Természetvédelmi mérnöki szak

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

  1. Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)

  2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

  - végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

  - szakképzettség: természetvédelmi mérnök

  - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer

  3. Képzési terület: agrár

  4. A képzési idő félévekben: 7 félév

  5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

  - a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

  - a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

  - intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

  - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

  6.   A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 852/0522

  7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja elhivatott, szakmai tudással és gyakorlati ismeretekkel egyaránt rendelkező és a problémák alapjainak feltárására és megoldására képes, holisztikus szemléletű természetvédelmi mérnökök képzése, akik képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak szervezésére és végrehajtására. A természeti értékek védelmének fontosságát megfelelő módon és alapossággal képesek képviselni az élet minden területén. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel (erdő-, mező-, hal-, vad-, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi szemléletformálásra. Birtokában vannak a tevékenységi területükön alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében. Ismerik a természettel való kapcsolatnak az egyének és a társadalom egészségére gyakorolt hatásait. Felismerik a különböző ágazatok közötti együttműködési lehetőségeket a természeti környezet fenntartható használata és a természeti értékek megőrzése érdekében. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

  7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  7.1.1. A természetvédelmi mérnök

  a) tudása

  - Ismeri a klíma-, természetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási, környezetvédelmi alapfogalmakat, az ezekkel kapcsolatos főbb adatokat és összefüggéseket, a releváns szereplőket, funkciókat és folyamatokat.

  - Ismeri és érti a természetvédelmi kezeléshez, nyilvántartáshoz és ismeretterjesztéshez használt műszerek, gépek, szoftverek működését.

  - Ismeri a természet- és környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási intézményhálózatot, jogszabályi hátteret.

  - Tájékozott a környezet- és természetvédelem aktuális kérdéseiben.

  - Ismeri a természetvédelmi problémák megoldásához szükséges információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási módszereket.

  - Alaposan ismeri a szakterület szakmai szókincsét.

  - Rendelkezik a természetvédelem általános és egyéni feladatainak szervezéséhez és végrehajtásához szükséges elméleti tudással.

  - Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

  b) képességei

  - Képes a gazdálkodás és a természetvédelem feladatainak összeegyeztetésére. 

  - Képes a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek használatára.

  - Útmutatás alapján képes ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonstrukciós feladatok elvégzésére.

  - Képes a természetvédelem hatósági és igazgatási feladatainak, valamint a mező-, az erdő-, a hal-, a vad-, a vízgazdálkodási vállalkozások, nem-kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak ellátására, ökoturisztikai tevékenység végzésére.

  - Átlátja a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert, és így képes megtervezni életpályáját.

  - Végrehajtóként képes részt venni a K+F+I tevékenységben.

  - Képes szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozására.

  - Képes szakterülete tudásanyagának összegző értékelésére, azok szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.

  - Képes szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére.

  - Képes felismerni az IT nyújtotta lehetőségek használatának előnyeit és hátrányait, képes ezek tudatos és szakszerű használatára.

  - Rendelkezik a természetvédelem általános és egyéni feladatainak szervezéséhez és végrehajtásához szükséges gyakorlati készséggel.

  - Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.

  c) attitűdje

  - Vállalja és hitelesen képviseli a természetvédelem társadalmi szerepét.

  - Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát, folyamatos önképzésre törekszik.

  - Befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és nemzetközi értékek iránt (ideértve a társadalmi, szociális és ökológiai, fenntarthatósági szempontokat is).

  - Környezettudatos szemlélettel rendelkezik.

  - Érzékeny a szakterületével kapcsolatosan felmerülő problémákra, törekszik azok megelőzésére, elemzésére és integrált szemléletű megoldására, azok valódi kiváltó okainak megismerését követően.

  - Elfogadja a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat.

  - Nyitott a természetvédelmi szakma alapvető értékeinek, eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.

  - Törekszik arra, hogy a problémákat konstruktívan, kezdeményezően, lehetőleg a gazdálkodókkal, a lakossággal, a természetvédelmi és más szakmai szervezetekkel, a döntéshozókkal és a tudományos élet képviselőivel együttműködésben oldja meg.

  d) autonómiája és felelőssége

  - Felelősséget vállal hazánk természeti örökségének megőrzéséért és védelméért, a fenntarthatóság szemléletének a mindennapokban történő megjelenítéséért, és a vidéki térségek felemelkedéséért, hazánk Alaptörvényének szellemiségével összhangban.

  - Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, -etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.

  - Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.

  - Döntéseiért felelősséget vállal.

  - Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.

  - Vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.

  - Útmutatás mellett képes szakmai projektek részfeladatainak elvégzésére.

  8. Az alapképzés jellemzői

  8.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  - természet- és környezetvédelmi ismeretek 40-60 kredit;

  - természettudományos ismeretek 40-60 kredit;

  - mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodási ismeretek 30-50 kredit;

  - műszaki, statisztikai és informatikai alapismeretek 5-15 kredit;

  - gazdaságtudományi, jogi és igazgatási ismeretek 10-20 kredit.

  8.2. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat része a nappali képzésben az első hat képzési időszakhoz tartozó, legalább 160 óra gyakorlat, amiből legalább 80 óra komplex terepgyakorlat, továbbá az egy féléves, egybefüggő, tizenkettő-tizenöt hét időtartamú, több különböző gyakorlóhelyen is megszervezhető gyakorlat.