Beszédtudomány szak

BESZÉDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: beszédtudomány (Speech Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles beszédtudomány szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Speech Science

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány 

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, az újlatin nyelvek és kultúrák, a szlavisztika alapképzési szak, a gyógypedagógia alapképzési szak logopédiai szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a főiskolai szintű idegen nyelvszakos tanár szak, a gyógypedagógia szak logopédia szakiránya.

  4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési terület bármely alapképzési szakja.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223/0232

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatási ismereteikkel előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást a beszédtudomány területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A beszédtudomány szakos bölcsész

  a) tudása

Ismeri a beszédtudományok (fonetika, pszicholingvisztika) általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a beszédtudományok kapcsolódását a rokon szakterületekhez (fonológia, logopédia, beszédtechnológia).

Részletekbe menően ismeri a fonetika és a pszicholingvisztika összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.

Ismeri a beszédtudományok sajátos kutatási módszereit, mérési technikáit.

Alaposan és átfogóan ismeri a beszédtudományok jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Szakterületének legalább egy résztémájában (artikulációs fonetika, zöngeképzés, koartikuláció, akusztikai fonetika, a beszéd szupraszegmentális elemei, beszédpercepció) elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Legalább két idegen nyelvet (ebből az egyik az angol) ismer a beszédtudományok műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

  b) képességei

Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális fonetikai és pszicholingvisztikai problémákat. 

Képes feltárni és megfogalmazni a megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret (mérésekkel, kísérletekkel).

A beszédtudományok egyes résztémáiról (fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott beszédtudomány) képes önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.

Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) megfogalmazni és megvédeni.

Képes önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve feltárni résztémája (artikulációs fonetika, zöngeképzés, koartikuláció, akusztikai fonetika, a beszéd szupraszegmentális elemei, beszédpercepció) összefüggéseit.

Szakmája művelése során képes két idegen nyelvet (ebből egyik az angol) hatékonyan használni.

Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes önállóan alkalmazni a módszerek (akusztikai mérések, percepciós vizsgálatok, statisztika) és technikák széles körét.

  c) attitűdje

Speciális szakmai érdeklődése a beszédkutatás iránt elmélyül, megszilárdul.

Törekszik arra, hogy szakterülete (a fonetika és a pszicholingvisztika) legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állításában (részt vesz társadalmi hasznosságú beszédtechnológiai fejlesztésekben, a patológiás beszéd tudományos leírásában). 

Új, komplex megközelítést kívánó döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni (mindig betartja a beszédkutatásokhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó törvényi előírásokat).

Nyitott saját tudományterületének, a beszédtudományoknak az interdiszciplináris megközelítéseire (kapcsolat más nyelvészeti ágakkal, tudományokkal, a gyógypedagógiával, a mérnöki tudományokkal).

Szem előtt tartja fonetikai avagy pszicholingvisztikai résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

  d) autonómiája és felelőssége

Önállóan végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását (így a beszéd univerzális és nyelvspecifikus jellemzői) és adott források alapján történő kidolgozását.

Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe (beszédtechnológiai fejlesztésekbe, logopédiai diagnosztikai eljárások kidolgozásába), a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a beszédtudományhoz kapcsolódó kérdésekben.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért (különös tekintettel az adatközlő jogairól és az adatvédelemről szóló törvényi szabályozásra).

A beszéddel kapcsolatos tudományos információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  fonetika, alkalmazott fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kutatásmódszertan.

  A nagyobb szakterületi komponensek közötti kreditarány:

  fonetika 35-45 kredit

  pszicholingvisztika 35-45 kredit;

  választás szerinti szakma-specifikus ismeretek 8-20 kredit.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, amelyekből az egyik nyelvvizsga angol nyelvű. 

  9.3. A szakmai gyakorlat követelményei 

  A szakmai gyakorlat beszédtechnológiai fejlesztésekkel, beszéddiagnosztikai központokban vagy a felsőoktatási intézménytől független meghatározó kutatóintézetekben, illetve egyéb helyszínen végzett legalább négy hét időtartamú szakmai munka, összesen 10 kredit. 

  9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek 

  A beszédtudomány angol nyelvű szakirodalmának megismeréséhez, feldolgozásához a megfelelő szintű angol nyelvi szakszöveg-értés szükséges.

  9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit nyelvtudományi ismeretekből. Továbbá egy államilag elismert általános középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges.