Zaj- és rezgésvédelmi szakirányú továbbképzés
Szak neve nagybetűsen ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Szak neve zaj- és rezgésvédelmi szakirányú továbbképzés Végzettségek
Képzési terület műszaki 4. A felvétel feltételei - szöveges A képzésben legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben), műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel, vagy informatika képzési területen szerzett mérnökinformatikus szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Képzési idő 2 Kreditek száma 60 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1. A képzés célja: a szakirányú továbbképzés általános célja olyan, a zaj- és rezgésvédelem szakterületei számára képzett szakmérnökök képzése, akik képesek és megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkeznek a meglévő, illetve potenciális környezeti zaj- és rezgéshatások azonosítására, felmérésére, a környezeti káros zaj- és rezgéshatások megelőzésére, illetve csökkentésére.
7.2. Szakmai kompetenciák:
7.2.1. Tudás: Tanulmányaik során a hallgatók a zaj- és rezgésvédelem tárgykörét felölelő kompetenciák, tudáselemek megszerzése érdekében: – elsajátítják a szakmához kötött elméleti ismeretek és az azoknak megfelelő szintű alkalmazások műszaki és gazdasági gyakorlatához szükséges alapjait; – készségszintű ismeretekre tesznek szert a képzés szakterületeihez kapcsolódó alapvető gyakorlati módszerek, mérések és megoldások önálló alkalmazására és innovatív fejlesztésére; – megismerik a témakörben alkalmazható problémamegoldó technikák elméleti és gyakorlati elemeit; – elemző, értékelő és szintetizáló készségre tesznek szert a műszaki, gazdasági és társadalmi hatások, kapcsolatok vonatkozásában. A környezetvédelem zaj- és rezgésvédelmi tárgykörét átfogó tudáselemek olyan ismeretkörökre épülnek, amelyek: – a képzettség megalapozásaként megismertetik a környezetvédelem, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem elemeit, fogalmi rendszerét, a műszaki akusztika, a szeizmológia alapjait, az egyes zajforrástípusok jellegzetes vonásait, a forrás-terjedés-terhelés összefüggéseit, az EU-szabályozás tartalmi ismertetésén túl a direktíva kialakulását meghatározó gondolatok rendszerét; – biztosítják a környezeti zajvédelemmel és a zajvédelem tervezésével, stratégiai zajtérképek, zajcsökkentési intézkedési tervek készítésével kapcsolatos módszertani ismeretek megszerzésének lehetőségét; – tárgyalják az épületgépészeti zajcsökkentés elméletét és gyakorlatának tárházát, kibővítve az építészeti akusztika, teremakusztika kérdéskörével; – megismertetik a rezgésvédelem elméleti hátterét, a praktikumát, mindez szeizmoakusztikai társtudományi ismeretekkel bővül; – szilárd elméleti és gyakorlati ismeretekkel szolgálnak a zaj- és rezgésvédelemmel, akusztikával kapcsolatos információszerzéséhez szükséges méréstechnikai, számítási, elemzési ismereteket illetően.
7.2.2. Képességek: – a továbbképzésben részt vett szakembereket a tudásuk, a készségeik és a kialakított műszaki, gazdasági, és társadalmi szemléletük alkalmassá teszi a meglévő, illetve potenciális környezetre veszélyes zaj- és rezgéshatások, azokat előidéző okok azonosítására, felmérésére, a szükséges teendők integrált megfogalmazására; – a képzés elméleti és jelentős gyakorlati módszertani ismeretet nyújt, amely eredményeképpen a végzettek alkalmasak a környezeti káros zaj- és rezgéshatások megelőzési, illetve csökkentési, megszüntetési módszereinek, feltételeinek megállapítására, érvényre juttatására; – alkalmasak ipari, mezőgazdasági nagy- és kisüzemekben, szolgáltató létesítményekben, államigazgatási szférában a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos szakfeladatok ellátására, tervezésre, menedzselésére és szaktanácsadásra; – a képzésben oklevelet szerzettek képesek a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi igények korszerű, európai színvonalú összehangolásával, a zaj- és rezgésvédelem infrastrukturális erőforrásainak kiválasztására, fejlesztésére és fenntartására.
7.2.3. Attitűd:
– elkötelezettség; – kreativitás; – gyakorlatiasság; – rendszerszemlélet; – problémamegoldó készség; – eredményorientáltság; – pontosság; – jó kommunikációs készség.
7.2.4. Autonómiája és felelőssége:
A képzés során megszerzett ismeretek, kompetenciák birtokában a továbbképzési szakon végző szakemberek képesek lesznek – üzemek, szolgáltató létesítmények, építkezések zajkibocsátásának vizsgálatára, az általuk okozott zajterhelés önálló, felelős meghatározására; – környezetvédelmi hatóságok részére döntésmegalapozó vizsgálatok, zajmérések önálló készítésére; – épületgépészeti berendezések zaj- és rezgésvizsgálatára, meglévő berendezések felújítása estén zajcsökkentési javaslatok önálló, felelős tervezésére, kivitelezésére; – közlekedési létesítmények (tervezett és meglévő) közút, vasút, repülési, vízi közlekedés önálló zajvizsgálatára; – zajcsökkentő szerkezetek, elemek, zajárnyékoló falak önálló tervezésére; – engedélyezési tervek, pályázatok zajvédelmi-akusztikai fejezetének önálló, felelős elkészítésére, szakértésére; – elvi építési, építési, bontási engedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló elkészítésére; – ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenység, telep, berendezés, gép zajvédelmi szempontok alapján történő önálló tervezésére, a meglévők felelős ellenőrző zajmérésére, túllépés esetén határérték alá történő zajcsökkentésére; – telepengedély zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére; – zajkibocsátási engedély iránti kérelem dokumentáció önálló, felelős elkészítésére; – hatásvizsgálat, hatástanulmány, előzetes hatásvizsgálat, tényfeltárás, EKHE (vagy IPPC) engedélyek zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére; – környezetállapot-értékelésre, alapállapot felvételére, önkormányzati környezetvédelmi programok zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére; – településfejlesztési koncepció, települési szabályozási terv, településrendezési terv, területrendezési terv zaj- és rezgésvédelmi tervfejezetének önálló, felelős elkészítésére. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Alapismeretek és szakmai törzsanyag: 18-22 kredit Speciális szakismeretek témakörei: 28-32 kredit 9. A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit |