felvi.hu


Diploma: magasabb bér, magasabb foglalkoztatottság

2007.02.07

Évtizedekkel korábban, amikor még tíz pályakezdőből csak egynek volt felsőfokú végzettsége, a diploma megszerzése már azonnali biztos elhelyezkedést, stabil és kiszámítható anyagi hátteret jelentett. Mára a helyzet korántsem ilyen rózsás, de az OFIK összefoglaló tanulmánya azt igazolja, a diploma ma is jó befektetés.

Évek óta sokat hallani, olvasni a pályakezdő diplomás munkanélküliek növekvő számáról. Sokak szerint egyes szakokon, diplomás szakmákban olyan szintű telítettség, túlképzés van, hogy ezeken területeken igen rosszak az elhelyezkedési esélyek. Mindezzel szemben a fenti, szinte biztos munkanélküliség rémével fenyegetett szakokon évek óta csúcsokat dönt a jelentkezők létszáma, miközben a felmérések szerint a jelentkezők körében az egyik legfontosabb szempont a későbbi elhelyezkedés esélye. Mi lehet a fenti ellentmondás magyarázata?

A diploma egykor

Diplomásnak lenni ma egész mást jelent, mint akár csak húsz éve. Évtizedekkel korábban, amikor még tíz pályakezdőből csak egynek volt felsőfokú végzettsége, a diploma megszerzése már azonnali biztos elhelyezkedést, stabil és kiszámítható anyagi hátteret jelentett. Ha a felső tízezerhez nem is mindenki és azonnal, de mindenképp a társadalom legfelső rétegeihez tartozónak gondolhatta magát az, akinek volt egyetemi vagy akár főiskolai diplomája. Akkoriban az érettségi volt az a kötelező minimum, amivel "illett" rendelkezni, legyen az egy állás betöltése, vagy egy házassági hirdetés.

...és ma

Az egész térségre jellemző tendenciaként az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma, kilencvenes években végbement hirtelen bővülése során a hallgatói létszám a rendszerváltás előtti négyszeresére, a kibocsátás pedig a kétszeresére nőtt.

A felsőoktatásban tanulók arányának változása

Forrás: KSH

Mindeközben megváltozott a munkaerőpiac, azon belül a diplomával betölthető állások jellege is: sok olyan munkakör, ahol korábban középiskolai végzettséggel lehetett elhelyezkedni, ma már kizárólag csak diplomával tölthető be. Így ma már a diploma vált a szükséges minimum feltétellé, nagyon sok álláshirdetésben csak a diploma meglétét igénylik, sem a szak, sem a végzés helye nem számít. Az 1990-as években végbement viszonylag gyors középosztályosodás a felsőoktatás iránti kereslet növekedésével járt együtt, mivel a középosztályba való bejutás legfőbb eszközét a felsőoktatási továbbtanulás jelentette, és jelenti ma is.

Legmagasabb iskolai végzettség - legalacsonyabb munkanélküliségi ráta

Az óriási ütemi beiskolázási, majd felsőfokú kibocsátási adatok láttán egyre többen kezdték "kongatni a vészharangot", miszerint a gazdaság nem igényel ilyen létszámú diplomást, túlképzés van egyes szakokon, telítetté vált a diplomás munkaerőpiac. Az elmúlt években valóban emelkedett, különösen a pályakezdő diplomások aránya, azonban a legmagasabb iskolai végzettség ma is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával párosul: miközben a teljes népességre vetítve megközelíti a 8 százalékot, addig a diplomások körében ez 2-3 százalék körül mozog. (Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy sokak szerint a valós diplomás munkanélküliség ennél valamivel nagyobb, mert vélhetően körükben a legnagyobb arányú azok száma, akik nem regisztrálják magukat a munkaügyi központokban. Ugyanakkor még e becsült értékek esetén is alacsonyabb a diplomás munkanélküliek aránya, mint az érettségivel rendelkezőké.)

A gazdasági aktivitás a 20-29 éves nem tanuló népesség körében,
iskolai végzettség szerint, 2004

Forrás: KSH

Diplomával kétszer akkora a kereset, mint diploma nélkül

A teljes népességet figyelve a valamilyen felsőfokú diplomával rendelkezők bére közel kétszer akkora mint a középiskolai végzettségűeké, ez hasonló oktatási rendszerű európai országoknál jóval magasabb arány.
Ugyanakkor az egyetemi és főiskolai bérek között is jelentős eltérések vannak: a teljes népesség átlagában a középiskolai végzettség közel duplája a főiskolai végzettségűek átlagkeresete, addig az egyetemi végzettséggel rendelkezőké több mint kétszer akkora.

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Európai kitekintés - előnyben a magyar diplomások

A magyar diplomások kereseti előnye nemzetközi összehasonlításban rendkívülinek mondható. Egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában (ez a korábbi EU-ban mért legmagasabb érték) és több mint kétszer annyit Magyarországon. A versenyszférában dolgozó diplomások Magyarországon 130százalékkal, az ugyancsak rendszerváltó Csehországban 70százalékkal keresnek többet az érettségizetteknél, noha a diplomások relatív tudásszintje (a rendelkezésre álló adatok szerint) semmivel sem jobb Magyarországon, mint a fenti összehasonlításban szereplő országokban. Mivel nálunk a fiatalok bérhátránya az idősebbekkel szemben kisebb, mint a legtöbb EU-országban, a pályakezdő diplomások pozíciója nemzetközi összehasonlításban még ennél is kedvezőbbnek becsülhető.

 

Diplomával gyors és felívelő karrier, diploma nélkül kiszámíthatóbb pálya

Ha korosztályonként vizsgáljuk a diplomás és nem diplomás keresetek alakulását, szembetűnő, hogy a legtöbb esetben a diplomás bérek 30-40 éves korig meredeken emelkednek, azután ez a trend némileg alábbhagy vagy stagnál. Ugyanakkor a középfokú végzettségűek esetében egy lineáris pályán, kiszámítható módon emelkedik a bér a munkában töltött évek számával. A fenti eltérés mögött vélhetően az húzódik meg, hogy a diplomások jó része 30-40 éves korában valamilyen vezető pozícióba kerül, így a keresetük nemcsak a munkában töltött évekkel emelkedik egyenesen arányosan, ezt fokozhatja a vezetővé válás is.

Az egyes közép- és felsőfokú diplomával betölthető állások bruttó kereseti viszonya korcsoportonként, 2005 (Ft)

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat