Válaszd a műszaki pályát!
2021.06.16Presztízs, értékes diploma, biztos megélhetés
Ha valaki ütős, a munkaerőpiacon kapós diplomát szeretne és affinitást mutat a reáltárgyak iránt, ne tétovázzon: válasszon a műszaki képzéseken meghirdetett szakok közül. Az e területről kikerülő frissdiplomások zöme szinte azonnal jól fizető álláshoz jut. A mérnökhallgatóknak azonban nemcsak a bejutásért, a bennmaradásért is meg kell küzdeniük.
A havi bruttó jövedelmek versenyében az első öt helyből kettő a műszaki területé, nevesen a villamos- és gépészmérnököké, az előbbieket csak a mérnökinformatikusok előzik meg. Társadalmi megbecsültségük sem véletlen: a matematikai, fizikai, informatikai tudásanyag befogadása és alkalmazása sokak számára megugorhatatlan akadályt jelent.
Miért éri meg a műszaki képzési területet választani?
Várhatóan nem lesz gondja az elhelyezkedéssel annak, aki ezen a tudományterületen szerzi meg diplomáját. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kimutatása szerint a 2017/18-as tanév műszakis végzettjeinek 88%-a diplomás munkakörben dolgozott, többségük mint gépészmérnök, villamosmérnök, illetve minőségbiztosítási mérnök. Nekik átlagosan bruttó 429 ezer forintos volt a havi jövedelmük, a 2011/12-ben végzettek már 610 ezer forintot kerestek havonta, 2019-ben. (Az összehasonlíthatóság kedvéért: 2019-es évben a bruttó havi átlagkereset 367 800 forint volt.)
 |
(Teljes méretért kattintson a képre.)
A 2017/18-as évfolyam alapdiplomásainak csaknem fele dolgozott a képzésük utolsó hónapjában, szűk harmaduk pedig munka mellett jelenleg is folytatja tanulmányait. A mesterfokozat megszerzése ezen a képzési területen is előnnyel, havi jövedelemtöbblettel jár; az elmélyített, specializált tudást megfizetik a munkaadók, s így az átlagos havi bruttó jövedelem meghaladja a félmillió forintot.
 |
(Teljes méretért kattintson a képre.)
Mit kell tenned, hogy felvételt nyerj, s benn is maradj?
A 2021. évi általános felvételi eljárásban 10 588-an jelentkeztek első helyen műszaki képzési területre, ez 7%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A jelentkezők mintegy fele-kétharmada jeles emelt szintű matematika érettségivel vágott neki a felvételinek, s legtöbbjük még az egyetemi évek megkezdése előtt megszerezte nyelvvizsgáját is. A matematika és idegen nyelvi tudás pallérozása tehát már a középiskolai évek alatt erősen ajánlott. És ne feledkezzünk meg a fizikai, informatikai alapokról sem.
Az előző felvételi eljárásban a bejutáshoz intézménytől függően villamosmérnöki karon 280-350 pont kellett, de a gépészmérnöki karon hasonló volt az elvárás: 280-330 ponttal lehetett megkezdeni a felsőfokú műszaki tanulmányokat. (A korábbi évek ponthatárai itt böngészhetők a Felvin.) Bejutni nem könnyű, de az utóbbi évek statisztikái bizonyítják, hogy a jelentkezők többsége komoly szándékkal vág neki a műszaki pályának: 2020-ban a gépészmérnöki szakra első helyen jelentkezők 65%-t, a villamosmérnöki szakot célzók 72%-át felvették. Ennyien tehát elérték a küszöböt, de ez csak a kezdet: benn is kell tudni maradni.
 |
Az Eurostudent nemzetközi kérdőíves felmérés legfrissebb (2019-es) hazai adatai szerint a műszaki terület hallgatói a megkezdett tanulmányaikkal nem egyszer csúsznak, lemaradnak: a megkérdezettek közül ezen a képzési területen jelentették a legtöbben, hogy nem tudták időben teljesíteni a tanmenetben előirányzott krediteket. Ha valaki tehát a műszaki pályát választja, nem árt előre felkészülnie, jól terveznie, illetve gond esetén időben segítséget kérnie (tutorálás, mentorálás, felzárkóztatás). Az oklevelüket megszerzők azonban diplomás munkára és magas fizetésre számíthatnak.
 |
| (Teljes méretért kattintson a képre.) |
A diplomantul.hu portálon elérhető pályaorientációt támogató modul szerint a műszaki diplomával leggyakrabban a gyártási ágazatokban (számítógép, elektronikai, optikai termék, gépek, berendezések, közúti járművek), valamint információ-technológiai területen helyezkednek el, mérnöki és építészmérnöki, villamos- és energetikai mérnöki feladatokat látnak el, illetve részt vesznek a területen zajló kutatás-fejlesztésben, mint fejlesztőmérnök, tervezőmérnök, tesztmérnök. A felsoroltak mindegyike korunk elemi részét képezi, bizton állíthatjuk tehát, hogy a felsőfokú műszaki végzettségűek a jövőben is keresettek lesznek a munkaerőpiacon.
