felvi.hu


Válaszd a műszaki pályát!

2021.06.16

Presztízs, értékes diploma, biztos megélhetés

Ha valaki ütős, a munkaerőpiacon kapós diplomát szeretne és affinitást mutat a reáltárgyak iránt, ne tétovázzon: válasszon a műszaki képzéseken meghirdetett szakok közül. Az e területről kikerülő frissdiplomások zöme szinte azonnal jól fizető álláshoz jut. A mérnökhallgatóknak azonban nemcsak a bejutásért, a bennmaradásért is meg kell küzdeniük.

A havi bruttó jövedelmek versenyében az első öt helyből kettő a műszaki területé, nevesen a villamos- és gépészmérnököké, az előbbieket csak a mérnökinformatikusok előzik meg. Társadalmi megbecsültségük sem véletlen: a matematikai, fizikai, informatikai tudásanyag befogadása és alkalmazása sokak számára megugorhatatlan akadályt jelent.

Miért éri meg a műszaki képzési területet választani?

Várhatóan nem lesz gondja az elhelyezkedéssel annak, aki ezen a tudományterületen szerzi meg diplomáját. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kimutatása szerint a 2017/18-as tanév műszakis végzettjeinek 88%-a diplomás munkakörben dolgozott, többségük mint gépészmérnök, villamosmérnök, illetve minőségbiztosítási mérnök. Nekik átlagosan bruttó 429 ezer forintos volt a havi jövedelmük, a 2011/12-ben végzettek már 610 ezer forintot kerestek havonta, 2019-ben. (Az összehasonlíthatóság kedvéért: 2019-es évben a bruttó havi átlagkereset 367 800 forint volt.)


(Teljes méretért kattintson a képre.)

A 2017/18-as évfolyam alapdiplomásainak csaknem fele dolgozott a képzésük utolsó hónapjában, szűk harmaduk pedig munka mellett jelenleg is folytatja tanulmányait. A mesterfokozat megszerzése ezen a képzési területen is előnnyel, havi jövedelemtöbblettel jár; az elmélyített, specializált tudást megfizetik a munkaadók, s így az átlagos havi bruttó jövedelem meghaladja a félmillió forintot.

(Teljes méretért kattintson a képre.)

Mit kell tenned, hogy felvételt nyerj, s benn is maradj?

A 2021. évi általános felvételi eljárásban 10 588-an jelentkeztek első helyen műszaki képzési területre, ez 7%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A jelentkezők mintegy fele-kétharmada jeles emelt szintű matematika érettségivel vágott neki a felvételinek, s legtöbbjük még az egyetemi évek megkezdése előtt megszerezte nyelvvizsgáját is. A matematika és idegen nyelvi tudás pallérozása tehát már a középiskolai évek alatt erősen ajánlott. És ne feledkezzünk meg a fizikai, informatikai alapokról sem.

Az előző felvételi eljárásban a bejutáshoz intézménytől függően villamosmérnöki karon 280-350 pont kellett, de a gépészmérnöki karon hasonló volt az elvárás: 280-330 ponttal lehetett megkezdeni a felsőfokú műszaki tanulmányokat. (A korábbi évek ponthatárai itt böngészhetők a Felvin.) Bejutni nem könnyű, de az utóbbi évek statisztikái bizonyítják, hogy a jelentkezők többsége komoly szándékkal vág neki a műszaki pályának: 2020-ban a gépészmérnöki szakra első helyen jelentkezők 65%-t, a villamosmérnöki szakot célzók 72%-át felvették. Ennyien tehát elérték a küszöböt, de ez csak a kezdet: benn is kell tudni maradni.


Az Eurostudent nemzetközi kérdőíves felmérés legfrissebb (2019-es) hazai adatai szerint a műszaki terület hallgatói a megkezdett tanulmányaikkal nem egyszer csúsznak, lemaradnak: a megkérdezettek közül ezen a képzési területen jelentették a legtöbben, hogy nem tudták időben teljesíteni a tanmenetben előirányzott krediteket. Ha valaki tehát a műszaki pályát választja, nem árt előre felkészülnie, jól terveznie, illetve gond esetén időben segítséget kérnie (tutorálás, mentorálás, felzárkóztatás). Az oklevelüket megszerzők azonban diplomás munkára és magas fizetésre számíthatnak.

(Teljes méretért kattintson a képre.)


A diplomantul.hu portálon elérhető pályaorientációt támogató modul szerint a műszaki diplomával leggyakrabban a gyártási ágazatokban (számítógép, elektronikai, optikai termék, gépek, berendezések, közúti járművek), valamint információ-technológiai területen helyezkednek el, mérnöki és építészmérnöki, villamos- és energetikai mérnöki feladatokat látnak el, illetve részt vesznek a területen zajló kutatás-fejlesztésben, mint fejlesztőmérnök, tervezőmérnök, tesztmérnök. A felsoroltak mindegyike korunk elemi részét képezi, bizton állíthatjuk tehát, hogy a felsőfokú műszaki végzettségűek a jövőben is keresettek lesznek a munkaerőpiacon.