkezik. - Részletesen ismeri a mezőgazdasági termelés, a környezetvédelem és természetvédelem természettudományos alapjait, a mezőgazdasági termelés, a környezet és természet viszonyát, valamint az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának alapjait. - Ismeri a fenntartható gazdálkodást, birtokában van a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteknek, ismeri a mezőgazdaság műszaki-technológiai fejlesztés alapelveit. - Ismeri, érti és alkalmazza a természetes környezet megóvásának alapelveit, a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat. - Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az agrárgazdaságban. - Van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, azok fennálló kölcsönhatásaira. - Ismeri a szakterületének sajátos kutatási módszereit, technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait. b) képességei - Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrárgazdasághoz kapcsolódó hazai, nemzetközi gazdaságpolitikai és társadalmi eseményekben és jelenségekben. - Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben. - Képes a szakmai problémák sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére. - Képes speciális szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására. - Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására. - Képes az elemzés eredményének szintetikus értékelő megfogalmazására és jelentés készítésére. - Képes a szakterület tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére. - Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére illetve ennek megszervezésére. - Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat. - Képes bekapcsolódni kutatási, fejlesztési projektekbe. - Képes az adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelően felhasználni szakmai tudását. - Képes team munkában történő aktív részvételre, a team irányítására. - Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére. - Képes a szakmai tevékenységének gyakorlását jogszabályi keretek között megvalósítani. - Képes az irányított szervezet munkájának (tevékenységének), gyakorlati problémáinak tudományos igényű és tudományos módszerekkel történő elemzésére. - A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására. - Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására a szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció megvalósításához. - Magas szinten képes szakterülete szókincsével magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni. - A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait ismeri, feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza. - Magas szinten képes a szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait megtalálni, használni, ezeket feldolgozni és munkája során alkalmazni. - Képes agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására. - Képes megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre. - Képes agro-ökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban. - Képes természetes, biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére. - Képes vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére. - Képes települési környezetgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására. - Képes az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre. - Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére. - Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében. c) attitűdje - Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a környezetgazdálkodás sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják. - Ez alapozza meg fejlődő hivatástudatát. - Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására a környezetgazdálkodás területén. - Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására. - Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására. - Szakmai érdeklődése elmélyült és megszilárdult. - Elkötelezett a környezetvédelem, természetvédelem és a fenntartható agrárgazdaság mellett. - Nyitott, kezdeményező, empatikus. - Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá. - Jogszabálykövető magatartást mutat és ezt elvárja beosztottjaitól is. - Felismeri és elfogadja - a szakterület sajátosságai miatt - döntésének korlátait és kockázatát. - Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket. - A környezetgazdálkodás összefoglaló és részletezett problémaköreit megérti és hitelesen közvetíti. - Önmagával szemben is kritikus és igényes. - Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása. - Aktív résztvevő kutatási, fejlesztési projektekben a környezetgazdálkodás területén. - Folyamatos önképzésre törekszik. d) autonómiája és felelőssége - Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában a környezetgazdálkodás területén. - Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik meghatározott tevékenység megvalósítási módját illetően. - Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. - Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet az együttműködés kialakítására. - Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit. - Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket. - Vállaja döntéseinek következményeit. - Képes önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők 9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - multidiszciplináris természettudományos ismeretek (a környezettudomány fizikai, kémiai, biokémiai, biológiai ismeretkörei); gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek és innovációs ismeretek); tudományos kutatás-módszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan) 12-32 kredit; - a környezetgazdálkodási szakmai ismeretek [gazdálkodás (erőforrás-gazdálkodás, fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek és technológiák); védelem (környezeti elemek és folyamatok felmérése, értékelése és védelme, víz- és talajkármentesítés, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia, természetvédelem); fejlesztés-tervezés (területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, hulladékkezelés, hulladékhasznosítás, vízkészlet- és tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika, környezetmodellezés és monitoring); társadalmi-gazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár- és környezetpolitika, környezet-gazdaságtan, környezeti jog, élelmiszerlánc-biztonság, K+F és pályázati ismeretek)] 22-42 kredit. 9.1.2. A választható szakspecifikus témakörök (az agrár-környezetgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem, a környezettervezés és állapotértékelés ismeretkörei) 20-40 kredit. 9.2. A szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább négy hét időtartamú gyakorlat. 9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei - Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 84 kredit a természettudományi ismeretek, a mezőgazdasági ismeretek, a gazdasági-gazdálkodási ismeretek és műszaki ismeretek területeiről az alábbiak szerint: - természettudományos és -mérnöki ismeretek legalább 15 kredit; - mezőgazdasági, agrár-gazdasági és humán ismeretek legalább 15 kredit; - szakmai ismeretek (agrár-környezetgazdálkodási, környezet és természetvédelmi, környezetfejlesztési ismeretek) legalább 30 kredit. - A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt ismeretkörökből legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
|