Egyházzene-művész szak
|
EGYHÁZZENE-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: egyházzene-művész (Church Music) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat - szakképzettség: okleveles egyházzene-művész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése szakirányok szerint: Church Musician 3. Képzési terület: művészet 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az előadó-művészet alapképzési szak egyházzene szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű egyházzene, tanár szak. 4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: az előadó-művészet alapképzési szak egyéb szakirányai, valamint az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak bármely szakiránya. 4.3 A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti zeneművészeti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék) - a diplomamunka készítéséhez (diplomahangversenyhez) rendelt kreditérték: 15 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit 7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 212/0215 8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja egyházzene-művészek képzése, akik teljes értékű zenei képzettség birtokában a magyar és egyetemes zenei kultúrát - ezen belül elsősorban az egyházzenei kultúrát - szolgálni és terjeszteni tudják. Képesek jól tájékozódni az egyházzene repertoárjában és annak liturgikai összefüggéseiben, életre hívnak és irányítanak kórusokat, szkólákat, illetve magas színvonalú templomi orgonaszolgálatot vagy liturgikus szólóének szolgálatot látnak el. A zenei és liturgikai értékeket szakmán belül és kívül képviselik, fejlesztik, tudatosítják és megvédik. Alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. 8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák 8.1.1. Az egyházzene-művész a) tudása - Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei előadó-művészettel kapcsolatos zenetörténeti, zeneelméleti, népének-történeti, egyházzenei háttérről, az egyházzene valamennyi korszakának fontosabb alkotásairól. - Magas szinten ismeri a mélyebb műismerethez vezető módszereket, analitikus eszközöket. - Mélyreható ismeretei vannak az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó zeneművek egyéni és csoportos munka során történő elsajátításának folyamatáról, sajátos követelményeiről, a gyakorlási módszerekről, illetve próbatechnikákról. - Beható ismeretekkel rendelkezik az egyházzenei tevékenységét érintő sajátos művészeti követelményekről és más zeneművészeti, egyházművészeti ágakkal, illetve a liturgiával, teológiával, egyházszervezeti rendszerrel való kapcsolódási pontokról. - Magas szinten ismeri a kóruséneklés, illetve a liturgikus szólóéneklés alapjául szolgáló énektechnikát, gyakorlatban megismerte az egyházzenei énekkari és liturgikus szólóénekes irodalom legjelentősebb műveinek egy részét. - Ismeretekkel rendelkezik az egyházi munkavégzés szervezeti kereteiről, valamint az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos elhelyezkedési lehetőségekről. - Magas szinten ismeri az egyházzenére vonatkozó hivatalos egyházi előírásokat, és a zenei előadó-művészetre vonatkozó etikai szabályokat. - Ismeri az egyházában lévő lelki(ségi) irányzatokat. - Sokoldalú ismeretei vannak a templomi, egyházi környezetben zajló egyházzenei orgonista, kóruskarnagyi és litrugikus szólóénekesi tevékenység sajátos követelményeiről, az e környezetben elhangzó speciális vokális és hangszeres repertoárról. - Behatóan ismeri az egyházzenei vokális és hangszeres előadó-művészet alapjául szolgáló zenei tudáselemeket, technikai eszköztárat. - Specializált ismeretekkel rendelkezik a billentyűs, valamint egyszólamú és többszólamú vokális egyházzene, különösen a liturgikus zene műfajairól, stílusairól és előadásmódjáról. - Specializált ismeretekkel rendelkezik a liturgiatörténetről, valamint a liturgikus zene történetéről. - Gyakorlatban elsajátította az orgonaszólamot tartalmazó egyházzenei művek, valamint az egyházzenész repertoárjába tartozó orgonaművek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire. - A karnagyi és énekesi feladatok szempontjából gyakorlatban elsajátította a vokális egyházzenei művek jelentős részét, széleskörű rálátása van a repertoár más részeire. - A liturgikus orgonajáték területén általános és specializált stílus-, műfaj- és előadásmód ismerettel rendelkezik. - Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a lapról játék és az improvizáció módjairól a liturgiában előforduló zenei anyagok, elsősorban az egyházzenei orgonajáték vonatkozásában. - Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyházi szolgálat alapjául szolgáló orgonás és vokális forrásokról (kották, könyvek, gyűjtemények) és azok fellelhetőségéről, a repertoár bővítésének, speciális részei felkutatásának módjáról, lehetőségeiről. - Specializált ismeretekkel rendelkezik a különböző korokban használt kottaírásról, jártas a gregorián és menzurális paleográfiában. - Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a népénektörténet területén. b) képességei - Képes az általa tanult és más zeneművek önálló értékelésére, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában. - Hagyományos és speciális notációjú (történeti és modern gregorián, menzurális) kottaképeket egyaránt helyesen értelmez. - Elméleti ismeretei alapján képes saját egyházzenei tevékenységével kapcsolatban szóban vagy írásban kifejezni gondolatait. - Képes az egyházzenei tevékenységhez kapcsolódó egyéni és csoportos próbafolyamatok időbeli megtervezésére, a próbák szakszerű, hatékony irányítására, a gyakorlási metódusok kialakítására. - Önállóan vagy csoportosan, az egyházzenei alkalmak más résztvevőivel együtt végzett zenei tevékenysége során képes a hatékony együttműködésre és kommunikációra. - Tevékenysége során képes alkalmazni az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit. - Kóruséneklésben szerzett ismeretei és gyakorlata alapján képes a liturgikus és egyházzenei alkalmakon énekkari művek művészi szintű előadásában való részvételre. - Képes érvényesíteni az egyházzenei tevékenységének megfelelő körülményeire vonatkozó elvárásait, ennek érdekében hatékonyan, meggyőzően kommunikál. - Képes az egyházi intézményekben a szakmai illetékességének megfelelő irányítási tevékenységet végezni. - Szakmai irányultságának megfelelően képes professzionális szintű egyházzenei orgonista illetve kóruskarnagyi vagy énekes szolgálatot szólistaként vagy zenei együttesek tagjaként, templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani. - A tanulmányai során szerzett zenei, technikai és liturgiai tudás birtokában képes koncentrált, illetve váratlan előadói helyzetekben új megoldást igénylő egyházzenei orgonista, karvezetői vagy énekesi feladatokat biztosan, stílushűen, jó ízléssel megoldani. - Képes a liturgiában előforduló zenei anyagokat első látás után megszólaltatni (lapról játék), transzponálni, azokhoz kapcsolódóan improvizálni orgonán, illetve zongorán. - Képes magas szintű egyházzenei kórusénekesi szolgálatot templomi vagy más környezetben egyaránt magabiztosan, liturgikus ismereteinek hatékony felhasználásával, zenei elképzeléseinek érvényre juttatásával, megfelelő ízléssel megvalósítani. - Képes a különféle egyházzenei alkalmak zenei tételeinek szakszerű, megfelelő összeállítására és betanítására, a zenei tételek repertoárjának bővítésére, a liturgikus kereteken belül saját művészi elképzeléseinek megvalósítására. - Képes liturgikus énekkari anyagok betanítására és a liturgia keretében történő vezénylésére. - Képes egyházzene-történeti kutatásokba bekapcsolódni. c) attitűdje - Egyházzenei elméleti tudását folyamatosan frissíti, az egyházi-liturgikus irodalomban való tájékozottságát folyamatosan mélyíti. - Egyházzenei gyakorlati tudását (orgona, kórusvezetői, énekesi) folyamatosan fejleszti. - Nyitott az egyházzenei tevékenységgel kapcsolatos kérdések elméleti megközelítésére, az elméleti háttér mind mélyebb megismerésére. - Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a különböző zenei stílusirányzatokhoz, zeneművekhez. - Aktívan keresi a más zenészcsoportokkal való együttműködést a liturgikus vagy más zenei alkalmak keretében. - Az egyházi előírásokat és a zenei előadó-művészet etikai normáit betartja. - Törekszik egyházi kórusban (szkólában) való éneklésben történő rendszeres részvételre. - Tájékozott az egyházi élet eseményeiben, követi az egyházzenei tevékenységéhez kapcsolódó változásokat. - Ambicionálja egyházzenei tevékenységének szélesebb egyházi, közösségi körben történő megismertetését. - Törekszik arra, hogy az egyházi keretekhez illő orgona, valamint szóló- és kórusénekesi repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse. - Törekszik arra, hogy az egyházzenei források ismeretében saját és egyházzenész társai énekes és hangszeres repertoárját minél szélesebb stílus- és műfaji körben bővítse. - Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul saját és mások előadó-művészeti teljesítményéhez, a különböző előadói gyakorlatokhoz, konkrét zenei produkciókhoz. - Zenei gondolkodását magas fokú kreativitás, ugyanakkor a liturgia követelményeihez való állandó alkalmazkodás jellemzi. - Törekszik arra, hogy az egyházzene-történet során szerzett ismereteit az egyházzenei gyakorlatban is kamatoztassa. d) autonómiája és felelőssége - Egyházzenei tevékenységével kapcsolatos zenei és liturgikus ismereteit elméleti háttérismereteinek közvetítésével, valamint az egyházzenei tevékenységbe való bevonással is megosztja másokkal. - Egyházzenei tevékenységén túl folyamatosan figyelemmel kíséri a teljes zenei élet eseményeit, a zenei hangzóanyag-, kotta- és könyvkiadást, az írásos zenei publikációkat. - Felelősséget érez azért, hogy az általa létrehozott zenei produkció méltó legyen a sok évszázados egyházi hagyományhoz, az Isten-dicséret méltóságához, a liturgia követelményeihez, és mindez a legmagasabb művészi színvonalon valósuljon meg. - Szóló- és csoportos, liturgikus zenei szolgálat vagy más egyházzenei tevékenység során egyaránt professzionális szintű teljesítményt nyújt. - Felelősen képviseli az egyházzene évszázados hagyományainak, értékeinek közvetítését és megvédését. - Aktívan vesz részt a liturgia közösségi jellegének megfelelő szkóla, kórus előadó-művészeti tevékenységében. - Törekszik egyházzenei tevékenységébe az adott egyházi közösség minél szélesebb körét bevonni, a közösség (iskola) egyházzenei, liturgikus nevelésében aktív szerepet vállalni. - Az egyházzenei orgonaművészet, énekes művészet és kórusművészet iránti elkötelezettsége egyértelműen kialakult. - Rendszeresen kezdeményezi az olyan egyházzenei alkalmak megvalósulását, amelyek magas színvonalú zenei szolgálattal valósulnak meg, azokban irányító, formáló szerepet tölt be. - Repertoárja bővítésénél a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra. - Gondoskodik a liturgikus zenei szolgálat egészéről, összehangolja a különböző hangszeres és énekes tevékenységeket. - Történeti kutatásaiban a művészi, értékfeltáró és -megőrző szempontok mellett tekintettel van az egyházi, liturgikus alkalmazhatóságra. 9. A mesterképzés jellemzői 9.1. Szakmai jellemzők A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: - a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 6-26 kredit; - az egyházzene-művészet elméleti, történeti területei és kapcsolódása a művészeti, egyházi élethez 32-72 kredit; - az egyházzenei előadó-művészet gyakorlati ismeretei 16-46 kredit. 9.2. Idegennyelvi követelmény A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. 9.3. A szakmai gyakorlat követelményei A felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerinti egyházi liturgikus szolgálatban való részvétel. 9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma: - a zeneművészet elméleti, történeti ismeretei 20 kredit, - az egyházzenei művészet (specifikus) elméleti, liturgikus és gyakorlati területei 15 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 20 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
|
