Legyél agrármérnök! - A legnagyszerűbb hivatás
2021.06.30Átalakulóban a világ, a mezőgazdaság is egyre inkább támaszkodik az informatikára és a (várhatóan egyre nagyobb arányban önműködő, távvezérelt) gépekre, ám amíg van éhes ember ezen a földön, addig szükség lesz agrármérnökökre.
Tojás, kenyér, bor – mind mögött egy agráros áll. Sokan abban a hitben élnek, hogy ez pusztán egy „kapálós, sáros csizmás" munkakör – nos, ők tévednek. Ráadásul a technológiai fejlődés ezen a területen is hatalmas változásokat eredményezett: korunk agrármérnöke laptoppal a kezében dolgozik, drónok által küldött adatokat dolgoz fel, vagy épp laborokból gyűjti az információt. Természetesen nem kizárólag irodai a munka, hiszen az adott növénykultúra vagy állattartó telep látogatása minden évszakban elengedhetetlen.
Mit csinál egy agrármérnök?
Élelmiszert, élelmiszeripari alapanyagot, vetőmagot, takarmányt termeszt és véd meg, állatot nevel, húst termel, illetve ezek folyamatát tervezi, koordinálja, ellenőrzi, emellett víz-és környezetgazda –nagyon dióhéjban felsorolva azt a számos területet, amelyért egy agrármérnök felelhet. Egyre nagyobb szerephez jut a térinformatika, a különböző szoftveres megoldások, illetve a precíziós gazdálkodás, így végső soron a környezetterhelés is csökkenthető.
Az agrár képzésterület diplomásai főként a növénytermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás területein, az élelmiszergyártásban, valamint a nagykereskedelemben (pl. növényvédőszer, vetőmag, tápanyagutánpótlás) helyezkednek el, illetve állatorvosként, erdőmérnökként, továbbá egyes igazgatási és érdekképviseleti munkakörökben dolgoznak.
Esélyek az életben agrárdiplomával
Tény, hogy az agrármérnök szak nem tartozik a legkeresettebbek közé. Ennek lehetséges okai, hogy a fent említett tévhitek keringenek a köztudatban, illetve a mérnöki pályák közül több is jobb jövedelmet ígér . A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai azonban tanúsítják, hogy egy jó agrármérnök nem keres rosszul (az összehasonlíthatóság végett: 2019-ben a bruttó havi átlagkereset 367 800 forint volt), elhelyezkedési esélyeivel a középmezőnyben van, s az alapszakos végzettek 60-70 százaléka diplomás munkát végez.
(Teljes méretért kattintson a képre.)
Miért éri meg az agrár területet választani?
A DPR AAE gyorsjelentés grafikáin szereplő adatok szerint a 2017/18-as tanév agráros alapdiplomásai átlagosan 283 486 forintos bruttó havi jövedelemmel rendelkeznek. Az alapképzésesek java 2-2,5 hónap alatt talált munkát, csaknem egyötödük pedig munka mellett folytatja tanulmányait.
Mesterképzésen a vizsgált évfolyam átlagosan már bruttó 348 659 forintot keresett havonta (2019-ben), több mint harmaduk pedig a képzése utolsó hónapjában is rendelkezett állással. Aki nem, az is két hónapon belül munkához jutott (átlag 1,86 hónap). Megéri tehát szakmérnöki képesítést vagy mesterdiplomát szerezni, mivel ez jövedelemtöbbletet, magasabb átlagbért eredményez.
(Teljes méretért kattintson a képre.)
Az agrár felsőoktatás gyakorlatorientált és intézményes keretek között lehetséges külföldi tapasztalatokat is szerezni. Mivel nem tartozik a legnépszerűbb szakok közé, érthető, hogy a ponthatár sem a legmagasabb: az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű agrármérnöki képzésen intézménytől függően 300-315 pont elegendő volt a bejutáshoz a 2020-as általános felvételi eljárásban. Az agrár képzési területen érintett intézmények diplomásai végzésüket követően a következő bruttó átlagjövedelemre számíthatnak:
 |
| (Teljes méretért kattintson a képre.) |
Mivel az agrárképzés számtalan tudományterülettel áll szoros kölcsönhatásban, az alapképzést elvégzők jó általános rálátással bírnak ezen területekre, s ezt a tudásukat pedig kamatoztathatják az agrár vagy más tudományágak mesterképzésein, esetenként akár nem mezőgazdasággal kapcsolatos pozíciókban is. Sikeres diplomaszerzés után pedig szakirányú továbbképzések, mesterképzések és akár a kutatói pálya is várja a tanulni vágyókat.
