Színháztudomány szak

SZÍNHÁZTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

  1. A mesterképzési szak megnevezése: színháztudomány (Theatre Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles színháztudomány szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theatre Studies Expert

  3. Képzési terület: bölcsészettudomány

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott képzési területek

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a művészet és a művészetközvetítés képzési területek alapképzési szakjai.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a pedagógusképzés, a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok és az informatika képzési terület alapképzési szakjai.

  4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév 

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit 

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215 

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja olyan színháztudományi szakemberek képezése, akik elméleti és történeti nézőpontból is képesek mind szóban, mind írásban reflektálni a színházi esemény mibenlétére. Részletes ismeretekkel rendelkeznek az európai és a magyar dráma-, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatáról. Tisztában vannak a különböző diszciplínák színháztudományi vonatkozásaival, járatosak a színházi üzem és menedzsment kérdéseiben, illetve megfelelő ismeretekkel rendelkeznek színháztörténeti kutatómunka végzéséhez. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  A színháztudomány szakos bölcsész

tudása

Ismeri a színháztudomány sajátos kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Ismeri a színháztudomány terminológiáját, az írott és beszélt szaknyelv sajátosságait magyar nyelven.

Ismeri a színháztudomány tárgyát, célját, módszereit, elméleti előfeltevéseit és történetét.

Ismeri a magyar és az európai színház történetét.

Ismeri a színjátéktípusokat és azok történetét.

Ismeri a dramatikus szöveg és a színházi előadás elemzéséhez szükséges interpretációs stratégiákat.

Ismeri a színháztörténet-írás, a színházi szakírás és a színházi kritika műfajait, gyakorlatát.

Ismeri a szcenográfia és a vizuális kommunikáció elméletét, történetét. 

Ismeri a művészet- és a médiatörténet, illetve -elmélet alapvetéseit.

Ismeri a színházi menedzsment, üzem és jog alapjait.

Ismeri a színház(tudomány) és a társművészetek, -tudományok kapcsolatát.

Ismeri a színház és a kultúra, illetve a társadalom kapcsolatának sajátosságait.

  b) képességei

Képes a társművészetek, társmédiumok vonatkozásában is a színházi kommunikáció sajátosságainak önálló értelmezésére és kutatására. 

Képes a színház történeti és szociokulturális meghatározottságának árnyalt reflexiójára. 

Képes a színházi aktivitás művészeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásainak komplex feltárására. 

Képes szűkebb szakterületét a tudományos életben kommunikálni (konferenciákon való részvétel, publikációs tevékenység szakfolyóiratokban).

Képes ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.

Képes az adott időben rendelkezésre álló infokommunikációs eszközöket, hálózatokat, funkciókat összehasonlítani és értékelni, a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldásokat kiválasztani.

Képes az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, együttműködésre alapuló, kreatív alkalmazására. Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát.

Képes a színháztudomány legfontosabb kérdései kapcsán integrálni a nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódot, és átlátni az Európán kívüli világgal való kapcsolat jelentőségét is.

  c) attitűdje

A szakterület iránt magas fokú érdeklődést és elkötelezettséget tanúsít. Szakmai és művészi kérdésekben olyan egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.

A színháztudomány mesterképzésben szerzett ismereteit önművelésében, önismeretében is alkalmazza.

Törekszik minél szélesebb műveltség megszerzésére, ily módon igényli a folyamatos szakmai továbbképzést.

Kezdeményezéseit a problémaorientáltság, a kreativitás, az intuíció és a módszeresség jellemzi, ami elmélyült és minőségi, egyéni, illetve team-munka során valósul meg.

Kritikus nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz szakterületén: kutatást, fejlesztést tervez, vezet; a szükséges innovációkhoz tudományos érveket hoz, azokat alátámasztja.

Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket. A nyitott kommunikáció és a kritikus gondolkodás jegyében vállalja a mindenkori szabályrendszer betartását és betartatását. Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

Hitelesen közvetíti a szakterület kialakult, illetve formálódó etikai szabályait és vonatkozó normarendszerét. 

A termékeny vitában született és konszenzus eredményét tükröző, szakmai etikai normákat vállalja, továbbadja és alkalmazza szakmai problémák megoldásban, a szakmai együttműködésben és a kommunikációban egyaránt.

  d) autonómiája és felelőssége

Hatékonyan együttműködik a színháztudomány területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.

Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a színháztudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. 

Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért. 

Tevékenyen vesz részt projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban. A projektmenedzsmenttel összefüggő tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értékét tartja szem előtt.

Könnyedén bekapcsolódik a különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható, általános humán tájékozottságot igénylő munkákba.

Megszerzett ismeretei által jelentős mértékű önállósággal és felelősséggel lát el a színház művészi és üzemszerű működéséhez kapcsolódóan színháztörténészi, színházi kritikusi, művészeti vezetői vagy titkári, közönségszervezői, rendezőasszisztensi, napi- vagy hetilapoknál, folyóiratoknál színházi munkatársi, TV- és rádiószerkesztőségekben színházi munkatársai feladatokat.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

kultúratudomány 3-10 kredit;

társművészetek és -tudományok 2-10 kredit;

magyar és európai dráma- és színháztörténet 30-50 kredit;

teatrológia – színházi szakírás és színháztörténet-írás, színház- és drámaelmélet, színjátéktípusok 10-20 kredit;

dráma- és előadáselemzés 10-20 kredit;

színház és vizualitás 2-6 kredit;

színházi menedzsment, üzem és jog 2-4 kredit;

kutatás-módszertani ismeretek 1-4 kredit.

  9.2. Idegennyelvi követelmény

  A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga és egy másik idegen nyelvből alapfokú (B1), szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 

  9.3. A szakmai gyakorlat követelményei 

  A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott szakmai (színházi) gyakorlat. 

  9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 10 kredit az irodalomtörténet és -elmélet, művészettörténet és -elmélet, kultúratörténet és -elmélet, kommunikációelmélet és -gyakorlat, látványtervezés, drámatörténet-dramaturgia, színházi nevelés, rendezés, színészmesterség ismeretkörökből.